Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-11-15 / 22. szám
Hazai Tudósítások 8. 1974. XI. ővf. 21. sz. Régi elméletek - uj viták A MAGYAR KIRÁLYI KORONA A KUTATÁSOK TÜKRÉBEN II. Mi 1 a tin korona" ? Az első műtörténész, aki áz udvar megbízásából a szakma szempontjait érvényesítette a vizsgálatnál, az osztrák Franz Bock volt. Mig Bock a két magyar történetíróval egy nézetet vallott, addig az 1880- as vizsgálat magyar bizottsága merőben ellenkező álláspontra jutott. Az un. latin koronát úgy állították össze, hogy négy azonos nagyságú pántot, hátán a filigrán közé helyezett két-két apostolképpel, külön-külön hozzáötvözték a négyzetalaku pantokrátorképhez. Eredetileg ezek a szalagok egyenesek voltak, s csak utólag görbítették meg őket, boltozatot formálva. Az erőszakos görbités következtében két szalag törést szenvedett, amit kezdetleges drótkapcsokkal próbáltak kijavítani. A szalagok tehát eredetileg más célt szolgáltak, talán egy oltár előlapját (antependium), vagy ereklyetartót díszítettek. Az ugyan nem kétséges - olvassuk -, hogy az apostolok Krisztus trónoló alakjával ugyanabban a zománcoló műhelyben készültek, de sohasem lehettek egy korona részei, maradványai. Még a koronának felső részét se tekinthetjük a Szilveszter-korona eredeti darabjának. Hampel megállapításai máig érvényesek. Amerikai__ f é^nyképek_ A további vizsgálódásokat megakasztotta a háború. Az országból kimenekülő Szálasi-kormány magával vitte Ausztriába a koronázási jelvényeket, melyeket aztán az amerikai haderő katonái 1945-ben meg is találtak egy vasládába zárva. Fortuna kegye eddig se dédelgette nagyon a magyar kutatókat, most aztán a korona úgy eltűnt szemük elől, mint valami fényes csillag. Nem szolgál vigasztalásukra . hogy az idegenbe szakadt magyar szakembereket se engedik hozzá. Nem vizsgálódhat rajta Alföldi András, a felségjelvények tudósa, Bárány-Oberschall Magda, aki könyvet irt róla, Deér József, aki nagy felkészültséggel tanulmányozta a koronát, pusztán nyomtatványok és fényképek alapján dolgozott és úgy halt meg, hogy nem is látta soha a maga valóságában. Nevezzük meg még Bogyay Tamást, több idetartozó cikk szerzőjét és Vajay Szabolcsot, aki Budapesten is előadást tartott a koronáról. Beszámolónkat Révai Péterrel kezdtük. Mint koronaőr, tudós módjára foglalkozott azzal a tárggyal, amit őrzött. A párhuzam kedvéért most említjük meg Patrick J.Kelleher-t, aki mint katonatiszt őrizte az amerikai kézre jutott koronát és mint kezdő mű történész, 1951-ben disszertációt szentelt neki. Miután megszabadította a koronát textil bélésétől, minden oldalról lefényképezte. Az alsó abroncskoronáról megjegyzi, hogy színe zöldes arany, ellentétben a felső keresztpántok vörösbe játszó aranyával. A két rész különbözősége ebből is kiviláglik. Különösen fontos Kellehernek az a megfigyelése, hogy a felső pantokrátorkép technikája és szintónusa elüt a vele társított apostolképektől. Az alsó homlokpánt nem volt női korona, ellentétben Bárány-Oberschall elgondolásával, de császári sem, hanem oly korona, melyet Bizáncban a caesar, vagy más magas r-ngu személy viselt.
