Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VII. évi. 23. sz Hazai Tudósítások 17. A tokaji bor védelmében: AKASZTOFA A BORHAMISÍTÓKNAK Tokaj-Hegyalján több mint tízezer boldnyi területről szűrtek édes mustot a hordókba, s ezzel a szőlészek, borászok lekerültek a "föld alá", a pincékbe. Itt folytatják tovább munkájukat: a fejtést, derítést, szinelést, érlelést, hogy az idei termés is öregbítse a törtéielmi vidék világhírét. Mert a tokaji bor jó hírére évszázadok óta mindig sokat adtak a szakemberek, termelők régen is, ma is; nem egyszer maga az országgyűlés, is foglalkozott a védelmével. Már az 1665. évi 79. törvénycikk elrendelte, hogy Tokaj-Hegyalján az aszufürtöket különválasszák a rendes szőlőtől, s csupán a XVIII. században nyolc Ízben hoztak törvényt annak érdekében, hogy a tokaji aszú hamisítását megakadályozzák. Az 1807. évi országgyűlés napirendjén is szerepelt a tokaji bor ügye, s a jegyzőkönyvben többek között ezt olvashatjuk: "Érzi az ország, hogy a hegyaljai borok hitelének csődje miatt a hollandus aranyak eltünedeztek. Ezért gyökeres orvoslás kell, különben az ország közgazdaságának ez a nem megvetendő forrása kiapad." Mivel aszút csakis hegyaljai tőkéről szedett szőlőből lehet készíteni, a törvények megtiltották, hogy idegenek vagy az ország más vidékén lakó szőlősgazdák, kereskedők Hegyalján aszúszemeket vásároljanak. A törvények és a királyi rendeletek a vétkeseket a náluk talált aszúszemek, borok aszuesszenciák, nem egy esetben a szőlőföldek elkobzásával büntették. Egy 1798-ban kelt királyi rendelet szerint, ha "valaki a Rendszabályokat akármely Pontyában megtöri, s által hágja, a Nemesek pénzbeli fizetéssel, a Nemtelenek testi sanyargatással s veréssel büntettessenek." Még korábban az 1723. évi 118. te. és az 1729. évi 12. te. pedig egyenesen akasztófára Ítéli a tokaji bor meghamisitóit. így folyt évszázadokon át és tart ma is a küzdelem annak érdekében, hogy a gyöngyöző tokaji nektár aranyló színével, természetes izével, zamatéval kerülhessen a nemes ital kedvelőinek poharába. Mert bizony manapság is gyakran kénytelenek az illetékesek megvédeni a márka becsületét. Osztrák, olasz, francia, dán, sőt ausztráliai "tokaji" is kerül olykor forgalomba. Természetesen egyik sem valódi! Éppen az elmúlt években folytattak több nemzetközi pert a tokaji védelmében, és a magyar borászok valamennyit megnyerték. Az olaszok például 10 évig tartó pereskedésben -, arra hivatkoztak, hogy van nekik egy Tocai folyójuk, s a szőlővesszőket még a monarchia idején Tokajból hozatták. A franciák - akik egyik borukat Tocai d'Elsace néven árusítják még manapság is, ugyancsak arra hivatkoznak: a szőlővenyige Tokajból való. Jelenleg is tart néhány tokaji per, de nem kétséges, hogy a hazai termelők előbb-utóbb valamennyit megnyerik. Mert az eredeti, magyarországi tokaji - utánozhatatlan! ! x x x x x MAGYAR KÖNYVEK - KÜLFÖLDI KIADÁSBAN A budapesti Corvina Idegennyelvü Kiadó és a külföldi könyvkiadók .közötti kapcsolat örvendetesen erősödik és a legutóbbi frankfurti könyvki állítás on is eredményes tárgyalások folytak magyar müvek idegennyelvü kiadásairól. László Gyula a neves történész Népvándorláskori művészet cimü könyve egyidőben jelenik meg Bécsben, Párizsban és Hágában, de tárgyalnak zágrábi kiadóval horvát nyelvű, s egy varsói vállalattal lengyel nyelvű megjelentetéséről. Nagy az érdeklődés Bodrogi Gyula Indonézia művészete cimü könyve iránt, amelyet a New York Graphic Society kötött le kiadásra, de megjelenik osztrák, NDK, francia és holland kiadásban is. Szőnyi Erzsébet zenetudós A Kodály módszer cimü könyve az NSZK-ban kerül kiadásra. Érdekes újdonságnak Ígérkezik a nyáron Budapesten megrendezésre kerülő vadászati világkiállítás alkalmából megjelenő Magyar vadásznovellák cimü gyűjtemény . A Magyar Történettudományi Intézet munkaközössége feldolgozta Magyarország történetét; a könyv az angol Collet's kiadónál angolul, egy lyoni kiadónál pedig francia nyelven jelenik meg.
