Harangszó, 1942
1942-07-05 / 27. szám
53. évfolyam. 1942, július 5. 27. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptul&idonos: Dunántúli Luthir-3zfivstságMegjelenlk minden «aeárnip. lr.27»* aalléhlat tinit alatt kéthetinként ■ KIS MARANQ3Z*. Beolvadt lapok: 935-fcan a Jöjjetek, a swoxatm 938-ban a falvi dó ki Luther 942-bsn a Lelki Harmat. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A Harangozó •zsrkcaztő - kiadóhivatalai GYŐR II., Petőfi - tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-o8 kedvezmény. Amerikába egész évra 2 dollár; az utódállamokba VrL évre 1.60 P Postacsekkszámla: 30.526. ■ ■ Onmegtagadás. „Ha valaki én utánam akarjőni, tagadja meg magát... és kövessen engem.“ Lukács 9 : 23. Ezekben a háborús időkben egyre gyakrabban hangzik fel népünk vezetőinek ajkán az a követelés, hogy önmegtagadó életet kell élnünk, mert ez a győzelem feltétele. Az önmegtagadás ebben az esetben azt jelenti, hogy nem törődhetünk csak önmagunkkal, a magunk önző érdekeivel, hanem ezeket alá kell rendelnünk az egész nemzet érdekeinek. Mai igénkben Jézus is önmegtagadást kíván a maga követőitől. És talán éppen ezért látszik oly nehéznek Krisztus igaz követőjének lenni. Mert a mai ember mindent meg tud tagadni. Barát megtagadja legjobb barátját, szülő a gyermekét, gyermek a szülőjét. Nem egy ember olcsó haszonért megtagadja fajtáját, sokszor még a hitét is. Igen, az ember mindent meg tud tagadni, csak éppen önmagát nem, vagy legalább is ezt a legnehezebben. Pedig igénk világosan mondja, hogy Krisztus követője csak az lehet, aki megtagadja magát. De hát vájjon mit is jelent ez a Krisztus értelmezése szerinti önmegtagadás? Jelenti azt, hogy ha valaki arcul üt jobb felől, oda tudom neki tartani a másik orcámat is. Jelenti azt, hogy ha valaki egy mérföldre kényszerít, elmegyek vele kettőre. Jelenti, hogy szeretni tudom ellenségeimet, hogy hetvénhétszer is megbocsátok az ellenem vétkezőknek, hogy inkább kivájom a jobb szememet, semhogy megbotránkoztasson engem. Ki tagadhatná, hogy ez bizony nagyon nehéz? Igen, nagyon ne héz a testi embernek. Azonban aki Isten Szentleikének vezetésére bizza magát, annak ez lesz a természetes. Dedinszky Gyula Jelentés a népfőiskolád frontról. Az elmúlt hetekben az evangélikus és református fiú- és leánynépfőiskolák 48 vezetője találkozott az ország fővárosában, hogy egymás munkáját és tapasztalatait kölcsönösen megismerjék s imádkozó munkatársi közösséggé forrjanak össze. A következő napon pedig a minisztériumok kiküldötteinek jelenlétében tartották meg a római katolikus népfőiskolái vezetőkkel együtt beszámolójukat. A találkozó az immár országossá váló népfőiskolái mozgalom mai állásáról nagyszerű képet nyújtott. Lássuk csak! Hódító gondolat. Négy évvel ezelőtt indult meg az első teljes népfőiskola Magyar- országon: a nagytarcsai, — a finn és magyar evangélikus egyház közös látásából és erőfeszítéséből. Ez a kicsiny kezdet példamutatássá vált egyházunk határain túl is. A reformátusok, sőt a katolikusok is magukévá tették a gondolatot. Idén már 10 katolikus fiúnépfőiskola, egy katolikus leánynépfőiskola, 18 protestáns fiúnépfőiskola és 8 protestáns leánynépfőiskola működött hazánkban. Négy é- alatt hatalmas fejlődés! Megint szolgálatot végzett egyházunk: ezt az iskolát mi adtuk nemzetünknek. Üj honfoglalás. Lassanként az egész országot behálózzák a népfőiskolák. A visz- szatért Erdély legdélibb csücskétől: Sepsiszentgyörgytől kezdve Dunántúl szívéig, — a Felvidéktől az Alföldig itt is, ott is találunk már népfőiskolát. Legtöbb ott van, ahol legégetőbb a -szük|e^r az Alföldön. A r * ' \ Protestáns aépfpiskaláról. idén 460 fiatal legény és 180 leány került ki. Ez azt jelenti, hogy a népfőiskola gyújtotta tűz 450 faluba hullott újra szét. Aki ismeri a népfőiskolás fiúk és lányok bátorságát, az tudja, hogy 450 faluba tört be a magyar földnek és a parasztf élethivatásnak szeretete és vállalása. Népfőiskoláinkon az egész falusi néposztály képviselve volt. Zsellérfiúk, mezőgazdasági munkások mellett falusi iparosoknak, proletároknak, törpe- és középbirtokosoknak a gyermekei tanultak. A falu népének mindegyik rétegébe kerültek megújult lelkű fiatalok, hogy saját rétegük kovászai lehessenek. Bizony, új honfoglalás ez! Csak nem karddal, hanem lélekkel. A cél: magyarrá tenni a földet, a falut, az életet. Testvéri kézfogás. Az evangélikus, református és katolikus népfőiskolák egy mozgalomba tömörültek és barátságos szellemben, váll váll mellett dolgoznak. Az országos találkozón az elnöki asztalnál református teológiai tanár mellett a katolikus egyház élharcos gárdájának: a jezsuita rendnek tagja — különben a Kálót (katolikus országos ifjúsági mozgalom) elnöke, — ült. A jezsuita páter hozzászólásában foglalkozott azzal a váddal is, hogy a hitvallásos szellemben dolgozó népfőiskolák megbontják a magyar egységet. Kiderült — felelte —, hogy az igazi magyar egységet éppen azzal szolgáljuk, ha két pillérre: a katolikus és protestáns egyházra építünk. Ne keressük mi ennek a hangnak a társtalanságát, ne vizsgáljuk őszinteségét sem, hanem örüljünk, hogy van már egyetlen munkaág, ahol közösen tudunk dolgozni: protestáns és katoliku§ magyarok.
