Harangszó, 1942

1942-07-05 / 27. szám

53. évfolyam. 1942, július 5. 27. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptul&idonos: Dunántúli Luthir-3zfivstság­Megjelenlk minden «aeárnip. lr.27»* aalléhlat tinit alatt kéthetinként ■ KIS MARANQ3Z*. Beolvadt lapok: 935-fcan a Jöjjetek, a swoxatm 938-ban a falvi dó ki Luther 942-bsn a Lelki Harmat. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A Harangozó •zsrkcaztő - kiadóhivatalai GYŐR II., Petőfi - tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-o8 kedvezmény. Amerikába egész évra 2 dollár; az utódálla­mokba VrL évre 1.60 P Postacsekkszámla: 30.526. ■ ■ Onmegtagadás. „Ha valaki én utánam akarjőni, tagadja meg magát... és köves­sen engem.“ Lukács 9 : 23. Ezekben a háborús időkben egyre gyakrabban hangzik fel népünk vezetőinek ajkán az a követelés, hogy önmegtagadó életet kell él­nünk, mert ez a győzelem felté­tele. Az önmegtagadás ebben az esetben azt jelenti, hogy nem tö­rődhetünk csak önmagunkkal, a magunk önző érdekeivel, hanem ezeket alá kell rendelnünk az egész nemzet érdekeinek. Mai igénkben Jézus is önmeg­tagadást kíván a maga követőitől. És talán éppen ezért látszik oly ne­héznek Krisztus igaz követőjének lenni. Mert a mai ember mindent meg tud tagadni. Barát megta­gadja legjobb barátját, szülő a gyermekét, gyermek a szülőjét. Nem egy ember olcsó haszonért megtagadja fajtáját, sokszor még a hitét is. Igen, az ember mindent meg tud tagadni, csak éppen ön­magát nem, vagy legalább is ezt a legnehezebben. Pedig igénk vi­lágosan mondja, hogy Krisztus kö­vetője csak az lehet, aki megta­gadja magát. De hát vájjon mit is jelent ez a Krisztus értelmezése szerinti önmegtagadás? Jelenti azt, hogy ha valaki arcul üt jobb felől, oda tudom neki tar­tani a másik orcámat is. Jelenti azt, hogy ha valaki egy mérföldre kényszerít, elmegyek vele kettőre. Jelenti, hogy szeretni tudom ellen­ségeimet, hogy hetvénhétszer is megbocsátok az ellenem vétke­zőknek, hogy inkább kivájom a jobb szememet, semhogy megbot­ránkoztasson engem. Ki tagadhatná, hogy ez bizony nagyon nehéz? Igen, nagyon ne héz a testi embernek. Azonban aki Isten Szentleikének vezetésére bizza magát, annak ez lesz a ter­mészetes. Dedinszky Gyula Jelentés a népfőiskolád frontról. Az elmúlt hetekben az evangé­likus és református fiú- és leány­népfőiskolák 48 vezetője találko­zott az ország fővárosában, hogy egymás munkáját és tapasztala­tait kölcsönösen megismerjék s imádkozó munkatársi közösséggé forrjanak össze. A következő na­pon pedig a minisztériumok kikül­dötteinek jelenlétében tartották meg a római katolikus népfőis­kolái vezetőkkel együtt beszámoló­jukat. A találkozó az immár or­szágossá váló népfőiskolái mozga­lom mai állásáról nagyszerű ké­pet nyújtott. Lássuk csak! Hódító gondolat. Négy évvel ezelőtt indult meg az első teljes népfőiskola Magyar- országon: a nagytarcsai, — a finn és magyar evangélikus egyház kö­zös látásából és erőfeszítéséből. Ez a kicsiny kezdet példamuta­tássá vált egyházunk határain túl is. A reformátusok, sőt a katoliku­sok is magukévá tették a gondola­tot. Idén már 10 katolikus fiúnép­főiskola, egy katolikus leánynép­főiskola, 18 protestáns fiúnépfőis­kola és 8 protestáns leánynépfőis­kola működött hazánkban. Négy é- alatt hatalmas fejlődés! Megint szolgálatot végzett egyházunk: ezt az iskolát mi adtuk nemzetünknek. Üj honfoglalás. Lassanként az egész országot behálózzák a népfőiskolák. A visz- szatért Erdély legdélibb csücské­től: Sepsiszentgyörgytől kezdve Dunántúl szívéig, — a Felvidéktől az Alföldig itt is, ott is találunk már népfőiskolát. Legtöbb ott van, ahol legégetőbb a -szük|e^r az Al­földön. A r * ' \ Protestáns aépfpiskaláról. idén 460 fiatal legény és 180 leány ke­rült ki. Ez azt jelenti, hogy a nép­főiskola gyújtotta tűz 450 faluba hullott újra szét. Aki ismeri a nép­főiskolás fiúk és lányok bátorságát, az tudja, hogy 450 faluba tört be a magyar földnek és a parasztf élet­hivatásnak szeretete és vállalása. Népfőiskoláinkon az egész fa­lusi néposztály képviselve volt. Zsellérfiúk, mezőgazdasági mun­kások mellett falusi iparosoknak, proletároknak, törpe- és közép­birtokosoknak a gyermekei tanul­tak. A falu népének mindegyik ré­tegébe kerültek megújult lelkű fia­talok, hogy saját rétegük kovászai lehessenek. Bizony, új honfoglalás ez! Csak nem karddal, hanem lé­lekkel. A cél: magyarrá tenni a földet, a falut, az életet. Testvéri kézfogás. Az evangélikus, református és katolikus népfőiskolák egy moz­galomba tömörültek és barátságos szellemben, váll váll mellett dol­goznak. Az országos találkozón az elnöki asztalnál református teoló­giai tanár mellett a katolikus egy­ház élharcos gárdájának: a jezsuita rendnek tagja — különben a Kálót (katolikus országos ifjúsági moz­galom) elnöke, — ült. A jezsuita páter hozzászólásában foglalkozott azzal a váddal is, hogy a hitvallá­sos szellemben dolgozó népfőis­kolák megbontják a magyar egy­séget. Kiderült — felelte —, hogy az igazi magyar egységet éppen azzal szolgáljuk, ha két pillérre: a katolikus és protestáns egyházra építünk. Ne keressük mi ennek a hangnak a társtalanságát, ne vizs­gáljuk őszinteségét sem, hanem örüljünk, hogy van már egyetlen munkaág, ahol közösen tudunk dolgozni: protestáns és katoliku§ magyarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom