Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
I 1970. VII. évf. 24-25. sz. Hazai Tudósítások 13. Kitekintés ! MAGYAR VONATKOZÁSÚ HÍREK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBÓL A szlovákiai magyar iskolák húsz éve Szlovákiában országszerte bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg a magyar nyelvű iskolák fennállásának huszadik évfordulójáról. Tudományos tanácskozással egybekötött ünnepséget tartottak Pozsonyban, Kassán, Rozsnyón, Szencen, Udvardon, Galántán, Dunaszerdahelyen és másutt. Mint a Pozsonyban megjelenő Uj Sző írja: az ünnepségeken felsorakoztatott tények bizonyítják, hogy bár a magyar iskolaügy az 1950-51-es tanévben szinte a nulla pontról indult,’ma már a leglényegesebb és legjelentősebb mutatókban eléri az országos szintet. Szlovákiában kilenc éves az egységes és kötelező alapiskola. Az 1969-70-es iskolai évben 494 magyarnyelvű alapiskola működött, ezekben 6314 gyermek szerzett teljes alapiskolai végzettséget, az első osztályba beiratkozottak' 79.40 százaléka. Az országos átlag 79.33 százalékos. A magyar nyelvű iskolákban 3608 nevelő működött és 91.47 százalékuknak teljes képesítése van. (Az országos átlag 87.89 százalék.) Utak egymás felé A jugoszláviai vajdaságban újabban mind több fórum áll az ott élő magyar költők, irók, tudósok rendelkezésére, müveik publikálására. A magyar nemzetiség múltjával, jelenével foglalkozó kutatások segítése folyamatossága ép tervszerűsége érdekében néhány esztendeje Hungarológiai Intézetet szerveztek, öt állandó munkatárssal és számos "bedolgozóval". A feldolgozott témák rendkívül változatosak. Szeli István a Hungarológiai Intézet vezetője például Utak egymás felé címmel igen érdekes kötetet adott közre. A kötet tanulmányai a magyarságot és a szerb-horvát lakosságot összekötő érintkezési pontokat keresik. "Összehasonlító irodalom, stiluskritika, a klassz! kus és a jugoszláviai magyar irodalom alkotói és alkotásai foglalkoztatnak" - írja a szerző kötete előszavában. A magyar és a szerb felvilágosodás párhuzamos és eltérő vonásait vizsgáló értekezése különösen gazdag finom megfigyelésekben, eredeti gondolatokban. Szerinte a szerb felvilágosodás irodalmában kevesebb helyet foglal el a politikum mint a magyarban, ugyanakkor a "magasabb kultúra" nem válik el olyan élesen a népitől, természetesebben merit a népi hagyományokból a magyarnál. A romániai magyar nyelvű szépirodalom 1971-es terveiből A romániai Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1971-es tervében szám os magyarnyelvű szépirodalmi munka kiadása szerepel. Néhány érdekesség: Önéletrajzi kötettel jelentkezik Bartalis János, Kacsó Sándor és Nagy István. Uj regénye jelenik meg Deák Tamásnak és Veress Zoltánnak. Bodor Pál "Lirai röplapjait" gyűjtötte kötetbe; Svédországi útirajzok közöl Dezső Ervin, szibériait Hamar Márton, angliait Látó Anna. A Kanári szigetekről ir Majtényi Erik, Nyugat-európai utazásairól számol be Szász János, amerikai útjáról Tamás Mária. Színmüveit gyűjtötte kötetbe Kocsis István; közös verseskötetettel jelentkezik Palocsay Zsigmond és Szilágyi Domokos. Kötetbe gyűjtötték a nemrég elhunyt maros vásárhelyi szinészköltő Kiss László verseit is. Szent István ünnepségek a szabadkai egyházmegyében A vajdaság lapjai hirt adnak arról, hogy a szabadkai egyházmegye magyar hívei mindenütt megemlékeznek Szent István király születésének ezer éves fordulójáról. Különösen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg István királyról Szabadkán, Zomborban és Moholon. Szabaakán az ünnepség azzal vette kezdetét, hogy a jelenlevő ötezer magyar hivő megújította a keresztségi fogadalmat. A szentmisét Zvekanovic szabadkai püspök pontifikálta. Az ünnepségen és a szentmisén jelen volt Mario Cagna belgrádi pronuncius is és olasz nyelvű szentbeszédet intézett a hívekhez, amelyet magyarra fordítottak. A szentmise után az ötezer hivő gyertyás körmenetben vonult fel. A pronuncius az ünnepség után meglátogatta a szabadkai szemináriumot a "Paulinumot".
