Harangszó, 1942

1942-07-05 / 27. szám

2TB. HSÜXNGSlö T9Í2. Július 5. Hitler Kállay miniszterelnököt fogadja a főhadiszállásán. ISTEN. Isten el nem fárad s nincs neki soha nyugta. Munkája pihenés és pihenése munka. Nincs hozzád fogható, Te, aki kívülem s egyben bennem is vagy, itt és ott: Istenem. Ne véld, hogy látod őt, ha Istent látni véled, nem látod kívülről, csak bensődben szemléled. Angelus Silésius-Kutas K. helyett a munkában, a magyar jö­vendőnek drága ígérete. Akik így viselkednek, annak jelét adják, hogy egyházuknak, hazájuknak hűséges, munkás tagjai lesznek. Ki tagadná, hogy mindkettőnek ilyenekre van ma legnagyobb szük­sége! Levél. „Erős vár a mi Istenünk!“ Nagy tiszteletű Szerkesztő Ürl Most, hogy indulásunk előestéjén ál­lunk, szeretettel értesítem, hogy mi 23-án elhagyjuk régi otthonunkat, hazánkat, Magyarországot. Ezzel kapcsolatban kérem, hogy a régebben ígért lapnak a küldését tessék elindítani, hogy ott a távolban is, mint ahogy eddig, erőt nyérién a mi lelkünk a sátánnal való nehéz harc megharcolá- sához. Mert tudjuk, hogy a külső ellen­ségnél sokkal veszedelmesebb az, amely az ember belsejét akarja kikezd ni, mint a féreg az almát. Valamennyien azzal a. tudattal me­gyünk, hogy isteni küldetést teljesítünk akkor, amikor most elindulunk a messzi idegenbe, hogy megmutassuk a magyar katona ezeréves dicsőségének elmulha- tatlan értékét. Az az isteni kijelentés biztat bennünk, hogy „akár élünk, akár halunk, az Űréi vagyunk“. „Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, de a lel­ket meg nem ölhetik.“ Kérjük a Nagytiszteletű urat ismétel­ten is, hogy június 13,-i számtól kezdő­dően a Harangszót szíveskedjék szá­munkra küldeni. A korábbi ígéretnek én igyekezem eleget tenni. Hittestvéri üdvözlettel: Aláírás. Csak a gyenge él önmagának!... Az erős odaveti vállát a közös teher alá. Gyámlntézeti adományoddal vallo­mást tész arról: hova tartozol! Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zslgmond. (Folytatás.) Szobáinkban a bútorok sima felüle- tűek legyenek, díszítésül ne kiugró pár­kányok és cifraságok szolgáljanak, ha­nem ízléses festések, mint az a magyar bútoroknál szokásos, vagy faberakások, intarziák. Legtisztábban tarthatók a po­litúros, lakkozott, vagy zománcfestéses bútorok. A szekrények, pamlagok 10—12 cm. magas erős lábakon nyugodjanak, hogy a szemetet, port könnyen lehessen a bútorok alól kitakarítani. A szögletek­kel, éles sarkokkal és oldalélekkel bíró bútorok gyermekszobába nem valók, mert a kiálló szögletekhez és élekhez a gyermek hozzáütheti fejét, s komoly sé­rülést szenvedhet. A gyermekszoba bú­torai legyenek legömbölyített sarkúak és élűek. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a fűtött kályha, különösen pedig a vas­kályha elé ellenzőt kell állítani, hogy a gyermek neki ne eshessen a tüzes kály­hának. A bútorokra minél kevesebb tárgyat rakjunk ki, — azok csak porfogók és bizony sokszor ízléstelenek is. Gyapjas, bolyhos szőnyegek (perzsák) helyett job­bak a mosható padlótakarók durva vá­szonból, flanelből, vagy durva szövésű vastag anyagból. Ebédlőben, gyermek­szobában, műhelyben, irodában, előszo­bában legalkalmasabb a lágy linóleum- szőnyeg. Amint testünket naponta tisztogatjuk és gondozzuk, ruhánkat rendben tartjuk, éppúgy lakásunkat is naponta gondoz­nunk, takarítanunk kell. Az elhanyagolt, kellően nem takarított lakásban nem érezzük jól magunkat; a por, piszok fel­gyülemlik, megrontja a szoba levegőjét és egészségünkre káros hatással van, mert a gondozatlan lakás betegségek ' csíráinak melegágya lehet. A seprés le­hetőén pormentesen történjék. Száraz seprés helyett lakásokban legjobb kissé megnedvesített tiszta fürészporral behin­teni a padlót, a nedves fürészporhoz ugyanis jól hozzátapad a por és szemét, s ennek összeseprése alig jár porképző­déssel. Jók, de költségesek a porszívó­gépek, amelyekkel a szőnyegeket, füg­gönyöket, szövettel bevont bútorokat jól lehet portalanítani. A mindennapi taka­rítás mellett hétvégi tüzetesebb takarí­tást is kell végezni, amikor a falak le- seprése, a benemeresztett, festetlen pad­lók zsurolása esedékes. Igen jó szokás a faluhelyen is dívó sátorosünnepek előtti nagytakarítás, amikor a padlástól a pincéig minden helyiségben elmozdít­ják a bútorokat, mozgatható felszerelést és ajtókon, ablakokon is alapos tisztoga­tást végez a gondos háziasszony, ősszel és tavasszal sort kerítenek az épületek külső tatarozására, meszelésére, tiszto­gatására is. (Folytatjuk.) Apró Köíelességtelfesiiés fioláiig. Egy hajó, melyen sok ember tartóz­kodott, hajótörést szenvedett. A kapi­tány gyorsan leeresztette a mentőcsóna- i kot, amely hamarosan megtelt. „Hol van a lelkész?“ — kérdezte, aki­nek egy helyet tartott fönn a csónak­ban. De az a fedélzetről így kiáltott a csónak felé: „Isten veletek, testvéreim. Az én kö­telességem most kezdődik.“ S vigasztalta a kétségbeesöket, meghallgatta a halálra- szántak bűnvallását, imádkozott velük s velük együtt merült a hullámokba. Hol nincs Isién ? Egy bölcselkedö megszólított egy gyermeket, ki a zöld füvön fekve nézte a tovaszáiló felhőket. „Mire gondolsz, fiam?“ — kérdezte. „A jó Istenre“ — felette a fiú. „Kapsz tőlem egy pengőt, ha meg­mondod, hogy hol van az Isten“ — foly­tatta az istentelen. „Én meg ötöt adok, ha megmondja, hogy hol nincs“ — felelte a fiú moso­lyogva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom