Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-11-01 / 21. szám
1975. XII. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 12. A NEMZETISÉGI KULTURKINCS MEGŐRZÉSE 12 ország 150 szakemberének részvételével négynapos nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát tartottak október végén a délkelet-magyarországi Békéscsabán. E konferencia az első ilyen jellegű vállalkozás Közép- és Kelet-Európábán. Ortutay Gyula, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke bevezető beszédében elmondotta, hogy a nemzetiségi kérdés tudományos megközelítése segíthet a békés egymás mellett élés és a népek közötti barátság megvalósításában, sőt a politikai feszültségek feloldásában is. A néprajztudományt is az összehasonlitó módszer élteti, vagyis annak vizsgálata, hogy ugyanaz a jelenség miként nyilvánul meg az együttélő nemzetiségek körében; melyek azok a sajátosságok, amelyek inkább összekötik, semmint elválasztják a szomszédos népeket. A magyar néprajzkutatók együttesen vizsgálták és vizsgálják a magyarok és az ország területén élő nemzetiségek néprajzát. Az egyik nagy példát Bartók Béla adta, aki nemcsak a zene megújításában nyújtott maradandót, hanem abban is, hogy tudományos munkásságával Közép-Európa népeinek együttélését elemezte. A Magyar Néprajzi Társaság megalapításától, 1889-től kezdve egyik lontos feladatának tekintette a magyarsággal együttélő nemzetiségek társadalmi viszonyainak, kultúrájának rendszeres vizsgálata is. A legutóbbi évtizedben ismét nagy lendületet vett ez a munka, amelynek tudományos irányitója a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi szakosztálya. A társaság megindította A magyarországi nemzetiségek néprajza cimü kiadvány-soroz at át, amelynek első kötete ezidén október végén jelent meg: A magyarországi németek néprajza címmel. Ilyen előkészületek után látta elérkezettnek az időt a Magyar Néprajzi Társaság ahhoz, hogy egy olyan nemzetközi konferenciát rendezzen, amelyen a nemzetiségek néprajzi kutatásának elvi és gyakorlati kérdéseit tárgyalják meg. A konferencián összesen mintegy 55 előadás hangzott el . Az előadók elsősorban azt fejtegették, hogy a néprajztudománynak milyen elvi kérdéseit képes megvilágítani a nemzetiségek rendszeres néprajzi kutatása, továbbá a feltárt anyag hogyan használható cel a nemzetiségek hagyományos műveltségének továbbfejlesztésében. Az előadások számos részcérnával is foglalkoztak. A tanácskozáson résztvevők elhatározták, hogy a jövőben rendszeresen cartanak nemzetközi tanácskozásokat az említett témakörökben. BÁRCZI GÉZA (1894-1975) Meghalt Bárczi Géza, a világhírű magyar nyelvész. Sokoldalúan vizsgálta a nyelv törvényeit iA pesti nyelv, A városi nyelv, A magyar nyelv életrajza stb.), de nemcsak a szakemberekhez szólt; véleményét, gondjait, "mint az anyanyelvét szerető, anyanyelvéért olykor kissé aggódó magyar ember, egy a sok közül" mondta el. Tanítása igy szólt: "a nyelvművelőknek mindent meg kell tenniük, hogy a magyar nyelv ügye iránt a már felkeltett érdeklődést ébren tartsák ... ezért meg kell teremteni a megfelelő nyelvi légkört, hogy a természetes utánzás ne a hibákat, hanem a helyeset, szépet állandósítsa." +
