Harangszó, 1942
1942-01-18 / 3. szám
83. évfolyam. 3. szám. A l>f ItalUi KAPI B i LA lflt-hn. il*ttal*|4oaoa> Dunántúli luthar-8zSvets4g. MHgjBlBnlk mIndán vaaírnap. ingytn milléklat tanét alatt kéthatanként a «13 HARANQ8ZÓ. Beolvadt lapokt 935-bon a Jöjjetek énkozsám 938-ben a felvidéki Luther 1942-ben a Lelki Harmat. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erót vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunk! a luuarf aaarkaaati-kUJéhlaalaU II., faMii-Ma I. EMIIiattal ár*t MlTidétn 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, agy érre 4 P 80 fillér. Csoportos kftldéaael 10%-oa kedvezmény. Amerikába egéaz évre 2 dollár; az utódállamokba Vi évre 1.60 P. Poatacaekkazámla 30,521 Jer és lásd meg! „Találkozók Filep Nátánaellel és monda neki: Megtaláltuk a názáreti Jézustl És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-e valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg!“ János 1, 46—47. A hitetlen emberek nagy része csupa rossz előítéletből hitetlen! Mikor a Hiszekegyben azt hallják: „Fogantatott Szentlélektől, született szűz Máriától“ ... megcsóválják a fejüket és mosolyognak. Ha azt hirdetjük, hogy Jézusban földre szállt maga a szent Isten — megnyúlt arccal érthetetlenül bámulnak reánk. Hallanak Jézus csodáiról és megütközve kiáltanak: Hogyan is lehet elhinni az ilyen meséket! Feltámadás, ítélet, örökélet, üdvösség, kárhozat? ... és fölényesen mondják a Tamás leikével: Semmiképen el nem hiszem! Különben is micsoda jó származhatik abból, ha elfogadom ezeket a szent lehetetlenségeket?! Szóval ma is vannak Nátánael- lelkek! Filep boldogan fut oda Nátánaelhez, hogy elmondja néki élete legmegrázóbb tapasztalatát: Megtaláltuk a názáreti Jézust! — Nátánael meg mindent lekicsinylő hitetlenséggel szól: Názáretből tá- madhat-e valami jól? De Filep helyesen felel: Jer és lásd meg! Jer, higyj a magad szemének, tapasztald meg saját magad! Feleljünk így mi is! Mondjuk a hitetlenkedőknek: Jertek, tapasztaljátok meg ti magatok, mely igen jó az Úristent dicsérni! Jertek, próbáljátok ki, milyen áldás az Isten beszéde előtt meghajolni, mit jelent a Jézus közelében élni. Jertek, lássátok meg, van-e ezen a földön hívebb barátunk, bölcsebb tanácsadónk, áldottabb orvosunk, igazabb bíránk és szeretőbb pásztorunk, mint a názáreti Jézus! Lássátok meg, hogy a Jézus csodái | miként ismétlődnek meg ma is és ez a sötét, földi élet akkor derül fel, ha átsüt rajta a feltámadásnak reménye és az ítélet bizonyossága. Filep győzött. Nátánael néhány nap múltán Jézusra mutatva így tesz bizonyságot: „Te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael Királya!“ Ha mi is a Filep bizonyosságával tudunk vallást tenni, ma is leomolnak a hitetlenség gonosz előítéletei! Jer és lásd meg! * A misszió, mint a Háború sebesültje« (Folytatás.) A sajtószolgálat is nehezebbé vált. Tudjuk, hogy megszüntettek sok missziói folyóiratot (a gyermeklapokat egyesítették, újabban a Missionsblätter is megszűnt). Az anyagiak gyűjtése is mind nehezebbé vált, de ilyenkor látszik meg igazán a hűség. A lipcsei jelentés csodálattal közli az 1940. évi bevételt: 523.934.57 Márka, mely semmiféle esést sem mutat az előző évekkel szemben. Mekkora hűség még most is! De mindamellett a háború igen alkalmas arra, hogy sok új érdeklődővel azt mondassa: Most fontosabb dolgokra kell a pénz. Nem is szólva arról, hogy kevesebb ember jelentkezik a misz- szióra, mint máskor. Mindezekkel a fájó sebekkel szemben, hála az Úrnak, rámutathatunk az „orvosságra“ is. Van gyógyulás és van tanulság a sebek között is. Igaz, hogy nagyon nehéz a misz- szionáriusok számkivetése és aggódó életük az árván maradt munkák után, de Istennek ezzel is van valami célja, hogy már másodszor hozza el a missziókra e kemény próbát. Talán Isten próbára teszi a bennszülött keresztyén gyülekezetek hűségét, önálló áldozatkészségét. Megpróbálja a bennszülött munkások erejét és hitét. Az egyes gyülekezetek között is szorosabb lesz a kapcsolat, mint ahogyan megható az is, hogy egyik missziótársulat mint segíti ki a másikat. Svédek vállalták a németek munkáját és így tovább. Az internáló táborokban kialakul a különböző misszionáriusok között a lelki kapcsolat és ott is alkalmat találnak lelkipásztori munkára és csendes továbbképzésre. Idehaza pedig amint láttuk, ha nehéz is az anyagiakat előteremteni, sok szív érez még felelősséget. Adományokat küldenek, sokszor többet, mint vártuk. Ilyenkor minden fillér fajsúlya értékesebb. Ha folyóiratok lassan meg is szűnnek, egyéni levelezés indul meg, mely még szorosabbá fűzi a barátságot. A haza oltárán kiontott honfiúi vér pedig újabb jele annak, hogy a misszionárius tud mindenkié lenni Isten ügyéért s ha kell, hazájáért is kész meghalni. A misszió ügye 1942 elején „emberi megítélés szerint veszélyes helyzetben van“. A misszió népének minden imádsága mellett is bűnbánatot kell tartani és tanulnia kell a jelekből. De bíznia kell, hogy Isten igen bizonyos segítség a nyomorúság idején. Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai... hegyek rendülhetnek meg háborgásától ... Isten ő közepette van. Nemzetek zajongnak, országok mozognak... a seregek Ura velünk van, Isten a mi erős várunk! (46. zsoltár.) Danhauser László, 1942. Január 18.
