Hazai Tudósítások, 1974 (11. évfolyam, 2-24. szám)
1974-02-01 / 3. szám
1974. XI. évf. 3. sz. Hazai Tudósítások 6. Eredményeink - gondjaink MIT MESÉL A FEJLETTSÉGI INDEX A MAGYAR MEGYÉKRŐL A konvencionális összehasonlítás az egy főre jutó nemzeti jövedelemmel vagy a bruttó hazai termékkel méri az országok gazdasági-társadalmi fejlettségét. Sokkal árnyaltabban és valósághübben viszonyít az úgynevezett fejlettségi index, amely figyelembe veszi a társadalmi (egészségügyi, kulturális, szociális, közigazgatási) szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát, uj, meglepő sorrendet állapítva meg a világ nemzetei között. Ezt a mérőszámot az ENSZ Genfben székelő Társadalmi Fejlődési Kutató Intézete dolgozta ki, és az utoljára 1970-ben kiadott publikációjában 58 ország 1960-as adatait hasonlította össze. Magyarország az egy főre eső bruttó hazai termék adatai alapján a 23-dik helyen áll de a társadalmi szolgáltatások színvonalát is figyelembe véve a tizenhetedik helyre rukkolt előre. Az egy főre eső bruttó nemzeti termék alapján az első helyen áll az Amerikai Egyesült Államok, ötszörösen haladva meg a magyarországi mutatót. Ám a komplex fejlettségi index mindössze 50 százalékkal magasabb az USA-ban, mint Magyarországon. Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal társadalmi szolgáltatások főosztályának vezetője érdekes előadásban hasonlította össze egy tudományos ülésen a fejlettségi index segítségével a magyarországi megyék állapotát. ízelítőül néhány részadat. Az egészségügyi ellátottság jellemzésére a felmérés a hagyományos mutatókat is használja: az egy általános orvosi körzetre jutó lakosok számát, a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak és orvosok számát. A megyék sorrendjében az első helyen Baranya áll, ezt követi Csongrád, Vas, Tolna, Heves, az utolsó helyezettek Bács-Kiskun és Pest megye. A csecsemőhalandóság arányszámának nagysága alapján legkedvezőbb a helyzet Vas megyében, a legrosszabb Baranyában. Orvosellátottság szempontjából azok a megyék vannak a legkedvezőbb helyzetben, amelyeknek a területén orvostudományi egyetemmel rendelkező városok találhatóié Baranya, Csongrád, Hajdu-Bihar. E tekintetben változatlanul leggyengébben ellátott Szabolcs- Szatmár, Pest és Békés. A nagyvárosok közül Szeged és Pécs Budapestnél is kedvezőbb helyzetben van. Szeged ellátottsága az országos átlagnak csaknem háromszorosa. A kórházi ágyaknak egyharmada a fővárosban működik. Tiz év alatt a bölcsődei helyek száma országosan 32 százalékkal emelkedett, a vidéki átlagnál jóval kedvezőbb helyzetben van Tolna, Szolnok, Vas, Csongrád és Baranya. A legrosszabb az ellátottság Szabolcs-Szatmárban, Pest megyében, Hevesben, Nógrádban, Bács-Kiskunban. A kulturális ellátottság színvonalát, a kulturális szolgáltatás nyújtotta lehetőségek igénybevételét általában az iskolai végzettség szintje határozza meg, amelyet a statisztika a 7 éves és idősebb népesség által elvégzett osztályok átlagos számával jellemez. E tekintetben Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom vezet, az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár, Hajdu-Bihar van. Az oktatási szolgáltatások színvonalát a tanerő-ellátottság és az egy osztályteremre jutó tanulók száma jelzi. Az általános iskolai tanerő-ellátottság szempontjából Vas és Győr-Sopron emelkedik ki, a középiskolák esetében a legkedvezőbb helyzetben Nógrád megye van. Az egy osztályteremre jutó tanulók számát illetően a megyék sorrendje az általános, a középiskolai és a szakmunkástanulók együttes adatait figyelembe véve a következő volt: Zala, Vas, Tolna. Az utolsó három helyen Szabolcs-Szatmár, Borsod és Heves.
