Harangszó, 1941
1941-10-26 / 43. szám
1941. október $6. 43. száftí AUaiitltai IÁM BÉLA 1919-bra. Laptulajdonos: Dunántúli Luthsr-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingy.n milltklit tank* alatt kéth.tankínl a KI8 HARANOSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetok ón hozzám 1138-ban a felvldák Luther. 32. évfolyam.___ A laraalaifl laarkaaati'klaáéhlvaUU GYÖK II., Fatfifl-tér I. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportot küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba V4 évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Erős vár a. Állandó reformáció. Én vagyok az igazi szőlőtő és az én Atyáin a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. János XV. 1—2. Amikor ezt a szót halljuk „reformáció“, Luthernak és a reformátoroknak a munkájára gondolunk, akik Isten kegyelméből végezték el az egyház javítást. A reformáció annyi, mint megújhodás. Isten Lelkének az erejével újult meg főben és tagokban az a szervezet, amely a középkorban nem volt méltó az „egyház“ névre, mert annyira eltávolodott a Krisztus evangéliumától, hogy mindjobban élettelen, holt szervezetté lett, amelyben ennek a világnak a lelke: hatalmi versengés, uralkodásvágy, babona és mindenféle tévelygés kapott lábra. Luther s a többi reformátorok ismerték föl, hogy a megújulásnak nincs más lehetősége, mint odamenni, odavezetni az embereket az Isten igéjének a tiszta kútforrásához. Csak a Krisztusban van megújulás. Ha a lutheri reformációnak ez volt a lényege és célja, akkor természetes, ha kívánatosnak tartjuk, hogy reformáció állandó folyamat legyen egyházunk és híveink életében. Isten szent elhatározása, hogy a Krisztusban gyümölcsöt teremjünk. De a gazdag termés nem a mi munkánk dicsősége. Önmagunktól semmit nem cselekedhetünk. mi Istenünk! Amint a szőlővessző csak azért tud gyümölcsöt teremni, mert a szőlőtőn van, úgy az egyház is csak akkor lesz „szentek közössége“, ha a Krisztusból él, s a hívek az evangéliumból táplálkoznak. Enélkül nincs gyümölcstermés. A szőlőtőn azonban új rügyek fakadnak. Ez történt a reformáció idején. Isten megelégelte a középkori egyház terméketlenségét. Eljött az ítélet ideje. Megméretett és hasznavehetetlennek találtatott. De a szőlőtő, a Krisztus megmaradt. A reformációban a Krisztus gazdagságából új hajtás fakadt, melyen gazdag gyümölcstermés lett. A kertész arra is gondol, hogy minél több és szebb legyen a gyümölcstermése. Ennek pedig a feltétele, hogy elvégezze a tisztogatás munkáját. Minden szőlősgazda tudja azt, hogy mit jelent ez az ige: „Minden szőlővesszőt, mely gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.“ A reformáció ünnepén vonatkoztassuk ezeket az igéket egyházunkra és önmagunkra. Ha örömmel is valljuk, hogy a Krisztus anyaszentegyháza vagyunk s látjuk, hogy nem hiábavaló az életünk, ne feledjük el, hogy nekünk még „több“ gyümölcsöt kell teremnünk. Meg kell újúlnunk, meg kell tisztíttatnunk. Ne tiltakozzunk, ha a mi sorsunk is az lesz, ami gyümölcsöt termő szőlővesszőé, hogy megtisztítanak. Mindez azért történik, hogy több gyümölcsöt teremjünk. Az állandóan tartó reformáció áldása kibeszélhetetlen és kifogyhatatlan. L/'c. Fizély Ödön. Térjetek meg! Irta: Túróczy Zoltán püspök. A reformáció a 95 tétel kisze- gezésekor 1517 október 31-én ezzel az igével indult: Térjetek meg! Ez a mondat Krisztus szava. Tehát azt jelenti, hogy a reformáció nem akar más lenni, mint visszatérés a Krisztushoz. A reformációnak ez a beköszöntője világosan mutatja, hogy a reformáció — a mai politikában sokat használt kifejezéssel élve — egy új orientációt hozott az egyház számára. Nem emberek véleményére kiváncsi, hanem hogy mit mond a Kris^*( «EFB1 tus? Ezzel senkit sem hagy kétségben afelől, hogy az ember számára az igazság kérdésében csak egy döntő tényező van: mi van megírva? Mikor így áll előttünk a reformáció beköszöntője, önkéntelenül felvetődik az ember számára az önvizsgálat kérdése, hogy vájjon a mai protestantizmus, közelebbről a magyar evangélikus egyház, még közelebbről te, meg én folytatásai vagyunk-e annak a léleknek, amely itt ezzel a mondattal anttus fttftioiQ
