Harangszó, 1943

1943-06-13 / 24. szám

34. évfolyam. 1943. Június 13. 24. szárú. AUplUttai K API BÉLA ltlt-bM. Laptulajdonos: Junántú I Luther-ozö vétség Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANGSZÓ. A luaina sssrktssftf - kiadékWsJklfi GYÖK II., P«t6fl-tér I. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 50 fillér, félévre 2 P 80 fillér, egy évre 5 P 60 fillér, Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Beolvadt lapok: 935-ben Jöjjetek enhozzám. 138-ban a Felvidéki Luther. 942-ben a Lelki Harmat. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunk! Amerikába egész évre 2 dollár; az utódálla­mokba *A évre 1.80 P. Postacsekkszámla 30,52é. Egyakarattal . . ­És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. (Csel. 2, 1.) A Szentlélek kitöltetésének ha­talmas történetében megállít ben­nünket egy szerény kifejezés: egy­akarattal. Igen kívánatos a tar­talma. Különösen akkor értékel­jük, amikor hiányzik az életünk­ből. Ma például két akarat ural­kodik a világban, a borzalmas há­ború két akarata. Mindegyik a má­sik megsemmisítésére törekszik. De különben is mindig harc van ott, ahol hiányzik az egyakarat. így van ez a családban, így a gyüleke­zetben és így egy nemzet életé­ben is. Isten igéje világosan utal az egyakarat fontosságára. Igénkben szinte feltételként látszik a Szent­lélek kitöltetésénél. Isten minden csodálatos munkájának tényleg ez a feltétele. Az egyakarat által te­remtett csendesség, békesség Isten csodáinak a lelőhelye. Sok emberi törekvésünknek csődje, sok verí­tékezésünknek hiábavalósága az egyakarat hiányában találja ma­gyarázatát. A Szentlélek munkájá­nak az egyház a területe. Ha csak emberi törekvés lenne benne, bi­zony nem juthatnánk messzire. Milyen jó tudni, hogy a mi mun­kánk mellett Isten Szentlelke végzi a nagyobbik részt, s hogy a mi kis gyülekezetünkben is láthatjuk és tapasztalhatjuk áldott működé­sét, hatását. Csak egyetlen dolgot kíván tőlünk Isten pünkösd ünne­pén, az egyakaratnak a munkálá- sát, s ahol nincs meg, annak meg­teremtését. Isten erre vár, hogy adhassa az ö legdrágább ajándé­kát: a csodákat teremtő Szentlel- két. Erős Sándor. Milyen jó, hogy egykor meg­ígértetek Isten Lelkének kitöltése (Joel. 2 : 28.). Még inkább, hogy nemcsak ígértetek, hanem az ígé­ret be is teljesedett: Isten Lelke pünkösdkor kiöntetett. Az a nagy kérdés: Kiöntetett-e én reám is? Nem marad-e az Ige csak ígéret? Isten minden testre kiönti Lelkét. Nekem is akarja adni. Tőlem függ, kész vagyok-e elfogadni? Ez vi­szont attól függ, nélkülözhetetlen­nek tudom-e életemben a Lelket érezni? Miben tűnik elénk a Szentlélek- nek ez a nélkülözhetetlensége? Mindenekelőtt abban, hogy nincs élet nélküle. Ahogyan a világ te­remtésekor a föld porából gyúrt emberi alak azáltal lett élővé, hogy Isten lelket lehelt belé, úgy ma is a Lélek teremt életet. Nélküle halott vagyok. A Lélek nemcsak életet, hanem erőt is ad. Az élethez pedig erő kell. Enélkül nem tudunk élni. Az életben szenvedés vari, amit el kel! hordozni. Feladatok vannak, ami­ket el kell végezni. Felelősség van, amivel számot kell mindenről adni. Hogyan tudunk mindennek eleget tenni Lélek nélkül? Nélkülözhetetlen a Létek, mert ö világosít meg. Nélküle sok minden értelmetlen és céltalan. Isten szán­dékait, az élet küzdelmeit, a világ történéseit, egyéni életünk nagy kérdéseit, bűneit, a Krisztus ke­resztjét a Lélek láttatja meg. Nélkülözhetetlen azért is, mert a Lélek hevít és melegít. Lelki éle­tünkben állandóan magasan tartja a hőfokot s képessé tesz olyan dol­gokra, amelyeket nélküle -a legna­gyobb erőfeszítéssel sem tudnánk elvégezni. Képessé tesz azáltal, hogy szeretetet ébreszt, egymástól idegen, közömbös, vagy ellenséges érzésű emberek testvéri közösséget tudnak alkotni. Nélkülözhetetlen a Lélek, mert csak Általa tudunk állandó Isten­közelségben élni és igazi ember­közelségbe, a lelkek közelségébe jutni, s az újjáteremtett emberek szolgálatban felemésztődő életét élni. Ahol hiányzik, ott megmere­vednek, mozdulatlanokká lesznek a lelkek, kihűlnek, Istentől, egymás­tól elhidegülnek a szívek, tépelő- dés, zúgolódás lesz az élet s lassan beáll a lelki halál. Isten segítsen ahhoz, hogy a Lé­lek nélkülözhetetlenségét érezve szívünk mélyéről törjön fel az imádság: Jövel Szentlélek Úristen! Lukács István. Huszár Gál-lcönyvsáíor. Evangélikus egyetemistáink min­den dicséretet megérdemelnek azért, hogy a budapesti könyvna­pokon sátort állítottak s evangé­likus és magyar sajtótermékeink­ből kiállítást rendeztek. Aki látta, örömmel állapíthatta meg, hogy ezzel nagyon jó egyházszolgálatot végeztek. Külsőleg is szép volt ez a sátor ott a Deák-téren az evan­gélikus templom közelében. Szép­ségével nagyon szembetűnt a járó­kelőknek. Igazi pavilion volt. Még jobban lekötötte a figyelmet, ha a sátor felírását nézte az ember. A sátor a 16. századbeli evangé­likus vándorprédikátor, nyomdász Huszár Gál nevét viselte, aki maga nyomtatta könyveit és maga árulta vásári ponyván s így az első volt abban, hogy a magyar evangélikus betűt és gondolatot ,,piacra dobta“. Lassan kezdi megérteni az ember, mi volt a titka annak, hogy a ma­gyar reformáció századiban a nú Kíöntöm telkemet minden testre . ..!

Next

/
Oldalképek
Tartalom