Harangszó, 1943
1943-04-04 / 14. szám
108. HXKXNttllü 1943. április I. közben, megindult lélekkel mondotta el most Győry püspök első püspöki igehirdetését Máté 14, 24—33 alapján, melynek vezérgondolata ez volt: Jézussal a viharban. Annyi szenvedést, könnyet és vért, akkora vihart — mondotta — még nem látott az emberiség, mint amekkora a mai nemzedéknek jutott osztályrészül. Ennek- elhordozásához nagy hitre van szükség. Attól függ a révbejutás, ér- zünk-e olthatatlan vágyat Jézus után? A bizonyságtevő beszéd után a püspök imádsága, majd a püspöki programúi hangzott el, melyben részletesen megvilágította azokat a szempontokat, melyek egyházkormányzó munkájában vezérlik. Különösen megkapó volt a magyarság lelki egységéről mondott sok szép gondolata. Ezután az üdvözlések következtek. Egyliázegyetemünk nevében D. Kapi Béla mondott szívhezszóló köszöntést. Áldáskívánságunk — mondotta — nemcsak szó, de cselekedet akar lenni, a lélek egységének és az együttmunkálkodás bizonyságainak birtokában. A szívünk akarja ezt, a történelmi idő követeli és a szent Isten parancsolja. Akarja a szívünk: ebben benne van a református egyház történelmi múltja iránti és az új püspök úr iránt érzett szeretetünk. A mai történelmi helyzetben az együtt megkezdett munkát folytassuk eredménnyel. — Győry Elemér püspök azzal felelt, hogy nem szükséges egymás keze után nyulniok, régóta kéz a kézben haladnak a magyar evangélikusok és reformátusok. Győry püspök beiktatása a testvérek ünnepe volt. Szeretetet vittünk oda és szeretetet hoztunk onnan. Midőn lapunk hasábjain is Isten gazdag áldását kérjük Győry püspök úr működésére, az a hő vágyunk, hogy ez a testvéreket összefűző szeretet maradjon meg és legyen erővé mindkét egyház életében, az új püspök szolgálatában is Isten dicsőségére. A Protestáns Világszövetség főtitkára hazánkban. Jongen Antal, a Protestáns Világszövetség főtitkára és a Protestantische Rundschau főszerkesztője március 25-én bemutatkozó látogatásra Berlinből Budapestre érkezett. A főtitkárt érkezésekor a magyarországi evangélikus és református egyházak megbízásából Kuthy Dezső evangélikus egyetemes főtitkár és dr. Harsányi György református kon- venti titkár fogadta. Jongen főtitkár a református egyetemes konventen a keresztyénség világ- helyzetéről előadást tartott, amelyet úgy az evangélikus, mint a református egyház nagyszámú, előkelő közönsége hall gatott végig. Egyházunk részéről jelen volt báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, Kapi Béla püspök és még sokan mások. Az előadást megelőzően Tomcsányi Vilmos Pál a Protestáns Világszövetség elnöke, Kárpátalja kormányzói biztosa mondott megnyitót, utána a református egyház részéről Balogh Jenő főgondnok, egyházunk részéről báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő üdvözölte a főtitkárt, aki meleg szavakkal mondott köszönetét, majd megtartotta előadását, melyet megbeszélés követett. Ebben Ravasz László, Kapi Béla és Balogh Jenő vettek részt. A főtitkár, aki Tomcsányi Vilmos Pál világszövetségi elnök és báró Radvánszky Albert j egyetemes felügyelő vendégeként 8—10 | napig tartózkodik hazánkban, meglátogatja a hazai protestantizmus nagyobb központjait. így felkereste Győrt, ahol D. Kapi püspök vendége volt s megtekintette a gyülekezet, szeretetintézmé- nyeit, továbbá a Harangszó nyomdáját, majd Győry Elemér ref. püspöknél tett látogatás után Sopronba ment. Innen Debrecenbe, azután Kolozsvárra utazik s a hét végével visszatér székhelyére, Berlinbe. Itt tartózkodása alatt alkalmunk volt a főtitkárral beszélgetni és a világszövetség időszerű kérdései iránt érdeklődni. örülnünk kell — mondotta —, hogy a háborús helyzet ellenére a világ- szövetség munkája zavartalanul folyhat és az egyes államok egyházaival és szövetségi csoportjaival ma is építhetjük, ápolhatjuk a testvéri összhangot. Jongen főtitkár látogatása -- hisz- szük —• nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hazai protestantizmus és a világ protestantizmusa közötti kapcsolat még jobban elmélyüljön, amit különösen is lehetővé tesz az ő közvetlen, kedves egyénisége. A somorjai Protestáns Nőegylet. A somorjai Protestáns Nőegylet ez évi rendes közgyűlésén ünnepelte fennállásának 30-ik évfordulóját. Márc. 7-én pedig szeretetvendégség keretében emlékezett meg az évfordulóról. Ez alkalommal lie. Fizély Ödön lelkész elevenítette fel a Nőegylét 30 éves történetét. 1912-bén, Karácsony másodünnepén hívta össze boldogult emlékű dr. Halmi Béla evangélikus lelkész a somorjai evangélikus asszonyokat és leányokat és megalakították az Evangélikus Nőegyletet, mely a szegénysorsú evangélikus iskolás gyermekek és árvák felruházását, betegek és aggok gyámolítását tűzte 1d céljául. A Nőegylet nagy szeretettel kezdte meg munkáját s miután akkor Somorján még nem volt más nőegylet, felekezeti különbség nélkül karolta föl a város szegény gyermekeit, a Menház lakóit felruházta, szeretetvendégségben részesítette. 1914-ben bevonta működési körébe a református asszonyokat is s Protestáns Nőegyletté alakult. A háborús esztendőkben nemcsak a szegény gyermekeket támogatta, hanem a helybeli orosz hadifogolykórház részére is sok fehérneműt és ágyneműt adott össze. A román betöréskor a gyulafehérvári kórház magyar sebesültjeit Somorjára szállították s akkor hónapokon keresztül főztek a Nőegylet tagjai a sebesülteknek. A Nőegylet minden alkalmat megragadott, hogy megszerezze azokat az anyagi eszközöket, melyek lehetővé tették a szegények támogatását. Többször rendezett karácsonyi vásárt, gyakran teaestét s azután színdarabokat. Az áldozatkészségben mindig elöljárt. Az evangélikus egyháznak több ezer koronát adott templomának renoválására, a ref. egyháznak pedig harangok beszerzésére. A Vöröskeresztnek és a somorjai hősök szobrára is áldozott. Volt lelkészének, dr. Halmi Bélának márvány síremléket állított. Harminc esztendő alatt közel 20.000 pengőt osztott szét. A Nőegylet elnöknője megalakulása napjától dr. Rock Ernőné szül. Nemeß- sányi Aranka, aki nagy szeretettel és ügybuzgósággal vezette és virágoztatta fel az egyesületet. Az évforduló alkalmával művészi kivitelű emléklapot kapott, mellyel a Nőegylet, a két somorjai protestáns egyház és Somorja város közönsége tiszteletének és hálájának az adóját rótta le azért a nemes és áldozatos munkáért, melyet egy emberöltőn keresztül végzett önzetlen szeretettel a a szegényekért és Isten dicsőségére. L/c. Fizély 'Ödön. Levelek hadiárváink neveléséért. Felhívásunkra sok levelet kaptunk kedves olvasóinktól. Mindegyik a segítő szeretet kezét nyújtja. Néhányat alább közlünk: Kérem, szíveskedjék megírni, milyen címre küldjük el azt a csekély összeget, mellyel havonta egy hadiárva fiú neveléséhez szeretnénk hozzájárulni. Igaz, hogy csak havi tíz pengőt tudunk küldeni, de talán mások is vannak, akik csak ennyit tudnak adni s a sok kicsiből nagyobb összeg lesz. A jó Isten segítségével összefogva sok sebet lehet gyógyítani. Szíves értesítésüket kérve, vagyok igaz tisztelettel Aláírás. Szíves tudomásukra hozom, hogy egy hadiárva nevelési költségeinek felét én is örömmel vállalom. Ügy érzem, nem áldozathozatal ez, hanem lelki kötelesség azoknak árváival szemben, akik életüket áldozták hazánk, keresztyénségünk védelmében. Szíveskedjenek velem közölni, hogy a költségeket (mennyit) milyen időközökben és hova kíildjem. Ugyancsak kérem a kis árva nevét is közölni. Hittestvéri üdvözlettel: Aláírás. * A Harangszót évek óta járatjuk, drága, felejthetetlen jó férjem életében s azóta is, mióta özvegy lettem. A március 14-iki számban olvasom, hogy vannak lelkes emberek, kik hozzájárulnak egy- egy hadiárva-gyermek neveltetéséhez. Én is szeretnék ezek közzé tartozni, azért kérem Önöket, legyenek szívesek engem erről a dologról bővebben felvilágosítani. Tisztelettel: Aláírás. Tisztelettel értesítem Önöket, hogy egy hadiárva eltartási költségét egészben, egy másikét az édesanyámmal közösen vállalom. Kérem a részletek mielőbbi közlését. Hittestvéri szeretettel: Aláírás. Mindegyik levél sok-sok szeretetről beszél. Köszönet érte! íróiknak külön levelet küldünk, melyben részletes tájékoz- i tatást adunk.
