Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-05-15 / 10. szám
1971. VIII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 5. Eredményeink, gondjaink A LAKÁSHELYZET MAGYARORSZÁGON A rendelkezésre álló kimutatások szerint 1920 - 1940 között 675 ezer lakás épült Magyarországon. Többségükben egyszobások, komfortnélküliek, vagy félkomfortosak. 1950 - 1970 között 1 millió lakást építettek, 48 százalékkal többet, mint a két világháború között. Az uj lakónegyedekben minden lakás komfortos s mindössze 20 százalékuk egyszobás. Lakáshelyzet tekintetében a nemzetközi ranglistán az Európai Gazdasági Bizottság kimutatása szerint Magyarországa középtájon helyezkedik el, valamivel több ország van előtte a sorban, mint utána, tehát némileg elmarad az európai átlagtól. A szocialista országok közül Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság előzi meg. Az ENSZ statisztikája az egy szobára jutó lakók számával méri a lakásellátottság színvonalát, ez persze csak megközelítően pontos összehasonlítási alap. Mindenesetre érdemes felfigyelni arra, hogy Magyarországon 1.4 lakó jut egy szobára, ami megközelitően azonos a finnországi és olaszországi adatokkal. Rendszeresen értékelik a lakásépítés színvonalát is. Ennek az ezer lakosra jutó uj lakások száma az összehasonlítási alapja. Magyarországon ezer lakosra 6 uj lakás jut, A szocialista országok többségében a helyzet kedvezőbb. Mindezekből annyit állapíthatunk meg, hogy bár jelentősek az eredmények - vannak még gondok is. Különféle statisztikai összeállításokra támaszkodva jelenleg mintegy 300-400 ezerre becsülhető a tényleges lakáshiány. Ráadásul az építkezések növekvő üteme mellett az igények is állandóan sokasodnak. Évente mintegy 90 ezer házasságot kötnek, s ez minimálisan 70 ezer uj lakásigénylőt jelent. Az elkövetkezendő öt esztendőben a tervek szerint 400 ezer lakás épül Magyarországon, ehhez azonban kb. 120 ezer lakást szanálni kell. Az elgondolások szerint 1.1 millió lakos költözhet majd uj otthonba. Ennél többre - egyelőre - nem telik az ország erejéből. Az államot nemcsak a lakásépítés közvetlen költségei terhelik, hanem az építőiparral kapcsolatos más iparágak bővítésének járulékos kiadásai is. Budapesten és az ország különböző vidékein házgyárak épülnek, de önmagukban ezek sem tudnak mindent megoldani. Sokszor a munkaerőhiány, - valamint olyan tartozékok hiánya, mint például: liftek, ajtók, ablakok - akadályozza a gyorsabb Ütemű építkezést. Állandóan tart a városba áramlás folyamata és ennek következtében a lakásigények az ország területén meglehetősen egyenetlenül oszlanak meg. A várható lakásigény 28 százaléka a fővárosban, 38 százaléka a vidéki városokban és mintegy 34 százaléka a községekben jelentkezik. A lakáshiány tehát elsősorban városi gond marad. Arra, hogy minden rászoruló önálló lakáshoz jusson, valószinüleg csak 1975 után kerülhet sor. Az országos távlati tervekben 1980-1985 közöttre számolnak a lakáshiány teljes felszámolásával. A nagyobb városokban elsősorban fiatal házasok részére építenek úgynevezett albérlő házakat. Szállodafélék lesznek ezek, bútorozott szobákkal, viszonylag alacsony bérleti díjjal. Nem jelentenek persze végleges otthont, de az állam az ilyen albérletekkel lehetőséget akar biztosítani a fiataloknak, hogy néhány év alatt összegyüjtsék a lakásvásárláshoz szükséges kezdő tőkét.
