Harangszó, 1942

1942-08-02 / 31. szám

33. évfolyam. 1942 augusztus 2. 31. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-b*n. Laptulajdonoa: Dunántúli Lutnar-U26vatté|. Msgjolanlk minden *a*árni|i. lágyán e.liiktat tone* alatt Utkatinkint i KIS UARAHQSZá. Beolvadt lapok: S3S-aan a Jógától e . - unom 33» San a fal vidd KI Luther 942-ben a Lelki Karmat. A Haraajfaal •■•rkaaatl - klaáóklvitalal GYŰR II., Patftfl - tér 1. Elöfiretéal ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévra 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény­Amerikába egész évra 2 dollár; az utódálla« mokba M évre 1.60 P Postacsekkszámla: 30.52t. Mit vár a magyar föld? Drága gyöngy. Találván egy drága gyöngyre, elméne és mindenét eladván amije volt, megvevé azt. Máté 13, 46. Sok embernek rossz az érték­ítélete. Nem tud megkülönböztetni. Pedig az igazi tudás egyik titka a helyes megkülönböztetés. A mű­veltség alacsony fokán álló nőt megtéveszti az üveggyöngy csillo­gása. A tapasztalatlan gyermek a fényes tárgy után kapdos. Kevés ember ismeri fel, hogy az Isten országa, melyet Jézus Krisztus hozott a földre, melyért vérét ontotta, legnagyobb kincs azok között, amelyeket a földi em­ber valaha is ismert. Mi az Isten országa? Isten kirá­lyi uralma szívemben, bűntől, ör­dögtől, kárhozattól való megsza­badulás, Ls'enben való örvendező élet már i.t a földön, testem és lelkem örökkévaló élete ott tűi. Szakembert nem téveszt meg az üveggyöngy csillogása. Lehet az akármilyen színes, kínálhatják akármilyen buzgósággal. Tapasz­talt kereskedőt nem lehet meg­csalni. Szeme azonnal felismeri, hogy melyik gyöngy hamis és me­lyik az igazgyöngy. Ti, akiknek szemét Isten már ki­nyitotta, hogy felismerjétek Isten országa drága gyöngyének minde­nek felett vaió értékét, ne nyugod­jatok meg addig, míg ez a legna­gyobb kincs egészen a tiétek nem lesz. Mert ha az Isten országa lel- ketek örökkévaló kincse, akkor ér­demes meghozni minden áldozatot azért, hogy az egészen a tiétek legyen. Azt kérdezed: Mit tegyek hát, hogy az Isten országa az enyém legyen? Három dolgot tanácsolok: Ragadd meg hittel az Ür Jézus Krisztust! Olvasd naponta Isten igéjét! Keresd hívő keresztyének társa­ságát! . Harmati Béla. A föld csak akkor tűri meg há­tán az embert, ha alkalmazkodik törvényeihez. A Szahara nem nevel vadászszenvedélyeket; Suomi föld­jén meg kell tanulni síelni és fát vágni; a tiroli hegyekre pedig há­ton kell felhordani a lecsúszott földet. Aki megtagadja a föld kí­vánságát, azt kitagadja az anya­föld. A mi földünk verítéket kíván. Munkás kezek acélszorítására nyí­lik csak ki a szíve és áldó karja. Ezt az ölelő kart egyre több ma­gyar taszítja el magától. Igaz: a föld robotosainak verítékét sok­szor mások fölözték le, kérges te­nyerét idegen ígéretek csapták be, de a föld nem hazudik: szárazság, vagy árvíz után újra hűséges ah­hoz, aki szereti. Magyar vérem! Ne tagadd meg földed szabadvilágú sorsát. Ne légy kába rabja a poros világba csalo­gató gyári dudának, az „altiszti“ seprűnyélnek, a házmester-kulcs­nak és a villamoscsengőnek. A föfdhöz az életjog: a veríték. Ha idegen kezek bitangságára hagyod a földet, az válik gyermekévé és annak lesz hazájává, mert seprű­nyélen és a hivatali kályhák pisz­kavasán, vagy a gyárak vetélő­gépjein egy nemzedék sem tudja a lábát megvetni. A föld földrengé­sek után is föld marad. Kodolányi Földindulásának fiai: Ne hagyjátok idegen kézbe a magyar földet! Agyvelőt kíván a mi földünk. Kiműveltet és nem begyepesedőt! Hadd jöjjenek a népfőiskolák, hadd menjenek diplomás emberek vissza az ekeszarvához, mint finn testvéreinknél. Hadd jöjjön a kert­gazdaság és ipari gazdaság, ne várjuk tátott szájjal, hogy az ame­rikai gabonapiac és az orosz trak­tor zsebrevágjon és koldussá te­gyen .-bennünket! Igazságot kíván a magyar főid. Aki a földért dolgozik, annak le­gyen földje. Nem arra van szük­ség, hogy a magyar föld testét máról-holnapra nadrágszíjakra ha­sogassák, hanem azt követeli a magyarság jövője, hogy a nem egyszer hazaárulással szerzett száz­ezerholdakból és az idegenfaj tőzsdenyereségéből harácsolt húsz­ezer holdakból adjanak azoknak, akik maguk verítékeznek, ha vetni és aratni kell és akik elsősorban véreznek, ha a harcmezőn a halál­kasza arat. Mert a magyar föld vért kíván. A történelem ismert évezredei elsöpörtek innen minden más fajt, mert itt, ezért a földért nem volt hajlandó annyit vérezn-i, mint a magyar. A drága föld mindig vér­szopó ... de vérátömlesztő annak a nemzedéknek, amelyik nem ta­gadja meg a vérhullatás kemény törvényét. Ma is pereg a magyar vér a mi életünkért, a mi földün­kért. Legyen hőseink vére szívünk­be csörgő vérszerződéssé, hogy mi is adjunk meg mindent, amit a ma­gyar föld kíván. A magyar föld pedig több ma­gyart és jobb magyart kíván! Hiába üvöltenek diadalt zuhanó­bombázóink, ha elnémul bölcsőink életriadója. — De hiába volt 45 milliós nagy állam Franciaország, ha jogalkotásában és lelki életé­ben eltaszította magától Isten ado­mányát, a vallást: nem tudott tőle várható erőt kifejteni. Mert földet, hazát, családot men­teni és megtartani csak hívő em­berek tudnak. Népek hatalmas Istene! Növeld halálraszánt, a kényelem öngyil­kosságába menekülő magyar né­ped hitét, hogy megadhassa azt a ! verítékei, azt az agyvelőt, az igaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom