Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-09-15 / 18. szám
1971. VIII. évf. 18. sz. Hazai Tudósítások 2. BEFEJEZŐDÖTT A SZENT ISTVÁNI MILLENNIUM ÜNNEPSÉGSOROZATA Egy évvel ezelőtt a székesfehérvári központi ünnepséggel indult a nagy királyunk, Szent István születésének ezredik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. Egész népünk mély tisztelettel adózott az államalapító emlékének, akinek érdemeit a központi állami ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke méltatta. Székesfehérvárott kezdődött a millenniumi program s a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jubileumi év lezárásának országos ünnepsége színhelyéül Veszprémet választotta. A veszprémi vár főterén rendezett ünnepi nagygyűlésen megjelent Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Papp János a Magyar Szocialista Munkáspárt Veszprém megyei Bizottságának első titkára, Kárpáti József a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Ijjas József kalocsai érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke, Krempa Sándor, veszprémi apostoli kormányzó, s Bakos Lajos református püspök. A nagygyűlésen Bencsik István, a Népfront főtitkára mondott beszédet, a többi között hangoztatva: "Az örökös dolga nemcsak a ráhagyott javak megbecsülése, megóvása, de ugyanígy gyarapítása is. Sokszor bontani kell ahhoz, hogy valamit építhessünk, sokszor szakítani kell azzal, ami volt, hogy valami uj, valami szebb legyen. Az Árpád-nemzetségből való István király államférfim és emberi nagyságát mi abban látjuk, hogy ezt az igazságot felismerte és egész életművében maradéktalanul megvalósította. A kor legnagyobb eszméjét felismerni, bátran vállalni az újítást, a kezdeményezést, ez az, ami István király személyiségében oly tiszteletreméltó. Az alkotó, a kor szellemét érintő nagy államférfiura emlékezünk, nemcsak itt, a millenniumi év befejeztével, de az országban mindenütt a városok és községek politikai összejövetelein tisztelettel adózik népünk István király emlékének. " A veszprémi nagygyűlés záróakkordjaként Veszprém város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a magyarországi katolikus egyház képviseletében Ijjas József kalocsai érsek koszorút helyezett el Szent Istvánnak és Gizellának a veszprémi vár fokán álló szobránál. Augusztus 20-án délután zsúfolásig megtelt a veszprémi bazilika, ahol Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke 22 apáttal és préposttal együtt mutatta be a szentmisét. A kalocsai érsek szentbeszédében a többi között hangsúlyozta: "Hogy Szent István okos építőnek bizonyult, amikor saját életét is és életművét is a kereszténység sziklatalajára építette, azt szent meggyőződésként valljuk, hálásan megköszöntük a jó Istennek, el is mondtuk ünnepségeink során templomainkban csakúgy, mint társadalmi rendezvényeinken, iskoláinkban, megírtuk ünnepi megemlékezéseinkben, sajtónkban, megörökitékák művészi alkotásokban, dicsőítettük énekeinkben, hirdettük határainkon belül és azon túl. Szent István életében, életének megszentelésében azt értékeltük nagyra és értékesítettük mostani életünkre, hogy minden megújhodás önmeggyőzéssel kezdődik - sőt, még az egyéni meggyőződés kialakítása és elmélyítése is egyéni életünkben is félmunka-, - teljessé csak akkor válik, ha egyben kifelé is képviseli a keresztény életfelfogás hitelét, sugározza erejét és azonos állásfoglalásra vonzza az embertestvért. A miHenniumi év befejeztével országszerte ünnepi és szentmiséken emlékeztek meg az egyházmegyékben az államalapitóről. Kalocsán, a Szent István templomban, ahol a nagy király csontereklyéjét is kihelyezték, Kovács Ferenc kanonok, bácsi prépost mondott ünnepi szentmisét a főegyházmegye teológusainak segédkezésével. Az egri egyházmegyében három kiemelkedő esemény jelezte a jubileumi év befejeztét. Brezanóczy Pál érsek Bélapátfalván a 700 éves apátsági templomban mondott főpapi szentmisét, az egri vár területén Szent István napjának előestéjén adták át a nagyközönségnek a vár területén restaurált romkertet, melynek legkiemelkedőbb pontján Casagrande olasz szobrászművész Szent István
