Harangszó, 1940

1940-11-10 / 45. szám

352. HXRÁNGSZ0 1940. november 10. Kolera-, tífusz-, vagy vérhas-járvány idején forralt vizet igyunk, mert nem tudhatjuk, hogy a kutunk vize mikor és mily utón fertőződik. Azokban a községekben, pusztákon vagy tanyatelepüléseken, ahol’ a kutak ihatatlan, rossz vizet szolgáltatnak, az utóbbi években az Országos Közegész­ségügyi Intézet a hatóságok megkere­sésére áldásos munkát fejt ki azzal, hogy nemcsak szakszerű tanácsokkal, hanem tevékenyen is, és ahol arra szük­ség van, anyagi segítséggel mozdítja elő a jó ivóvizet szolgáltató ú. n. zöld­keresztes kutak létesítését. Ha valamely okból nem kapunk él­vezhető ivóvizet a felső talajrétegből, főleg pedig akkor, ha a talajvíz állan­dóan igen magas állású, a mélyebb ta­lajrétegekből nyerhetünk fúrt kút léte­sítésével jó ivóvizet. A fúrt kutak, más néven Norton-, vagy abessziniai kutak szivattyúrendszerrel készülnek és 7—20 méter mélységbe lefurt, 3—6 cm belső átmérőjű ónozott vascsövön át szolgál­tatnak jó ivóvizet. Itt megjegyezhet­jük, hogy ha a kút víztükre 7 méter mélységben, vagy azon innen van, ak­kor sekély, ha pedig 7 méternél mé­lyebben van, akkor mély kútról beszé­lünk. Hátránya a Norton-kutaknak, hogy rendszerint kevés vizet szolgáltat­nak és hogy meg nem felelő szerkezet esetén csövük eldugulhat. Sokkal bővebben, szinte korlátlan mennyiségben ontják magukból a vizet az ártézi kutak. ( Az ártézi elnevezés Artois francia megye nevétől származik.) Az ártézi kutak vize több száz méter mélységből magától tör fel a föld szí­ne fölé. Az ártézi víz meleg, — ha 1000—2000 méter mélységből ered, hő­mérséklete a 70 C fokot is meghalad­hatja. Az ártézi víz tisztasága kifogás­talan. (Folytatjuk.) Életmentés-^örökbefogadás. Hatóságaink intézkedésének minden jóérzésű ember örül. Amikor az Állat­védők Egyesületének felhívásait, figyel­meztetéseit olvassuk, sokszor jut eszünk­be a gondolat: nem túlzás-e már ez? Ismerhetünk mindnyájan gyermektelen kutyabarát, vagy macskabarát családo­kat, ahol a nevetségességig kényeztetik, dédelgetik ezeket a szerencsés állatokat. Ismerek én is házaspárt, ahol a „Frici“ kutya tölti be a legszeretetreméltóbb helyet. Volt rá eset, hogy a magas tiszt­viselői állást betöltő házigazda elindult hazáiról s csak az utca-végén vette ész­re, hogy „Frici“-jétől nem búcsúzott el, hát visszament, hogy pótolja mulasztá­sát. Persze az közömbösen hagyta, hogy feleségére második elindulása alkalmá­val sem vetett egy pillantást. Lelkipásztori hivatásomnál fogva bát­ran szoktam felhívni a messzejutottak figyelmét: Sokkal kedvesebb volna ezt a szeretetet emberpalántára pazarolni. Nagyobb lenne az áldás, ragaszkodóbb a hűség, szükség esetén a viszontszere­tet, öregségben ápolás által a vissza­adás és az élet hosszú idején át a hála! A világtájak minden részén „hadi­árvák“ sírnak az otthon után, a kenyér­keresőért ... Megcsillannak a mi sze­münkben is az elesett hősök árváiért együttérző szívünk fájdalmas könnyei. De nem kell túlmennünk a magyar határon, szegény és árva tömegesen ta­lálható a mi magyar földünkön is. Csak szét kell nézni magunk körül, azonnal megtaláljuk a gyémántnál is drágább kincseket. Csak magunkhoz kell emel­nünk, szeretgethetjük, formálhatjuk ké­ny ünk-kedvünkre. Az örökbefogadás intézménye már régóta él nálunk. Régebben is az örökbe­fogadás pótolta — erkölcsi alapon — a vérségi utódok hiányát. Első törvény- könyvünk a Verbőczy Hármaskönyv is tárgyalja már. Főképpen annak törvé- nyesítését hangsúlyozta, hogy az örökbe­fogadott az örökbefogadó törvényes utódjává váljék. Az erkölcsi és ember­baráti szempontok mellett ma is ez az örökbefogadás jogi lényege: Az örökbe­fogadás úgy tünteti fel az örökbefoga­dottakat, mintha az örökbefogadó tör­vényes házasságból született gyermeke volna. Az örökbefogadásnál a magyar tör­vény feltételeket nem köt ki; vannak azonban erkölcsi és jogi kívánalmak, melyek betartása nélkül örökbefogadás nem jöhet létre. Ezek között fontos sze­repe van a korkülönbségnek. Az örökbe­fogadó itak legalább 16 évvel idősebbnek kell lenni, mint az örökbefogadottnak. Külföldi törvénykönyvek azt kívánják, hogy az örökbefogadó 50 évet megha­ladott legyen. A vallási kérdések esztendőkkel ez­előtt nem voltak fontosak; az igazság­ügyminisztérium megerősített olyan örökbefogadásokat, ahol keresztyén iz­raelitát és megfordí' /a fogadott örökbe. Ma azonban tudunk esetet, hogy az örökbefogadási szerződés el sem jutha­tott az igazságügyi minisztériumig, már az alsóbb hatóságok is visszautasították: izraelita vallásúnak keresztyén gyermek örökbefogadását. Még csak az a nyilat­kozat sem volt elegendő, hogy később az örökbefogadó az örökbefogadott val­lására tér át. Érdekes az is, hogy róm. kát. és gö­rög kát. lelkészek örökbefogadási szán­dékát nálunk nem törvényesítik, ellen­ben protestáns lelkész»’* minden aka­dály nélkül fogadhatnak örökbe. Az örökbefogadó neme és családi ál­lapota nem befolyásolja az örökbefoga­dás létrejöttét. Az örökbefogadott ne­me és családi állapota nem képez aka­dályt. Rokonság tekintetében is vannak kö­vetelmények, melyeket be kell tartani. Ilyen pl. a természetes apa gondosko­dása „törvénytelen“ gyermeke iránt. Örökbefogadás mindenkor létrejöhet. A természetes apaságot az örökbefogadás alkalmával nem lehet kihangsúlyozni, a szerződésből minden körülmények kö­zött ki kell hagyni. Az örökbefogadás azonban még akkor is létrejöhet, ha az apa és anya utóházassága által a gyermek „törvényesíthető“ lenne. Férj örökbefogadhatja második feleségének gyermekeit (mostoháit), feleség is fér­jének előbbi házasságából származó gyermekeit. Nagyszülő örökbefogadhat­ja unokáit. Testvér a testvérét azonban már nem fogadhatja örökbe; a még meg nem születettek sem fogadhatók örökbe. Kiskorúak és nagykorúak fogadha­tók örökbe. Örökbefogadható egy vagy több személy. Az örökbefogadás történ­hetik egyszerre, vagy egymás után. Kis­korúak és nagykorúak egyszerre való örökbefogadásánál azonban a szerző­dést külön-külön kell elkészíteni. Örökbefogadható magyar és külföldi állampolgár. Megfordítva azonban: kül­földinek magyar állampolgár örökbe­fogadását az igazságügyi minisztérium nem szokta megerősíteni. Az örökbefogadottnak teljesjogú örökösévé válik. Mintha saját gyermeke volna. Amennyiben az örökbefogadónak nem lennének más törvényes leszárma­zottjai, úgy az örökbefogadott lesz az egyedüli törvényes örökös. Ha azonban vannak más törvényes leszármazottak is, úgy azokkal, mint egyenrangú tör­vényes örököstárs örökösödik örökbe­fogadójának hagyatékából. Az öröklés­től csak kitagadás által eshetik el az örökbefogadott. Az örökbefogadott után azonban semmiképpen sem örökölhet az örökbefogadó, amennyiben az örökbe­fogadás az örökbefogadott és vérsze­rinti családja közötti kapcsolatot nem bontja fel. A névváltozásra vonatkozó intézke­dések — különösen a mai időkben — nagyon fontosak. Törvényes gyakorlat szerint az örökbefogadó családi neve átruházható az örökbefogadottra, azon­ban mellőzhető is. Az örökbefogadott, ha családi nevét teljesen elhagyja, név- változtatás lefolytatására is kötelezve van. Lehetséges azonban, hogy családi neve mellé felveszi az örökbefogadó ne­vét is. Ebben az esetben kettős nevű lesz. Amennyiben az örökbefogadás al­kalmával a név felvételére vonatkozó kitételek elmaradtak, lehet kérni később is a gyámhatóság jóváhagyása után a kormányhatóságtól. A magyar nemes- ségi nevek átadása azonban az örökbe­fogadás alkalmával is sokféle követel­ményt kíván. Az örökbefogadás létrejöttét minden esetben az igazságügyi minisztérium erősíti meg, illetve hagyja jóvá. Fel­bontása azonban, ha úgy az örökbe­fogadó, mint az örökbefogadott akarja, nagykorúaknál egyszerű bejelentés, kis­korúaknál gyámhatósági jóváhagyás alapján történik. Egyoldalú felbontás, akár az örökbefogadó, akár az örökbe­fogadott részéről nem lehetséges, illetve a bíróságok döntését kell igénybe venni. * örökbefogadás. Egyik legszebb ma­gyar szavunk. Sok meleg érzés kifeje­zője. Eszményi értelmezésben: legiga­zabb, önzetlen szeretet gyakorlása! Lel­ki meghatódottság önt el, valahányszor nagy messzeségből egybekapcsolódott szívüek közelségébe jutok. Édesanyává lesz, akinek Isten gyermeket nem adott, mindenről gondoskodó, szeretőszívű édesapává lesz, ki azelőtt mások érté­két nem sokra becsülte. Férj és feleség szülőkké lehetnek s együttérezhetik a földi ember legnagyobb boldogságát: a gyermeki szeretet odaadását, hűségét és háláját. Együtt hallhatják: „Te jó, te drága, te édes anya és apa, én a tiétek vagyok életem végső napjáig!“ A belső érzések napfényre kerülése mellett is, ne feledjük: az örökbefoga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom