Harangszó, 1942
1942-09-27 / 39. szám
33. évfolyam. 1842 szeptember 27. 38. szánt. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. L*pUU|4mmi Dur.ftniűli Uih».’-8il»«tié|Mtjjiltnlk midén mire«». Ilgyci Melléklet tilév alatt eétkitanfaáat • KIS UARANCSZé. Beolvadt lapok: 6 3ö-éen a Jtijjstak én honén 03» ban a falvldék! Lutbsr. 942-ban a Lalkl Harmat. Erő* vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a ml oltalmunkl A Harang»* iiarkasztfl - kiadóhivatalai GYŐR II., Petőfi - tér 2. Iliflaatéal árai negyedévre 1 P 2t Iliiét, félévre 1 r « fillér, agy évre 4 P 10 fillér. Caoportoé klldéaaal 10%-oé kedvezmény. Amerikába agéaz évre 2 dollár: az utódállamokba Í4 évre 1.60 P Poetacaekkazámlai 30.324. Akinek lelke szomjasan ég, Jöjjön énhozzám és igyék, Hozzám jöjjetek, Bennem higyjetek És forrás támad, Élővíz támad Belőletek!“ Sz. J. Arccal a gyárak felé. Ur! A szombatnak is Ura az embernek Fia. Máté 12, 8. Krisztus Ür! Tanító, ki megnyitotta száját a hegyen, példa, ki elöljárt, orvos, ki gyógyított, bárány, ki bűneinket hordozta, de mindezt összefoglalóan — Ür volt. Nemcsak egy úr a sok között, nem is egyszerűen a legnagyobb űr, ha-, nem egyetlen Ür. „Uraknak Ura, királyoknak Királya.“ „Néki adatott minden hatalom mennyen és földön.“ Ha nem úgy látjuk is, mégis úgy van, hogy ő áll a min- denség kormánykerekénél. Csak az történhetik, amit „az Ür" akar és enged. Az viszont minden bizonnyal megtörténik. Krisztus Ura a szombatnak is. Ez pedig számunkra elsősorban nem azt jelenti, hogy az ünnepnapon tehessük, amit akarunk, hanem hogy ünnepnapunk Krisztus urasága alá tartozik. Nincs jogunk rendelkezni a vasárnappal. Senki emberfia jogosán fel nem függesztheti a vasárnapi munkaszünetet. Az ünnep Krisztusé és senki másé. ő pedig igéje hallgatására és tanulására rendelte. „Szentigéjét és annak hirdetését meg ne vessük, hanem örömest hallgassuk és tanul juk!" Erre használom-e én az ünnepet? Mert Krisztus nekem is Uram. Nem az én választásom, hanem az ö választása folytán. Meglátszik-e rajtam, hogy uram van és Krisztus az Uram? Hatalma alatt folyik-e mindennapi életem? Engedetlenségemmel és sok panaszommal nem vagyok-e naponkénti lázadó? Kit szolgálok, kiben bizom legfőképpen? „Krisztus a Király, Nézzétek: feláll, Hangosan kiált, Halljátok a Királyt!: Ha visszaemlékezünk arra a református értelmiségi konferenciára, mely a falusi és tanyai magyarság kérdéseivel foglalkozott s ezt a címet viselte: Arccal a falu felé, akkor bizonyára megértjük, mit akar mondani Cikkünk címe: Arccal a gyárak felé. A marxizmus és annak politikai vetülete, a szociáldemokrata párt mindent megtett, amit felvilágosítás és propaganda által megtehetett, hogy a magyar munkásságot, benne a protestáns munkásságot is meggyőzze a marxi elvek igazságáról, sőt kizárólagos helyességéről, s így vessen szilárd világnézeti alapot további politikai célkitűzései számára. Hogy nem eredmény nélkül, azt ma nagyon tudjuk. A háborúnak csak világnézeti okokkal magyarázható hevessége, élessége és elszántsága egyébként is mindenkit meggyőzhetett a felől, hogy korán és alaposabb megfontolás nélkül szakítottunk a miliő-elmélettel az átöröklés-elmélet kedvéért, s botor módon kezdtük lebecsülni a környezetnek, a nevelésnek, a propagandának az emberre gyakorolt hatását. A római katolikus egyház néhány évtizeddel megelőzött minket annak felismerésében, hogy mint egyház is felelősek vagyunk az ipari munkásságért, s nem nézhetjük tétlenül, hogy annak tömegei egy olyan propaganda hálójában legyenek, amely határozottan Isten- és egyházellenes. Nem tekintve a kisebb, jószándékú, de hamar el- alvó vagy megalkuvó kísérleteket, megállapíthatjuk, hogy a magyar protestáns egyházak először a Magyar Evangéliumi Munkásszövetségben s e szövetség által fordultak arccal a gyárak felé, az ipari munkásság felé. A református egyháznak már 53 egyházközségi munkás-csoportja van, mi most szeretnénk elkezdeni az erőteljesebb felvilágosító és szervező munkát. Mit akar ez a szövetség? Programmja a neve. Szövetség. Nem tömegmozgalom tehát, hanem az öntudatos, független s egymásért mégis felelőséget érző dolgozók szabad szövetkezése. Munkásszövetség. Azokat gyűjti egyház- községi csoportokba s tömöríti országos szervezetté, akik akár szellemi, akár fizikai téren alkotó munkát végeznek. Evangéliumi munkásszövetség. Ez azt jelenti, hogy nem valami időleges emberi társadalmi, politikai vagy gazdasági elméletet akar terjeszteni s nem ilyenek szerint akar valami új rendet kialakítani, hanem egyedül az evangéliumi munkaetikát, az evangélium időtlen szociális üzenetét hangoztatja. Nem csinál napi politikát, nem köti sorsát semmiféle politikai párthoz, hanem mindig és mindenütt rámutat a társadalmi és gazdasági rendszer és élet bűneire, s figyelmeztet Arra, Aki erősebb a bűnnél. Tudja, nem lehet a földből paradicsomot csinálni kígyó nélkül, de tudja s hirdeti: van Valaki, aki rátaposott a kígyó fejére. Ki akarja tépni az ipari munkásságot a marxi ideológia hálójából s el akarja juttatni Ahhoz, aki mindenkinél magaA P
