Harangszó, 1941
1941-04-06 / 14. szám
í941. április 6. 14. szám. Alapította! KAPI BÉLA 1910-btü. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. 32. évfolyam. ___ I ngyan mslléklst tanév alatt kéthatankénl a KIS HARANQSZÖ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek enhozrám 938-ban a felvidéki Luther. A Harangiad ■i«rk«aité-kladóklvatala GYŐR II., P.tOfl-Ur 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba Vi évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Keresztfán én üdvösségem, il™ E világ mit Gasznál nékem. Te, ó& édes Jézusom. I Csak Te vagy én vigaszom! A Krisztus Jézus indulata legyen bennetek ! „ ... mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.“ Filippi levél 2, 8. Kétféleképen vélekednek emberek Jézus Krisztusról, mint példaképről. Vannak, akik azt tanítják, hogy ő az egyetlen igazi erkölcsi ideál és ezért kell őt utánoznunk és követnünk. Vannak, akik azt mondják, hogy Jézus Krisztus egyáltalán nem erkölcsi ideál és tulajdonképen nem is kell a Jézus Krisztus nevén levőknek célul tűzni ki azt, hogy ők olyanok legyenek, mint Jézus Krisztus volt. Tulajdonképen pedig Jézus Krisztus sem nem erkölcsi eszménykép, sem nem olyan valaki, akinek mellékes lenne az övéinek az élete. Olvassuk csak el az egész virág- vasárnapi ősi szentleckét (Filippi 2, 5—11.). Ez az ige a Krisztus indulatát állítja elénk. Ez pedig nem lehet példakép. Az indulat nem külső forma, hanem belső erő. Igénk szerint Jézus Krisztusban nem a fennhéjázó, nem is a mások rovására törtető indulat élt. Ö az alázatosság és az engedelmesség leikével jött erre a világra. Az alázatosság és az engedelmesség lelkét azonban nem megtanulni, nem ellesni és utánozni kell, mert ezt nem is lehet igazán, hanem be kell fogadni. Jézus Krisztus hozzánk, közénk és emberi formába alázta magát. Egy lett velünk, hogy mi is egyek legyünk ővele. Istennel szemben pedig a teljes, halálig való engedelmesség lelke élt benne, hogy általa mi is Isten gyermekei lehessünk. Hogyan lehet hát bennem az az indulat, amely Jézus Krisztusban volt és amely a keresztyén élet mindennapi rugója? Úgy, hogy szemlélem Jézus Krisztus megváltói munkáját az igében, hiszem, hogy Isten őt felmagasztalta és Úrrá tette és én magam is vallom egész életemmel, hogy ö Úr az Atya Isten dicsőségére. Néki szolgálok tehát örökkévaló igazságban, ártatlanságban és boldogságban. Ittzés Mihály. Indult a kereszt fele! Egy modern festőművész úgy ábrázolja Jézust, amint sziklás pusztaságban magánosán vándorolva, hirtelen meghökkenve megáll. Előtte kísértetiesen mered fel egy óriási kereszt. A saját árnyéka s egy azzal keresztben álló szikla alkotják annak két fáját... ! Bár a kereszt ténye nem így rémlett fel először Jézus előtt, mégis igazság a képen az, hogy volt életében egy óra, amikor lelki szemei előtt először jelent meg a kereszt! Azóta ez a kereszt a mi világunk legdöntőbb jelentőségű ténye! Evangélikus hitünk a kereszten lejátszódott eseményben sűríti össze az emberiség történelmét. Pál apostol annyira döntő jelentőségűnek látja Krisztus kereszthalálát, hogy reá építi fel egész igehirdetését. „Feltettem magamban — írja korinthusi híveinek —, hogy nem akarok közöttetek tudni másról, mint a Krisztusról, még pedig a Megfeszítettről!“ Szemében tehát a Krisztus keresztje az a pont, ahol a világ, a történelem, az élet értelme előttünk xnegvilá- gosodik. A P * («emnfeMi iteaLA ) Ennek a keresztnek láttán szertefoszlik az emberről, világról táplált rózsaszínű illúziónk! Itt a bűnt, mint az emberi természet lényegét a maga leplezetlen valóságában látjuk magunk előtt. Itt lett nyilvánvalóvá, hogy kicsoda az ember? És mégis, bármily szomorú, bármily leverő is ez a valóság, ha van ami világunkban hely, ahol a kétségbeejtő valóság láttára is kétségbeesés nélkül, Isten üdvakaratában bízva állhatunk meg — úgy az a golgptai kereszt! Itt derül fény .Jézus személyiségének és megváltói művének titkára. Miért kellett Jézusnak a kereszten meghalnia?! Az emberi szív konok bűnössége miatt! Pedig ő ezt a konok szívet' akarta megmenteni. Neki és érte ajánlotta fel élete minden gazdagságát ! De az ember keményen ellenállt neki. S amidőn Jézus nem akart lemondani az ő szent örökségéről — akkor keresztre verte őt! íme — ilyen az emberi Nemcsak az akkori, hanem a mindenkori ember! Aki Jézus keresztjét ismeri, az nem ringathatja magát hiú képzelgésekben az ember jóságát ille-
