Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-08-15 / 16. szám
1970. VII. évi. 16. sz. Hazai Tudósítások 11. É rté keink: AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR A Dunára néző Országház főhomlokzatában elhelyezett Országgyűlési Könyvtár - neve és elhelyezése ellenére - nyilvános közkönyvtár; a legujabbkori történelemtudomány, valamint a jogtudományok országos tudományos szakkönyvtára, mely szerves része a magyar könyvtári hálózatnak és mindenkinek a rendelkezésére áll. A 400 ezer könyvvel rendelkező Országgyűlési Könyvtár története a reformkorig nyúlik vissza. Amikor a nemzeti ellenállás erősödni kezdett, a pozsonyi országgyűlés ifjúsága tanulmányozni kívánta az utolsó századok törvényjavaslatait. Hogy ezt számukra megkönnyítsék: 1825- ben az Országgyűlés olvasószobákat rendezett be. 1866-ban az Országgyűlés 1000 forintot szavazott meg könyvvásárlásra; a könyvtár ekkor kezdte meg működését. Ez akkoriban a világ ötödik parlamenti könyvtára volt. A könyvtár alapításától kezdve zárt jellegű volt. A főrendiházi és a képviselőházi tagokon kívül csak a kiváltságosak látogathatják, külön engedéllyel. Az olvasók száma egyik-másik évben még a négyszázat is alig érte el. 1952-ben a Minisztertanács nyilvános közkönyvtárrá nyilvánította az Országgyűlési Könyvtárat, és 1953-ban a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe került, beépült az általános könyvtári hálózatba. Az Országgyűlési Könyvtárat 1969-ben naponként átlag 270-en látogatták - ez egy évben százezernyi látogatásnak felel meg. Az Országgyűlési Könyvtárban felállították a Magyar Országgyűlések írásainak gyűjteményét; ez 1596-tól tartalmazza az országgyűlési írásokat. A gyűjtemény felállításakor ugyanis előkerültek a Gyurikovits György által bgyüjtött országgyűlési diariumok és acták a XVI. és XVII. századból. így vált lehetővé, hogy az Országgyűlési Könyvtárban rendelkezésre álló anyag alapján a Magyar Tudományos Akadémia Történelem tudományi Intézete folytassa a Magyar Országgyűlési Emlékek 1917 -ben félbeszakadt sorozatának további megjelentetését. A Magyar Országgyűlési írások gyűjteményében - a többi között - megtalálhatók a Kossuth Lajos szerkesztésében megjelent Országgyűlési Tudósítások kézírásos példányai. Az Országgyűlési Könyvtár Hazai és Külföldi Jogszabályok Gyűjteményében rendelkezésre állnak Magyarország és jónéhány külföldi ország törvényei és rendeletéi. E gyűjteményhez csatlakozik a Külföldi Parlamentek Kiadványai gyűjteménye, melyben 24 ország parlamentjének jegyzőkönyvi adata található. Ezeket az Országgyűlési Könyvtár cserepéldányokért kapja meg. Ebben a gyűjteményben tanulmányozható például 1006-tól napjainkig az angol parlament története. A népi demokratikus országok országgyűléseinek anyagán kívül a többi között Dánia, Franciaország, Algir, Venezuela stb. parlamentjének anyagai is a Könyvtár birtokában vannak. Nemzetközi viszonylatban is igen figyelemre méltó az Országgyűlési Könyvtárban az ENSZ letét-gyűjtemény. Az ENSZ-nek megalakulása óta megjelent minden kiadványa megtalálható, francia és angol nyelven ebben a gyűjteményben. Ehhez a gyűjteményhez csatlakoznak az ENSZ szakosított szerveinek kiadványai is; elsősorban az UNESCO-é. Az UNESCO saját kiadásában - a folyóiratokon kiviü - évente mintegy 150 kiadványt jelentet meg, és körülbelül ugyanennyi mű kiadását támogatja erkölcsileg ős anyagilag. Az UNESCO - akárcsak az ENSZ - folyamatosan ellátja az Országgyűlési Könyvtárat kiadványaival. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntései is helyet foglalnak ebben a Gy üj tem ényben. Az Országgyűlési Könyvtár Nemzetközi Szervezete Gyűjteményében megtalálhatók a világ jelentős nemzetközi szervezeteinek kiadványai is. így pl. a Béke Világtanács, a Nők Nemzetközi Szövetsége, a DÍVSZ, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége stb. rendszeresen megküldik különféle kiadványaikat az Országgyűlési Könyvtárnak.
