Harangszó, 1942
1942-05-10 / 19. szám
SS. évfolyim. Ali|ít«Hfti KAM BÉLA llll-kii. LaptaUfdonon Dunántúli Luthsr-Sztvatiá|Mogjalanlk minden vasárnap. Inn*n "«Héklat tar.*» alatt kéthatsnként • KI8 HARANU5ZÓ. BaoWadt lapoki 035-ben a Jöjjetek 6nhoziánr. 930-ban a felvldókl luthtr 942-ben a Lelki Harmat. 1942 május 10. ORSZÁGOS evangélikus képes néplap. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, Ha ő velünk, ki ellenünk, Az Ür a ml oltalmunkI 19. szám. A laiMlail saarkHiM-kledéklvalelt GYÖK II., Fetlfl-tér I, Iliflaotéel árai aegyeááTra 1 P 31 (Illát, táláéra 2 P 4t (lllár, agy árra 4 P M (lllár. Ceoportoa kAlááeeal 18%-oa kadTaimáay. Amerikába egéai érre 2 dollári az utódállamokba bík. érre l.M R. Poetacsekkezámla 31,111 Édesanyákat kérünk! Kihez mehetnénk? Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad. Ján. 6 :68. Manapság nagyon sokak ajkáról hallani ezt a kérdést: Kihez mehetnénk? Ez a kérdés ugyanis a bajbajutott, tanácstalan ember kérdése. Sokan vannak, akik azért keresik Jézust és azért követik, hogy bajukból kiszabadítsa őket. A mai világban különösen látni, hogy a szegény és bajbajutott ember egyetlen segítője és pártfogója az Isten. De ez a kérdése a számító s az életét minél, kényelmesebben, előnyösebben berendezni akaró embernek is. Hányán vannak, akik azért tartanak Jézussal, mert úgy gondolják, hogy a legérdemesebb keresztyénnek lenni. Ezek jólétet, rangot, dicsőséget, anyagi előnyöket várnak Tőle. Sokan vannak, akiket a bizonytalanság sodor Jézushoz. Ügy gondolkoznak, hogy ebben a mai világban, ahol olyan sokféle igazságot hirdetnek s ahol olyan sokat kellett már csalódniok az embereknek, legjobb lesz Jézusnál megállapodni. Péter is ezt kérdezte, de az ő kérdése felelet volt egyúttal. Azért tett bizonyságot Jézus mellett, mert nála azt kapta meg, amit sehol másutt a világon, az Igét, s az örök élet ígéretét és bizonyosságát. Nem az kötötte Pétert Jézushoz, amit várt tőle, hanem az, amit már kapott, amivel tele volt a szíve. Téged mi köt hozzá? Ne feledd, sokat kaptál már tőle. Mondd te is Péterrel: Kihez mehetnénk? Csak Hozzád Urunk! Joób Olivér. Az emberiség roppant harcát nemcsak a tenger fenekén és a zuhanóbombázókon vívják, hanem a bölcsők és anyaméhek és anyaszívek titkos világában döntik el. A mi halálraszánt népünknek anyákra van szüksége, akik gyermeket szülnek. Nemcsak azoknak kell magyar életet a világra hozni, akik a lefitymált „alsó“ néposztály veríté- kes kenyerén vergődnek, hanem gyermeket kell szülniök a külön gyermekszobában nevelkedett hölgyeknek is, akik többször forgatják a tenniszütőt, mint a főzőkanalat és akik többet költenek szépségápolásra, mint amennyi a cselédsorsot vállaló sokgyermekes anyáknak táplálkozásra kerül. Aki feleségsorsot vállal, az hordozza az. anyasors terhét és gyümölcsét, mert enélkül csak házas életet él, de nem él családi életet. Aki férjhez ment, az ne pompázni, ne virágozni akarjon, hanem gyümölcsözzék. Népek sorsát a munkamezőn díjazzák. Édesanyák kellenek, akik dolgoznak. Igazán dolgozni, verí- tékes lemondásban újjáförödni, csak a jövendőért, a gyermekért vagyunk képesek. Az öncélú munka: állati munka. Édesanyák kellenek, akik munkaiskolává nevelik környezetüket, akikről könnyes szemmel énekli az utódok szíve: Éjszaka font, nappal mosott... 1 Édesanyák kellenek, akik nem féltik puhányra ápolt kezüket és lányos alakjukat a munkától, akik nem szoptatós dajkákkal neveltetik csemetéiket, hanem mindent önmaguk]^ adnak. .Édesanyák kelle- neJí^akJkníék^ néni az öltözködés a^mkidenük, hanem maguk öltöz- íetjjtf Korán-1 reggé! gyermekeiket. ö H Y v T K Z*' Családi életek romjait a henyeség köveiről lehet felismerni. A nő jobban elromlik munka nélkül, mint a férfi. A nemzeteket, fajokat azok a közös erők hordozzák az örökké- lét felé, amiket a bölcsőből, az anyatejből, a családi házból, a bölcsődalból és faji erkölcsökből nyerünk. Nékünk magyar édesanyák kellenek! Magyar édesanyák, akik jobban ki tudják varrni népi hímzéseinket, mint ahogy a divatlapot ismerik. Magyar édesanyák kellenek, akik jobban tudják énekelni népdalköltészetünk gyöngyeit, mint elzongorázni a Mondschein-szonatát. Magyar anyák kellenek, akik nem azt vallják, hogy a faluról házukba szakadt cseléd annál jobb, minél ostobább, hanem akik családtagnak tekintik és megmentik lelkének liliomporát a város utcaszemetjétől. Magyar anyák kellenek, akik a lilára dagadt kezű mo- sónéban magyar anyasorsnak fájó közösségére rettennek. Magyar anyák kellenek, akik magyar ruhában ismertetik meg a világgal fajtánk szépérzékét! A hősi élethez mindenekelőtt hit kell. Nékünk hívő édesanyák kellenek. Akik maguk tanítják gyermekeiket imádkozni. Akik maguk fogják kézen és vezetik az Isten házába. Akik maguk tanítják csodaszép énekeinkre a gyermekajak szent hegedűjét. Hívő édesanyák kellenek, akik jobban ismerik a Bibliát, mint a romi kártyát. Hívő édesanyák kellenek, akiknek hajlékában Isten dolgaival foglalkozó egyházi lapjaink harangoznak egészséges világnézetet, nem pedig a színházi lapok léha fecsegései ordítanak a szellem igényének szegénységéről. ___
