Harangszó, 1941

1941-05-04 / 18. szám

Alapította« KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szővetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyin malléklit tanóv alatt kóthatankénl a KI6 HARANQ8ZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek enhozzám 938-ban a felvidéki Luther 52. évioiyatft. ló. szám A Haraagaaé aiarkaiité-kladóklvatala GYŐR II., P.tfifl-Ur 1. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportot küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár: az utódálla­mokba V4 évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Minek örüljünk ? „Mi láttuk és bizonyságot te­szünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül.“ 1. János 4, 14. Nyöszörgő keresztyénekkel se Isten, se ember nincs előbbre. „Fel­kent Isten, a te Istened, téged öröm olajával társaid fölé.“ A papi és királyi nemzetség, a kiválasztott nép tagjai öröm olajával kenettek papokká és királyokká. Ne engedd, hogy ez a szent kenet megavasod- jék és ne akarj olyanná savanyod- ni, mint sokan. A hívő és hitetlen között egyik lényeges és látható különbség ez, hogy a hívő öröm olajával van felkenve s ez az olaj csillog és illatozik. Mi, sokféle nyavalyával terhelt emberek, akiknek sokszor kell megtapasztalnunk, hogy Urunkért terhet hordozni elkerülhetetlen, hogyha a magunk sikereinek akar­nánk örvendezni, akkor csakhamar rájövünk, hogy ennek az örömfor­rásnak a vize könnyen kiapad. Ellenben állandó örömforrás le­het számunkra az, amit Isten tett értünk. Hogyha azt nézzük, amit Isten cselekedett, amikor elküldte Fiát a világ üdvözítőjéül, akkor olyan öröm tölti el szívünket, ame­lyet senki el nem vehet tőlünk. „Ha így szeretett minket az Isten!“ Hát ez a szeretet nem ér-e többet min­dennél, amit ez a világ gyönyörű­ségben és élvezetben, szórakozás­ban és vígalomban adhat vagy el­vonhat tőlünk? Olyan nagy öröm­hír ez, hogy ennek a befogadása állandó örömöt nyújt. A másik ilyen örömforrás a bi­zonyságtétel Istennek erről a meg­foghatatlan nagy szeretetéről és cselekedetéről. „Láttuk és bizony­ságot teszünk.“ Vagyis beszélünk arról, amit láttunk Istennél. S ez­zel szolgálunk a lelkeknek. Keres­sük azokat az alkalmakat, amikor bizonyságot tehetünk. Előállunk az örvendetes üzenettel azoknál a megszomorodott vagy elcsüggedt szíveknél, akik már semmi örömöt nem tudnak ebben a felzaklatott, boldogtalan világban találni. Ez a János apostol a világ nyomorúsá­gában és szegénységében csak újabb és újabb alkalmat lát arra, hogy a lelkeket gondozásába ve­gye és nekik elmondja Isten nagy­ságos dolgait. Mindenféle szociális segélyezés­nek és akciónak a maga helyén megvan a maga jogosultsága és szükségessége. De a legnagyobb és legüdvösebb szolgálatot az teszi az embereknek, aki miután meg- ! látta az Atya szeretetét a Fiú el­küldésében, erről beszél és ennek erejében cselekszik. Németh Károly. A §aza/érökíielc áldús és békesség ! A keblünkről leszakadt vidékek visszatérése felett érzett örömünk értékét nem újjongásunk hangossága, hanem Isten előtti hálaadásunk bensősége s hazatérő testvéreink iránti szeretetünk mélysége adja meg. Magasztaljuk a felséges Istent, ki darabokra szaggatott magyar földünket helyreállítja, széttépett vnépünket egyesíti s elszakított gyülekezeteinket visz- szahelyezi az anyaszentegyház közösségébe. Álljatok mellénk és mondjuk együttesen: Áldas- sék Isten neve! örömünket szentelje meg hálaadásunk. örömünket testvéri szeretetünk mélységével mér­jük. Azt akarjuk, hogy szeretetünk ne legyen csengő szó és üres szónoklás, hanem érzelmi közösségünk és egyberendeltetésünk komoly bizonyságtétele. Testvérszívvel köszöntünk titeket, testvérszívet hozókat. Szívünkbe zárjuk arcotokat, szavatokat, él­teteket. Szívünkkel akarjuk felmelegíteni szíveteket. Ha megpróbáltatásos időben nélkülöztétek a szerete­Üdv a ^o^a/érőlínefe ! Meleg szeretettel köszöntjük az ezeréves magyar határok déli részével hazatérő evangélikus testvérein­ket! Köszöntjük a régi szívvel és a régi szívben új bizodalommal! Jól esik hinnünk, hogy amilyen fájó volt egykor az egymástól való elszakadás, olyan örvendetes lesz most az egymással való egyesülés. Jól esik hinnünk, hogy a két évtizedet meghaladó távoliét mitsem vál­toztatott azon a testvéri jó viszonyon, melyben egy­kor együttéltünk. Jól esik hinnünk, hogy ha a régi kedves arcokat nem látjuk is többé mind, amelyek látása szemünknek, szívünknek mindig oly kedves volt, a régi lelket, a régi szívet, a régi bizodalmas barátságot az utódaikban is látni és tapasztalni fogjuk. Ezzel a hittel és ezzel a bizodalommal fogadjuk visszatérő testvéreinket. Testvéreinket az evangélium szeretetében és szolgálatában. Testvéreinket az ősi magyar haza iránt való hűségben. Testvéreinket a boldogabb jövendő felépítésének szent munkájában. 1041. május 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom