Harangszó, 1942
1942-10-11 / 41. szám
33. évfolyam. 1942 október 11. 41. s2ám. Alapítottál KAPl BÉLA 1910-ban. S.atl«U)4anati Juitatúl) Luthir-S2i>lti<|. l«2:<liník ir'ntan rutám». luf*. ..HíHu tatár tl.lt ■«tniMlil , 'IS UáRANStZt. Beolvadt lapok: 935-tae a Joj; jt*k cnboicén 93« Sut a falvldikl Litttinr. 'I12-b9n a Lelki Harmat. A Harangul •larkustl - kiadóklratalal GYŐR II., PatAfi-tér 2. Klifliatéal árai aagyadéTra 1 P 21 fillér, félévre 2 P 40 fillér. •|y évre 4 P 10 fillér. Caoportoa kftldéaaal 10%-oa kadvasmény. Amerikába agéai évra 2 dollár; az utódálla« mokba Vt évra 1.60 P Poatacaakkazámlai 30.52t. Vakok és látók. És monda Jézus: ítélet végett jöttem én a világra, hogy akik nem látnak, lássanak; és akik látnak, vakok legyenek. Ján. 9, 39. Istent dicsérik, de Jézust megvetik. Istent magukénak vallják, de Jézus kellemetlen nekik. Nem veszed észre a kiáltó ellentétet? Istennek Jézus szeme-fénye, egyszülött Fia! Érte mindent elhallgat, érte minden kedves. De aki ezt a Fiút megtagadja, menthetetlen előtte. Jézus nélkül csak ingerelni lehet Istent. Tudod-e ezt már? Eljutottál-e erre a felismerésre? Ennek híján vak vagy. Látják Jézust, hallják igéjét, de nem tudják bevenni. Még a farizeusok sem tagadhatták le, hogy megnyitotta a születésétől fogva vak szemeit. Ma sem tagadhatja le senki. Látnia kell. Igéjét nem lehet kitörölni a világból. Hallani kell. El kell ismerni és meg kell vallani: felséges dolgok, egyedül csak Istenhez méltók. Igen, csak ne látnánk mindezek mellett azt a hozzánk mindenben igen hasonlatos embert. Csak magára ne mutatna és azt ne mondaná: Én az Istennek Fia vagyok. Mindent, de ezt már még sem! Akkor inkább elvetni mindent! Nem ismered fel ebben a vakságot? Ez már gyűlölettől szított elvakultság! A szemek már nyiladoznak, de még csak rész szerint. Aki így cselekszik és így szól, csak Istentől jöhet és Isten előtt kedves kell legyen. Nem törődöm, mit mondanak. Nekem kedves. Csodálatos dolgokat láttam nála és hallottam tőle. Teljes dicsősége még rejtve előttem. Várat magára. De én várom, hogy találkozásom legyen vele. Jézus, az Istennek Fia. Mennyből alászállt világosság. A sötétséghez szokott szemet elvakítja. A látni vágyó szemet nyitogatja. Mindig Nehéz időkben foglalom el a dunáninneni egyházkerület püspöki székét. Hazánk súlyos helyzetben van. Vitéz katonáink valahol mesz- sze, ahol honfoglaló őseink jártak, szövetségeseinkkel együtt vívják az ádáz harcot. Mindnyájan érezzük, hogy ez a harc nemcsak az ezeréves hazáért, hanem a kereszt diadaláért is folyik. Az Anyaszentegy- ház örök hivatásához képest ott áll a nemzet nagy erőfészítései, nagy törekvései mellett. Az egyház háborús feladatai sokkal a napi szükségletek fölé emelkednek. Az evan- géliom leikével kell egynsúlyba.n tartanunk a kétségek, aggodalmak hullámai között vergődő lelkeket. A dunáninneni egyházkerü létünk megcsonkított helyzetében — szűkebb keretei között végzi munkásságát. Néhány év előtt csak egy keskeny sáv jutott vissza, s ez által meggyarapodott egyházkerületünk. A végső cél és a végső vágy, hogy mielőbb visszaállítsa Isten keze a régi integer dunáninneni egyházkerületet. Ennek a célnak szolgálatában küzdenek bátor honvédeink, ennek céljáért dolgozunk a hétköznapok verejtékezésével. Áldom Istent, hogy nemzetünk élére olyan Vezért állított vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ür személyében, aki a többszörös gyásztól lesújtva is, mint biztató reménység áll ott az ország kormányrúdja mellett. — Áldom Istent, hogy magyar fajtámnak vagyok a tagja, vállalom az érte járó munkát, vállalom a többet enged látni. Egyszer majd szemtől-szembe. Kovács Géza. vele járó áldozathozatalt. A küzdő nemzet vérző sebeinek minden fájdalmát átérzem. A lelkem ott bolyong a Don-menti harcok színhelyén, ahol a magyar honvédek keresztes háborúja tombol. Szívem ott kopogtat minden szomorú hajlék ajtaján, minden aggódó, bánatos szív kapuja előtt s egyházkerületem csonkaságában is oda ajánlja szolgálatát a haza, a nemzet nagy céljainak diadalmas befejezéséhez. Magam, mint az egyházkerület élén álló egyik vezér, szivem teljes melegével akarom anyaszentegyháza- mon keresztül hazámat, és hazaszeretetem által egyházamat szolgálni és építeni. Jézustól tanultam azt, aki mennyei Atyjával való teljes lelki egységben könnyeit hullatta hazája, Jeruzsálem felett. Az Ű könnyei az én könnyeim is. Bölcsőm ott ringott a Duna és a Tisza között, s onnan hoztam magammal a magyar faj rajongó szeretetét és szolgálatának kötelességét. Ügy érzem, a szívem oltár, amelyen a hazaszeretetnek és evangéliomi hitemnek kettős tüze ég. Egyházamon keresztül munkálkodom szenvedő, küzdő hazámnak és nemzetemnek megújulásáért, hazaszeretetemmel aláépítem egyházam és egyházkerületein szebb jövendője fényes palotájának fundamentumát. Kérdezed melyik az elsőbb? Mind a kettő! A haza és az egyház egy síkban áll. Az Ür Jézus, aki szívében érezte élő hittel a mennyei Atyjával való egységét, ugyanúgy érezt« Jeruzsálem, az ő hazája fcPüspöki programmom: Az Ur Jézus Krisztus. Részlet Kardos Gyula dunáninneni püspök székioglaló beszédéből.
