Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VH. évi. 24-25. sz^ Hazai Tudósítások 16 SZÁZ ÉVE KÖZKINCS AZ ESTERHÁZY-GYÜJTEMÉNY A Kaunitz-palotától a Szépművészeti Múzeumig Érdekes kiállítás nyílt a Szépművészeti Muzeum márványcsamókában. A kiállítás képeit a világhírű Esterházy-gyűjtemény anyagából válogatták. A bemutató aktualitását az ad ja meg, hogy a legnagyobb magyar főnemesi képtár száz éve közkincs. 1870 decemberében vásárolta meg a magyar állam az akkor 637 képből, 3535 rajzból, 51 301 metszetből, valamint 305 kötetnyi könyv bői álló gyűjteményt Esterházy Miklóstól 1 millió 200 ezer régi forintért. A fraknói kincsesház A XVII. század elején Esterházy Miklós nádor fraknói várában volt Magyarországon az egyik legnagyobb főúri gyűjtemény alapjául szolgáló kincsesház, amelyből Miklós nádor fia, Pál, és különösképpen a'Vnagyar Versailles" épitője, Haydn mecénása, a fertőd! mágnás, "FényeS'Miklós herceg teremtette meg a későbbi nagy gyűjtemény alapjait. Miklós nevéhez fűződik a gyűjtemény egyik kiemelkeáő festményének, Raffaello Madonnát a gyermek Jézussal és Keresztelő Jánossal ábrázoló képének a megszerzése, amelyet azóta a művészettörténet Esterházy Madonna néven ismer. Az Esterházy család következő nagy "gyüjtőtagja" Fényes Miklós unokája, Esterházy Miklós volt, aki tovább folytatva nagyapja törekvéseit, olyan képtárat igyekezett kialakítani, amelyben minden jelentős európai mester és iskola képviselője szerepel. E cél érdekében ő szerezte meg többek között Nápolyban Correggio hires Szoptató Madonnáját, amelyről még Goethe is oly elragadtatva emlékezett meg. Az ő időszakára esik a képtár hires menekítése is. Napóleon csapatai elől ausztriai kastélyából, Pottendorfból szekéren és hajón szállították Pestre a képeket, majd a műkincsek újra visszakerültek Ausztriába. Kossuth és Kennedy a látogatók között í Esterházy Miklós herceg sem tudta megvalósítani azt az eredeti elképzelést, hogy gyűjteménye szánkára külön múzeumépületet építtessen. A műkincsek azonban rövidesen mégis a nagyközönség számárajis hozzáférhetővé váltak, mert a herceg 1814-ben megvásárolta a bécsi Kaunitz palotát, amely a kor másik hires műgyűjtőjéé volt. Itt nyílt meg 1815-ben a nagyközönség előtt az Esterházy-képtár, amely hamarosan a korabeli Bécs legnagyobb látványossága lett. Az érdeklődést bizonyítja a fennmaradt egykori vendégkönyv is, amelyben Kossuth, Széchenyi, s a magyar reformkor más nagyjainak nevét is megtalálhatjuk. Sőt, a mai olvasó számára még egy érdekes nevet olvashatunk a könyvben. A látogatók között volt egy John F. Kennedy nevű ir is, aki lehetséges, hogy a hires Kennedy család XIX. századi egyik őse volt. Képtár a Magyar Tudományos Akadémián Esterházy Miklós fia, Pál, apja nyomdokain továbbhaladva, a gyűjtemény eddigi legnagyobb hiányát pótolta; egy spanyolországi dán diplomata 22 spanyol képét vásárolta meg, köztük Velasquez, Goya és El Greco munkáit. Pál herceg, aki a 48-as kormány külügyminisztere volt, a sajtó és a közvélemény hatására komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy egész képtárát hazahozza Pestre. Élete végén ezt a tervét meg is valósította, s 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia második emeleti tizennégy termében végre megnyílhatott az Esterházy-képtár. Közfcinccsé azonban igazán csak akkor válhatott, amikor hosszas tárgyalások után Esterházy Pál utódja, Esterházy Miklós más, külföldi vevők magasabb ajánlataival szemben rendkívül méltányos áron, az említett 1 millió 200 ezer régi forintért eladta egész gyűjteményét a magyar államnak. A márványcsarnok mostani kiállításán az Esterházy-képtár 22 remekművét mutatják be. Ezek a képek a régi képtár állandó kiállításain rendszeresen láthatók, a kiállítás most arra törekedett, hogy a müvek csoportosításával és a tárlókban elhelyezett dokumentum értékű kiegészítő anyaggal a gyűjtemény történetével is megismertesse a látogatókat.
