Harangszó, 1942

Kis harangszó

Vlú. évrvljaai. 1141.január 4. izám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyűr, Petőíi-tér 2. Pjitatakarékpénzt. csekkszámla 30.526. EVANGÉLIKUS GYERMEKLAP Megjelenik a tanév alatt kéthetenként. Előfizetési ára egész évre 80 fillér És szól az Úr. .. I. Móz. 35 : 1—15. Isten a világ Ura. De ez nem azt jelenti, hogy ő fenn ül valahol a felhők felett valami égi, fényes tró­nuson és onnan figyeli a világ sorát, emberek életét, csillagok út­ját. O cselekszik: fenntartja, igaz­gatja a világot; parancsol felhő­nek, szélnek, évszakok változását, gyümölcs érését Ö irányítja, em­beri életeket Ö formálja. Istennek nem mindegy, hogy mi történik a földön; az ő nagy-nagy atyai sze- retete azt akarja, hogy minden ember élete boldog legyen. Vannak emberek, akik nem törődnek Isten­nel, de vannak, akik hallgatnak Régi karácsonyok — Olvassa fel a Balogh Pisti, amit irt! — Kedves Kisjézuska!... Nem is kí­vánok ám olyan szépet, mint a tavalyi volt. Egy üres fácskával is megelégszem. Az ajándékokat vidd a harctérre kato­náinknak. Azok érdemlik meg igazán. Sokat szenvednek, fáznak, talán még éheznek is néha. Mi értünk s magyar hazánkért küzdenek. Hadd érezzék a ka­rácsonyi szeretet melegét! Hallgasd meg kérésemet, kezedet csókolja: Kőszeg, 1941. december 15. Balogh Pista IV. oszt. tan. Rá és engedelmeskednek Neki. Ilyen Istenre hallgató ember volt Jákob. Az Úr szólt hozzá, pa­rancsot adott neki és Jákob enge­delmeskedett. Ezért azután Isten megáldotta Jákobot: nemcsak föl­det, hanem dicsőséget is ígért neki (11—12. v.). Jákob előtt szent az a hely, ahol Isten szólt hozzá, ezért oltárt emel ott az Urnák s áldozat­tal szolgál Neki és dicséri őt. Isten ma is szól hozzánk. A templomban, az igén keresztül. Ma is parancsol és aki engedelmeske­dik, azt ma is gazdagon megáldja. Megáldhat-e téged az Ür?l — Okosan írtál gyerek. Megdicsér­lek. Minden magyar gondolata odaszáll karácsony estéjén a Don mellett küzdő hőseinkhez. Hej gyerekek! Sokszor jár­ták azt a földet magyar vitézek régen is. Ráismernek dübörgő lépteikre, „Haj- rá“-ikra a Meótis erdői, a Don partja ... Dicsőségünk emléke fenn ragyog a vég­telen orosz ég kékségében, gazdagon termő rögeiben ... — Mikor tanító bácsi kis gyerek volt, akkor is írtak levelet a Jézuská­nak?— kérdi egy kíváncsiskodó apróság. — Mi is írtunk levelet, de katonák­ról nem esett benne szó, hisz nem volt háború. Meg nem is vártunk díszes ka­

Next

/
Oldalképek
Tartalom