Harangszó, 1943
1943-04-04 / 14. szám
1943. április 4. _______________________HARANGSZÚ_____________________________________109. S zeretettel kérem azokat a honvédeket, akik fiamról, Sipos Károly ajkai lakosról (Tpsz. 217/24.) valamit tudnának, legyenek szívesek értesítsenek, mert már hosszú idő óta semmi hír nem jön tőle. özv. Sipos Károlyné Ajka, Veszprém megye. * Kösxönetinytlvánitús. Mindazoknak, akik sebesülésemmel kapcsolatban szeretetcsomagjaikkal, jókívánságukat tolmácsoló leveleikkel, nevük aláírásával, vagy névtelenül felkerestek, ezúton is hálás köszönetét mondok. Tartsanak meg szeretetükben minden magyar honvédet s imádkozzanak továbbra is értünk. Bencsik József. Hősi halott barátunktól búcsúzunk. Bölecz Jóska, kis szőke osztályparancsnokunk! Eljött régi líceumi osztályod Hozzád búcsúzni... A szív nem ismer térbeli akadályt, így ott vagyunk idegen, messze földön domboruló sírod körül. Mind a huszonnégyen. Nem, nem siratunk, — hiszen Te ott Keleten a leges- legnagyobbat tetted és érted el, amit magyar ember tehet és elérhet. Első és felülmúlhatatlan lettél rangban és dicsőségben közöttünk, mikor egy napon ott nagyon távol, a szívedhez kaptál és ösz- szeestél... Bár mi büszkék voltunk Rád akkor is, amikor még köztünk voltál s amikor az osztály élére álltái és vezettél bennünket végig a városon vagy vasárnaponként a templomig. Reccsent a szavad katonásan akkor is, — de nem volt senki, aki ne szeretett volna, mert mindenki érezte a szíved melegét... Emlékszel, mikor egyszer hibádon kívül bajba keveredett az osztály? Te mindent Magadra vállaltál helyettünk. Talán ott a Don mellett is azt a golyót más valaki helyett vállaltad, kis Jóska hadnagy úr! ... Nemcsak a sportpályának voltál legyőzhetetlen királya, a tantermünkben is királya voltál a szíveknek. Mindenkihez volt bátorító szavad s bajtársi készséggel segítettél az osztály felének rajzot elkészíteni és latint fordítani. Csak az angol nyelvvel nem tudtál barátságot kötni... Mindig előttem van komoly arcod és, mindig szomorú szemed, amint csendes esti sétáinkon „nagy problémáink“ megoldásán tépelődtünk... Olyan hamar eljött azután az érettségi és a búcsúzás. Emlékszel, mivel búcsúztunk Szabó osztályfőnök úrtól? Megígértük neki, hogy kint az életben is úgy viselkedünk és dolgozunk, mintha akkor is a számonkérő osztálykönyv előtt élnénk. Látod, Szabó tanár úr kezében most is ott az osztálykönyv és haragszik nagyon, mint mindig, ha a könnyei előtörnek? A Te magaviseleti rovatodba alig lát a könnyeitől bejegyezni ezt: „példás örökre“!... A ballagás után, jól emlékszem, sokáig álltái a kapu alatti hősi emléktábla előtt, de aztán valami igen büszke, nyugodt tekintettel jöttél vissza közénk, akik már javában búcsúzkod- tunk. Sohasem felejtem el, milyen köny- nyedén csaptál a váltamra, — talán nehogy elpityeredjünk — és nevetést erőltetve mondtad: „Papocskám, aztán te fogod ám az esküvőmet tartani!“... Fojtogatja a torkom valami, amint most a sírodnál állva fülembe cseng a hangod. De aztán csodálatosan érzem, hogy Isten valóra engedte váltani kérésedet. Fel- bonthatatlanul összeesketlek a zászlóval, amely alatt harcoltál, a hazával, amelynek oltárán lelkesen és mosolyogva ad' tad oda a magyar jövendőért utolsó csepp véredet, az ősi líceummal és régi osztályoddal, amely most már helyetted jelenti: „Létszám huszonöt. Hiányzik Bölecz József...“ ...Hiányzik! Óh, nagyon hiányzol! Mégis úgy, hogy azért mindig itt tudunk köztünk és húsvét felé nézve, hisszük, hogy találkozunk Krisztusnál Veled, Jóska, kis'szőke osztály- parancsnokunk! Görög Tibor. Honvédeinknek a Harangszót előfizették, vagy Bibliára adakoztak: özv. dr. Takáts Józsefné Bük 9 P, Ev. Nőegylet Enying 16.80 P, Szabó Károly Úrkút 2.80 P, dr. Berényi Ferencné Nemeslá- dony 5 P, Evangélikus népiskola V., VI. és VII. osztálya Soltvadkert 16.40 P, Csekő Edéné Lajoskomárom 14,40 ? OLVASSUK A BIBLIÄY Jöjj Jézushoz. Április 4. — Gondjaiddal. — Máté 6 : 2S—34. — Ha a világ gyermekei előtt teszünk bizonyságot, nyomatékosan mutassunk rá, hogy Jézus boldog, nyugodt életet kínál. Ha még nem vagy Jézusé, értsd meg: ha Jézushoz jössz, ő elvezet ahhoz az Atyához, akinek szeretetét ma még nem ismered, s ép azért nem mersz benne bízni. De Isten gyermeke is vesse föl magában a kérdést: én odaadtam-e gondjaimat Jézusnak? Milyen visszás dolog, ha Isten gyermeke gondokkal gyötri magát! Április 5. — Vágyakozásoddal. — Zsolt. 25 : I—22. — Lelked vágyakozása Jézushoz hajtson. De senki sem mehet az Atyához, csak őáltala. Ö a bűnösök megváltója. Jézus azonban a vágyakozó léleknek többet is ad. Mivel ö a jó pásztor, ad biztos vezetést. A megfeszített és feltámadott mindent megadhat néked. Elfogadtad-e Tőle bűneid bocsánatát s reábíztad-e magad? Vele indulsz-e naponta az új életre? Április 6. — Kérdéseiddel. — Máté 11:1—11. — Keresztelő Jánost a legsúlyosabb kérdés gyötörte: Te vagy-e, aki eljövendő? Ö azonban a kérdésével Jézushoz ment. Nem az a baj, hogy kérdéseink, avagy talán kételkedés támad lelkűnkben. A baj az, ha rájuk magunktól, vagy embertársainktól várunk feleletet. Sokszor óh mily hiába! Vannak-e kérdéseink? Mondd el Jézusnak, ő él és kész felelni neked. Április 7. — Gyöngeségeiddel. — Ézsaiás 40 :26—31. — Minden gyengeségünkkel odaléphetünk Jézus elé. Még ha hitünk mégerőtlenedett is. Ki ismerné jobban gyengeségünk, mint ö, ki testben jött közénk. S nemcsak lelki értelemben, hanem testileg is. Tested lelked gyengeségét oda vitted-e Jézushoz? Vigyázz, ne hallgass a kísértő szavára. Gyöngeséggel jöjj Uradhoz! Április 8. — A kísértés óráján. — Zsid. 4 : 14—16. — Micsoda nagy kegyelem, hogy olyan megváltónk van, aki megkísértetett hozzánk hasonlóan. De a bűn, a sátán visszatántorodott tőle. A mi megkísértett Megváltónk, győzedelmes Megváltó. Ezért tud rajtunk segíteni a megkísértő? órájában. Ha jön a kísértő, menekülj hozzá és megtapasztalod gyö- zelmetadó hatalmát! Április 9. — Életed alkonyán. — Luk. 2: 21—35. — Ujjongó lélekkel ment Simeon a halál elé is, mert látták szemei az Urat. Ügy gondolod, ő többet látott? Ö még csak azt a gyermeket látta, aki meg fog sebesít- tetni bűneinkért. De ő hite szemével már látta benne Urát. A kérdés az, van-e hited!? Ha van, te is elmondhatod: látták az én szemeim a te üdvösségedet, s bátran mehetsz még a haléi elé is. Tavaszi munka a svenesdlási népfőiskolán.
