Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-12-15 / 24-25. szám
1970. VII. évf. 24-25. sz. Hazai Tudósítások 4. dődött a különböző nyelvoktatási anyagok összeállitása és kiküldése a külföldi magyar iskolákhoz és egyesületekhez, uj lendületet vett külföldön a magyar nyelv oktatása, terjesztése. Ehhez hasonlóan nagy sikerrel zárult a külföldön élő magyar képzőművészek Budapesten' megrendezett színvonalas kiállítása is. Ezek a találkozók arra ösztönöznek bennünket, hogy más területeken is próbálkozzunk hasonlók szervezésével, a külföldön és az itthon élő művészek, tudósok kölcsönös megismertetésével.- A magyar kultúra terjesztői - elsősorban énekeseink, táncosaink, zeneművészeink és színművészeink - a jubileumi évben a korábbinál is nagyobb számban látogattak külföldre, tettek eleget a magyar egyesületek meghívásainak. Műsorukat kb. 80 000 honfitársunk tekintette meg; nemcsak Európában, hanem más világrészeken, Ausztráliában, és Amerika országaiban is nagy sikereket arattak.- Ezúttal is szeretném kifejezni köszönetemet azért a nagy-nagy együttérzésért, amelyet az árvíz pusztításai idején a világ magyarsága tanúsított velünk, népünkkel, hazánkkal. A nem csekély anyagi segítségen túl legalább ilyen értékű az az aggódó, együttérző erkölcsi támogatás, amelyek a személyes megnyilvánulásokból és levelekből felénk áradt. Külföldi magyarságunk is hozzájárult ahhoz a nagy társadalmi összefogáshoz, amely egész országunk népét megmozgatta, s végülis a nagy-nagy anyagi károk ellenére sikerült elérni célunkat; mire beköszöntött a hideg,minden kárt-szenvedett család feje fölött tető volt, meleg otthonban ünnepelhették a karácsonyt, köszönthették az újévet. Az együttérzés és a barátság jeléül a Szülőföld nevében ez utón szeretnék magam és a Világszövetség nevében szívből jövő jó kívánságokat küldeni távol élő honfitársainknak, s kifejezni azt a reményemet, hogy az újévben is tovább erősödik, bővül a Szülőföld és a külföldi magyarság kapcsolata, együttműködése. MAGYAR FILM KÉSZÜLT SELYE JÁNOSRÓL Selye János, a stress-elmélet világhírű tudósa nagyon korán elkerült hazájából, kapcsolata azonban a több évtizedes távoliét alatt is megmaradt. Tanulmányait külföldön végezte: Prágában, Párizsban, Rómában és az amerikai McGill egyetemen. 1920 és 1931 között a prágai egyetem kísérleti patológiai tanszékének tanársegéde volt, majd két évig a Rockefeller-ösztön díjjal a biokémiai-higiénia területén végzett értékes eredményeket hozó kutatásokat. 1933 és 1941 között, ahol egykor tanult, a McGill egyetemen, mint a szövettani tanszék tanára dolgozott, később pedig Montrealban folytatta munkásságát. Megírta Életünk és a stress cimü könyvét, amely számos nyelven megjelent és világsikert aratott. Hasonló érdeklődés kisérte Álomtól a felfedezésig cimü könyvét is. Selye professzor a második világháború után két Ízben is hazalátogatott és Budapesten mind régi barátai, mind tudóstársai nagy szeretettel fogadták. A stress-elmélet tudósa rövidesen magyar filmen jelenik meg. Egy fiatal filmrendezőnő, Vas Judit másfélhónapot Kanadában töltött és dokumentumfilmet forgatott Selye Jánosról, valamint a montreali orvostovábbképző intézetben, irányításával folyó nagyszabású kutatómunkáról. A film a nagyközönség számára készült, közérthetően világítja meg a stress-elméletet és jelentőségét a modem ember életében. A magyarázatokat maga Selye professzor adja meg, aki nemcsak a montreali kutatóintézet munkásságát ismerteti, hanem bemutatja az ott dolgozó munkatársakat is, akik a világ tizenhat országából jöttek el Montcealba, hogy mellette tanuljanak. A tizenhat ország között Magyarországot jelenleg három fiatal magyar orvos képviseli, akik ott dolgoznak a montreali kutatóintézetben. Vas Judit hazatérve az utómunkálatokat végzi dokumentumfilmjén, amely 1971 elején kerül a magyar közönség elé, de nagy érdeklődés mutatkozik a film iránt külföldön is.
