Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-05-15 / 10. szám
1971. VIII. évf. 10.sz. Hazai Tudósítások 6. K i tekintés MAGYAR VONATKOZÁSU HIHEK A SZOMSZÉDOS O^ZÁGOKBC)L Magyar középiskolai tagozatok nyilnak Dél-Bánátban Dél-Bánát nyolc községében a magyar anyanyelvű lakosság száma mintegy 30 ezer. A lakosság 80 százaléka falun, 20 százaléka pedig városban él és dolgozik. A falvakban kevés kivétellel megmaradt a nyolcosztályos magyarnyelvű oktatás, középiskolájuk azonban a 40-es évek folyamán megszűnt. Húsz esztendőn át a Dél-Bánát-i gyermekek vagy a bácskai középiskolákba iratkoztak, vagy a környező szerb-horváth tagozatokra. A közelmúltban a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek szemléje alkalmával több tanácskozást rendeztek áz iskolakérdésről is. E megbeszélések hatására - mint ahogy azt a Jugoszláviában megjelenő magyarnyelvű újságok Írják - az illetékesek elhatározták, hogy ez év őszén a pancsovai gimnáziumban és a város két szakközépiskolájában egy-egy tagozatot nyitnak a dél-bánáti magyar tanulók számára. Nemzetiségi-dijjal tüntették ki Egri Viktort Az egyik legismertebb csehszlovákiai magyar iró a 73 éves Egri Viktor, aki idős kora ellenére is még mindig rendszeresen publikál. Egyik nagysikerű regényét,az Agnus Dei-t, 1969-ben a pozsonyi Madách Könyvkiadó és a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó közös kiadásban jelentette meg. Ezért a könyvért az irót most a Szlovákiai írók Szövetségének Nemzetiségi-dijával tüntették ki. A kitüntetés alkalmából az iró müvéről nyilatkozva többi között a következőket mondotta: "Lélektanilag pontos, történetében pedig hiteles képet törekedtem adni arról, hogy egy származása szerint a munkásosztályhoz tartozó fiú hogyan sodródik egyre közelebb a fasiszta téveszmékhez, külső és belső hatások kényszere alatt hogyan deformálódik az embersége, és válik gátlástalan gyilkossá mig végül a fasiszta világ összeomlása őt is a romok alá temeti." 25 év alatt harmincezer vers, novella, esszé A Kolozsvárott megjelenő Utunk cimü magyarnyelvű irodalmi hetilap évről-évre kiadja évkönyvét, amely mindig tartogat valami meglepetést és maradandó élményt nyújt olvasóinak. Az 1971-es évkönyv különösen gazdag. Többi között kitűnik belőle, hogy Erdélyben valahogy sokkal nagyobb gondot fordítanak a képzőművészeti és irodalmi nevelés együttes megoldására, mint máshol. Szines képek adják hírül mit alkotnak Erdély festőművészei és a verseket, novellákat mesteri grafikák illusztrálják, vagy éppen fordítva: a képzőművészeti anyag illusztrálásaként hat az irodalmi mű. Az évkönyv sok kitűnő Írása, tanulmánya közül különösen érdekes Marosi Péter "Áramló tendenciák" cimü összefoglalója. Az Írás az Utunk 25 esztendős munkáját ismertetve, megállapítja: a lap 25 év alatt harmincezer verset, novellát, illetve esszét és cikket közölt és mesterien fogta össze az erdélyi Írók három nemzedékét már a század elején is alkotóktól a most induló fiatalokig. Benne van ebben a 30 ezer közlésben a régi irodalom nagyjainak kiteljesedése, a középnemzedék beérkezése, az indulók jelentkezése. Az Utunic 25 évfolyama bizonyíték arra is, hogy olyan magyar irodalom született Erdély fővárosában, amely egybefogja a Bukarestben éleket éppúgy, mint a Nagyváradon ujságirőskodókat, vagy a Désen, Marosvásárhelyen, Aradon tevékenykedőket. És ebben az egybefogásban benne él két, sőt három nép, hiszen műfordításokban jelentkeznek a román irodalom kiemelkedő egyéniségei s helyet kémek ugyancsak műfordításokban a német anyanyelvűek is.
