Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VII. évf. 24-25. sz. Hazai Tudósítások 12. Szilveszter és újév Szilveszter éjszakáján, amikor az óra elkongatta a tizenkettőt, s egy percre sötétbe borul a hely, ahol az esztendő fordulására összesereglettek a vendégek, a fény felgyulása után megindul a "boldog újévet kívánok" áradata. Szilveszterhez és az újév első napjához is számos népszokás fűződik, szinte tájegységenként van valami különleges szokás. Abban azonban mindenütt megegyeznek, hogy az újévi jókívánságot sohase nő mondja ki elsőnek, hanem mindig férfi, mert - a néphit szerint - csak igy lesz foganatja. Elterjedt faluhelyen az a néphit is, hogy Szilveszter éjszakáján, pontosan akkor, amikor az őesztendő átadja a stafétabotot az újévnek, az udvaron levő kút vize borrá változik, s aki ebből iszik, egész életében szép és fiatal marad. Érdekes legenda, csak az a baj, hogy még senki nem bizonyította be az igazát. Az újév első napja különösen gazdag érdekes és változatos népszokásokban, amelyeknek közös nevezőjük van: esztendő fordulásakor távozzék a rossz és jöjjön a jó. Néhány érdekes példa az újévi magyar népszokásokból; • Téltemető a neve annak a műveletnek, amikor egy szalmabábut, amely az óévet jelképezi, a földbe ásnak. Eltemetik a múltat, a telet, jöjjön az újév, az uj tavasz. A télkiverésnél egy fiatal legényt öreges gúnyába öltöztetnek, állára fehér szakállt ragasztanak, aztán botokkal, korbáccsal kergetik a falu végéig, igy jelképezik - menjen a régi év, hiszen nincs már rája semmi szükség. Sok helyen meghonosodott a kiharangozás. Szilveszter délutánján megkongatják a templom nagyharangját. A mélyszavu harangzengés jelenti a búcsút az óévtől, nyomában pedig friss, vidám csengetiyüszó hallatszik, ami az újévet köszönti. Kongozásnak nevezik azt a szokást, amikor pásztorok, kocsisok, legények kolomppal, ostorral, tülökszőval, kereplőkkel fellármázzák az utcákat, igy Űzik el az ártó hatalmakat, nehogy az újévben kárt tegyenek a vetésben és az állatokban. Régi szokás az is, hogy újév napján a gazda fejszével a kezében bejárja a kertjét, gyümölcsösét és a fejsze fokával megkopogtatja a gyümölcsfák törzsét. Ez a figyelmeztetés - népies nevén fafenyegetés - azt célozza, hogy a fa az uj esztendőben jó termést hozzon, különben kivágás lesz a sorsa. Szilveszter régi hagyomány szerint a vigasság, az ujesztendő első napja pedig a reménykedés napja. És az esztendő első napját sok helyen úgy kezdik; a férfiak egy pohárka jófajta kisüsti pálinkát hajtanak fel, hogy tüzesek, a nők pedig egy pohár habzó friss tejet, hogy szelídek legyenek az újévben. A karácsonyi ünnepkör január 6-án Vízkeresztkor ér véget, még a karácsonyra utal a betlehemezés formája a Háromkirály-járás, vagy Csillagjárás. A betlehemi istálló vagy jászol képe helyett, a Háromkirályok - a napkeleti, a napnyugati és a szerecsenkirály - rugóra járó csillagot tartanak a kezükben, jelezve, hogy a csillag vezette őket annakidején Betlehembe. "Szerepelnek még" az Angyal, az Ördög és maga Heródes is. Bár már senki sem gondolja komolyan, mégis ott látjuk sok falusi ház falán, kertkapun, kerítésen: 19 G.M.B. 71. Gáspárnak, Menyhértnek, és Boldizsárnak kezdőbetűi a régi hiedelem szerint "megvédik a ház népét a gonosz rontástól." (O) (O) (O) (O) (O) (O)
