Hazai Tudósítások, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-04-15 / 8. szám
Hazai Tudósítások 14. 1973. X. évf. 8.sz. amelyekből az egyre virágzóbb előrehaladás körvonalai bontakoznak ki. Amikor Kádár Jánosnak a kérdésben idézett szavai elhangzottak, mindannyian - hívek és papok egyaránt - örültünk. Nem kerülhette el figyelmünket, hogy a maga helyén elhangzott tételes kijelentéseknek megvan a maga jelentőségük. Számunkra elsősorban az, hogy a vallási élet minden megnyilvánulásának, igy természetesen a szülők ama jogáénak is, hogy vallásos nevelésben részesíthessék gyermekeiket, a törvényes alapja változatlanul biztosítva van. A vallásos élet biztosítékai közé tartozik a lelkiismereti szabadság és olyan feltételek megteremtése, amelyek meggyőződéses vallásos életük miatt semminemű hátrányos helyzetbe nem hozhatjuk a hívőket. Amely nem engedi a megkülönböztetést a munkahelyen, valamint minden más társadalmi érintkezési ponton hívők és nem hívők között ... Néhány helyen - meg nem értésből vagy elhamarkodottságból - még mindig nem súrlódásmentes a helyzet. Be kell vallanunk, hogy az ellentmondó jelenségek korábbi, gyakori előfordulásának mintha ma már lassan vége lenne, ezek mintha már eltűnőben lennének. Mi - folytatta Cserháti püspök - olyan egyház tagjai vagyunk, amely az egész emberiségért akar egybeforrni,részesedni kíván az emberi közösség sorsvállalásában, reményeiben és jövőjének történelmi kialakításában. Az egyház szolgálni akar, és a kereszténység korunkban átélt és megtapasztalt szemléletéből kiindulva a nemesebb embert és a teljesebb emberi közösséget kívánja szolgálni. Az egyház napjainkban felemelt fővel mondhatja magáról: kötelességének tartja, hogy azok sorába álljon, akik a szegényeket és bajba jutottakat szeretnék megmenteni, akiknek Ítélete azokra sújt le, akiknek gazdagsága az emberiség nagyobb felének igazi emberrélevését is akadályozza. Az egyház mindenkor kész az alkotó dialógus, az ellentéteket megoldani akaró párbeszéd gyakorlására és folytatására. A párbeszéd eredményességéhez elsősorban a szabadság és a másik fél jogainak, de főleg az általa képviselt és előlegezett örök emberi értékeknek az elismerésére van szükség. Emberi életünk egyik legfőbb erkölcsi értéke, hogy mit teszünk másokért. Amikor a katolikus ember belső meggyőződésből vállalja mindennapi munkáját, a haza felvirágoztatását, a politikai közéleti szereplést a tanácsokban is, tevékenysége, ha igaz küldetéstudattá törekszik azt végezni, keresztény tanuságtétel lesz. Mi, katolikus hívek és papok, töretlen hűséggel kívánjuk szolgálni az egyház, a magyar haza és az egész emberiség szeretetének ügyét." Evangélikus esperesbeiktatás Kecskeméten A Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye Tóth-Szöllős Mihály személyében uj esperest választott. A beiktató istentiszteletet az egyházmegye presbitériumának felkérésére D.Káldy Zoltán püspök, a déli egyházkerület püspöke végezte. Tóth-Szöllős Mihály esperes székfoglalójában hangsúlyozta, hogy egyházmegyei szolgálatát a diakónia jegyében szeretné folytatni. Kitért beszédében arra, hogy a közgyűlés házának helyén állt valaha a kecskeméti evangélikusok iskolája, amelyben Petőfi tanult. Most ezen a helyen őrá emlékezve akarjuk tenni amire ő tanított - mondotta végül az uj esperes; dolgozni akarunk a néppel a népért. +
