Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-08-15 / 16. szám
1970. VII. évf. 16. sz. Hazai Tudósítások 10. É rdekesszigetvári felfedezés: LÉTEZŐ SZEMÉLY VOLT A "SZIGETI VESZEDELEM" KUMILL ÁJ A Érdekes irodalomtörténeti felfedezést tett a szigetvári Várbaráti Kör elnöke, Molnár Imre tanár: létező személy volt Kumilla, a "Szigetvári veszedelem" cimü eposz török hősnője. A költő, Zrínyi Miklós a szigeti vár ostromáról irt nagy müvében szép emléket állít Szolimán leányának és szerelmesének, Delimánnak, aki a török had legderekabb vitéze volt. A költemény szerint a szultán Rusztán béghez kényszeríti Kumillát, mire a fiatal tatár kán megöli a béget, majd tette után elbujdosik a táborból. Kumilla követi szerelmesét és titokban a vár közelében levő forrásnál találkoznak. A lány megszomjazik, Delimán vizet merit a kutból, de megfeledkezett arról, hogy a pohara sárkányvérrel mérgezett. Kumilla meghal a víztől, az ifjú kán pedig később Zrínyi kardjától esik el. Nemrégiben egy török képes folyóirat került Szigetvárra, a Várbaráti Körhöz, s benne egy régi festmény színes reprodukciója. Az isztambuli topkapi szerájban őrzött képen szép, fiatal nő látható. Molnár Imre örömmel fedezte fel a festményre irt latin nyelvű szöveget, amely szerint az ábrázolt személy Szolimán szultán Camilia - azaz Kumilla - nevű leánya. A képet a szultán megrendelésére készítette a négyszáz évvel ezelőtt élt festőművész. A "Szigeti veszedelem" szerencsétlen sorsú hősnője tehát nem Zrínyi Miklós képzeletének szülötte, hanem valóságos személy volt. Molnár Imre úgy véli: sikerült az eposz-beli forrást, Kumilla és Delimán találkozóhelyét is azonosítania. A vártól körülbelül két kilométerre, egy kis dombhajlatban, tisztavizü forrás pihen néhány fától körülvéve, amelyet a nép Basakutnak nevez. A név tehát arra vall, hogy a forrást már a török időben is ismerték és használták. A "Szigeti veszedelem" leírása szerint ez lehetett a forrás, ahol a szép szultánlány életét veszítette valamilyen ok következtében, amit a költő Zrínyi a mérgezett pohárral hozott összefüggésbe. Feltehetően valahol ezen a környéken temették el Kumillát, nyomát azonban nem lelték. HIM! HIM! tf TtTItf tnmtmmmint AKI KÍVÜLRŐL TUDTA A BUDAPESTI TELEFONKÖNYVET Hosszú távoliét után hazalátogatott Budapestre dr. Herz Ottó zongoraművész, akit úgy tartanak számon, mint a világ egyik legkiválóbb zongorakisérőjét. A harmincas években, a fenyegető fasizmus elől ment ki Amerikába. Azóta nem járt itthon, s igy látogatásakor különös szeretettel fogadták, régi kedvelt helyén, a Fészek Müvészklubban boldogan vették körül a régi barátok. Herz Ottót nemcsak mint zongorakisérőt tartják a világ egyik legjobbjának, hanem hii'es mnemotechnikai képességéről is. Ez a nehezen kimondható görög szó a különböző adatokra, szavakra, számokra vonatkozó emlékezés megkönnyítésének módszerét jelenti. Herz Ottó rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezik. Amikor még Magyarországon élt hires produkciója volt, hogy valamelyik oldalon felütötték a pesti telefonkönyvet, megmondták az első nevet, s utána Herz Ottó bámulatraméltó pontossággal sorolta a következő neveket, telefonszámokkal együtt. Kívülről tudta az egész telefonkönyvet. Mostani hazai tartózkodása alatt ismét nagy szerepet játszott az emlékezőtehetsége. Ezúttal azonban nem számokat sorolt fel, hanem a magyar rádióban Egy zongorakisérő emlékeiből címmel hét adásból álló sorozatban mondta el emlékeit azokról a nagy énekesekről és hangszeres művészekről, akiknek évtizedek folyamán kísérője volt. Nagyszerűen jellemezte a világhírű művészeket és sok érdekességet mondott el róluk. Előadássorozatának olyan nagy sikere volt, hogy emlékezései könyvalakban is megjelennek. (Hmwmmw
