Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-11-15 / 22. szám
1974. XI. évf. 21. sz, Hazai Tudósítások 7. A TANYAVILÁG JÖVŐJE Magyarországon több mint 800 ezer ember, a lakosság 8.5 százaléka él tanyán. Az Alföldön 420 tanyás község van, amelyekben a külterületi népesség aránya meghaladja a 20 százalékot. A tanyáról,a magyar vidéknek erről a sajátos, csaknem egyedülálló településfajtájáról 1949 óta nem készült országos felmérés. Huszonöt év óta nagyon sok minden változott és szükségessé vált egy újabb felmérés. Ennek készítése során derült ki, hogy sok helyen a községi tanács sem tudta, hány tanya tartozik hozzá, s hogy milyen állapotban vannak. Most elkészült a tanyás települések térképe. Ezen feltüntették; hol van megfelelő ut- és telefonhálózat, villany, postaláda, milyen a tanyák orvosi, kereskedelmi ellátása, milyen messze esik tőlük az iskola, gyógyszertár, művelődési ház. A megyei tanácsok adatainak felhasználásával az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kidolgozták a tanyarendszer területrendezésének módját - az ezredfordulóig. Célja, hogy a tanyák fejlődésének természetes folyamatát tervszerűvé tegye. Nem tartalmaz tehát semmiféle kényszert, kötelező jellegű intézkedést, de felvázolja, milyenek legyenek a tanyák 2000-ig és igy az illetékeseknek módot ad a felkészülésre. Vannak tanyák, amelyek bizonyosan fennmaradnak még jónéhány évtizedig, például Bács-Kiskun megyében, ahol szőlőt és gyümölcsöt termelnek és az ezzel való szinte mindennapi munka helyhez köti lakóit. Az autóbusz járatokkal könnyen bejutnak a környező nagyobb településekre, igy semmi ok nincs arra, hogy elnéptelenedjenek. Más a helyzet például Hajdu-Biharban, ahol már megkezdődött a tanyák felbomlása. Több helyen a téeszek, állami gazdaságok szeretnék művelni a földterületet és a tanyai élet helyett jobb életkörülményeket kínálnak a gazdasági majorokban vagy a községekben. Sokan azért választják a falvakat, hogy munkahelyük közelébe kerüljenek, megszabaduljanak a fárasztó, rendszeres utazgatástól, másokat pedig a városok vonzzák, ott találnak jobb munkalehetőséget és jobb életviszonyokat. A tervezet készítői 12 modelt dolgoztak ki. Ezek tartalmazzák, hogy a szakemberek milyen gazdasági és lakóépületeket javasolnak a sik-, illetve dombvidékeken, vagy árterületen lévő tanyákra, milyet azoknak, akik földműveléssel, állattartással, vagy szőlőműveléssel foglalkoznak elsősorban. Felmérték, hova kell villanyt vezetni, utat, iskolát, kollégiumot, boltot építeni. Kijelölték azokat a községeket is, amelyekbe érdemes betelepülni, hogy ezek tervszerűen fel - készülhessenek a tanyaiak fogadására. A jövőben tehát még sokfelé szükség lesz a tanyákra, illetve korszerűsítésükre, felújításukra; a kereskedelmi, a szociális ellátás és a közlekedés javítására.
