Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-04-15 / 8. szám
1973. X. évf. 8. sz Hazai Tudósítások 13. EGYHÁZI KRÓNIKA Meghalt dr. Zemplén György esztergomi segédpüspök Hosszú, súlyos betegség után március 29-én elhunyt dr. Zemplén György, esztergomi segédpüspök, a Hittudományi Akadémia professzora, a Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora. Április 6-án, a budapesti Egyetemi Templomban gyászmise keretében búcsúztatták, a gyászszertartást dr.Ijjas József, kalocsai érsek végezte. + + Dr. Zemplén György 1905-ben született a németországi Mündenben. Középiskoláit Budapesten és Egerben végezte, 1921-ben a Cisztercita rendbe lépett. Tanulmányai elvégzésére Rómába küldték a Szent Anzelm kollégiumba, ahol filozófiai doktorátust, majd a Collegium Angelicum ban teológiai doktorátust szerzett. 1929-ben áldozópappá szentelték. Két év múlva, 1931-től 1950-ig a Ciszterci-rendi Hittudományi Főiskola tanára, majd igazgatója. 1950-től a budapesti Hittudományi Akadémia nyilvános rendes tanára, ahol a filozófia, 1953-tól pedig az erkölcstudományi tanszék vezetője. 1965-ben a Magyar Népköztársaság és a Szentszék közötti egyezmény alapján megalakult Pápai Magyar Intézet első rektora. Ezt a tisztét 1968-ig tölti be. Rómából visszatérve a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektoraként működik, megtartva katedráját a Hittudományi Akadémián. Vl.Pál pápa 1969. január 23-án arrenai c. püspökké nevezte ki, esztergomi segédpüspöki rendeléssel. Halála az egyházi tudományos élet nagy vesztesége. A közös ügyről és a magunk dolgairól -- Interjú Cserháti József pécsi megyéspüspökkel Április 15-én mintegy hétmillió magyar állampolgár járult a szavazóurnákhoz, hogy megbízást adjon érdekeinek képviseletére, a közügyek intézésére. A megválasztott csaknem 70 ezer tanácstag között számos katolikus pap is található. A választásokkal kapcsolatban az Uj Ember cimü katolikus hetilap interjút készített Cserháti József, pécsi megyéspüspökkel. A kérdések lényege Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának legutóbb beszédeiben elhangzott kijelentésekre utalt, amelyek szerint " a szocializmus felépitése nem lehet egyedül a párt feladata ... Mi nagyon jó barátok és nagyon jó szövetségesek lehetünk akkor is, ha ideológiailag a marxizmust tisztán akarjuk megőrizni". - Továbbá; "a népi Magyarországon a hitélet szabad, biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei és vallási meggyőződése miatt senkit semmiféle hátrány nem érhet." Az újság feltette a kérdést Cserháti püspöknek, hogyan értékeli ezeket a kijelentéseket, milyenek ennek gyakorlati érvényesülései a mindennapi élet feladataiban és véleménye szerint a szocializmus ügyének vállalása közben miként tanúsíthatja katolikus keresztény voltát legmeggyőzőbben a hivő ember? Cserháti József püspök válaszában többi között a következőket mondotta: "A mai egyház társadalmi szemléletéhez és alapstruktúrájához tartozik, amit XIII.János és Vl.Pál pápa oly sürgetően hangsúlyozott, hogy minden jóakaratu emberrel össze kell fogni a közös földi javak, legyenek azok anyagiak, vagy szellemiek, megvalósítása érdekében. Hazánkban a szocialista építés komoly eredményeket könyvelhet el. Az ipari munkások, parasztok és szellemi dolgozók összefogása szemünk előtt teremti meg az uj gazdasági és társadalmi fejlődés együtthatóit,
