Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-06-01 / 11. szám
1971. VIII. évf. 11. sz. Hazai Tudósítások 12./ AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ETNIKUS INTÉZMÉNYEI ~ ~ l Az egyházak A magyar egyházak nem utolsósorban attól a reális felismeréstől vezettetve, hogy a magyar etnikus csoportok fennmaradása biztosítja az ő fennmaradásukat is - a legbuzgóbban tevékenykedtek az etnikus hagyományok, a nemzeti tradíciók őrzésén tudatosításán és továbbadásán is a második generációnak. A második generáció nevelését etnikus szellemben,az úgynevezett "magyar iskoláid' szervezését és munkáját túlnyomó többségben az egyházi szervezetek végezték. A harc a második nemzedék magyarságának a megőrzéséért, a magyar egyházak fennmaradásáért folytatott közvetlen harcot is jelentette. Az etnikus jelleg fenntartására való erős törekvésben is kell keresni annak a magyarázatát, hogy az am erikái magyar egyházközösségek, papok, lelkészek, az óhaza irányában erős lojalitást mutattak még akkor is, amikor a hazai politikai rendszerrel nem értettek egyet. (Legalábbis igy volt ez a két világháború közötti időszakban.) A második világháború utáni időkben, amikor Magyarországon a szocialista társadalmi rendszer építése indult meg, s ennek következtében hazai és nemzetközi szinten az osztályharc kiéleződött, meglazultak, majd megszakadtak a kapcsolatok az amerikai magyar egyházi szervezetekkel. A legkiélezettebbé alakult a helyzet a katolikus papokkal és szervezetekkel. Az 1945-ös és későbbi évek egyházi emberei: papok, szerzetesek, az amerikai magyar katolikusok régi újságjában, a Katholikus Magyarok Vasárnapjában és az amerikai Magyar Katholikusok Ligájában aktivizálódtak, s a mai napig is a viszonylag legellenségesebb magatartást tanúsítják az uj Mágyarországgal szemben. Enyhültebb a viszony az amerikai református egyházi szervezetekkel. A nemzetközi helyzet feszültségének csökkenésével a kapcsolatok újra éledni kezdtek elsősorban a hazai egyházi, de társadalmi szervekkel is. Az amerikai református szervezetek többsége ma arra az álláspontra helyezkedik, hogy "az igazi hazaszeretet gyökerei messze terjedjenek, túl a politikai, sőt a gazdasági rendszernél is". Az amerikai magyar református egyházi közösségek napjainkban is talán a leghatékonyabban tevékenykednek az óhazával való kapcsolat kiépítése érdekében. Náluk mutatkozik viszonylag a legnagyobb érdeklődés a magyar kultúra újabb eredményei iránt, s az 1960-as évek elejétől pedig szervezik a csoportos utazásokat és tömegesen hozzák haza tagjaikat évről-évre. Minden erőfeszítésül-: ellenére az integrálódás folyamatát az etnikus egyházi közösségek sem tudják feltartóztatni. Ha nem akarják a nemzedékeket teljesen elveszíteni, fokozatosan asszimilálódnak velük, különösen attól az időtől kezdve, amikor az első nagy nemzedék kiöregedett. A két nagy világháború csaknem természetes utókövetkezményeként hanyatlásnak indult az egykor virágzó és gazdagodó magyar élet. Három nagy oszlopa, az egyházi, az egyleti és a sajtóélet különkiilön és együttesen is egyre nehezebb feltételek mellett küzd fennmaradásáért. A régi nemzedék elöregszik, lassanként kihal, s a kinn született ifjúság már tőzsgyökeres amerikainak kezdi érezni magát. A kétnyelvűség valamennyi magyar templom liturgiájában már a két világháború közötti időszakban helyet kapott. A második világháború után kétnyelvűvé vált a reformátusok folyóirata, a Testvériség - Fraternity - is. A vasárnapi iskolák, az ifjúsági szekciók pedig angol nyelvűek. Az amerikai magyar egyházi közösségekben manapság tehát az utóvéd harc folyik a magyar nyelv fennmaradásáért. A "magyar iskolák" többségükben megszűntek, és a fiatalokhoz csak angol nyelven közelednek. Az integrációval a magyar nyelv eltűnését kénytelenek tudomásul\enni. A magyar tradíciók, a magyar szellem ápolására fordítják figyelmüket, továbbá az amerikai magyarság történelmi tevékenységének a megörökítésére. Végül és összegezve: az amerikai magyar egyházi közösségek meglehetősen különböznek az óhazai egyházi közösségektől.Funkcióik nemcsak egyháziak, hanem a magyar társas élet keretei is, a vallásos közösségek mellett etnikus közösségek is. Az amerikai magyarságnak viszonylag még mindig az egyházi közösségei a legtartósabbak. (folyt. köv.)
