Harangszó, 1940

1940-11-10 / 45. szám

31. évfolyam. . 1940. november 1Ö. 45. szám. Alitlltltet KAPI BÉLA l.mp tulaj (ionos dunántúli Lutner-Szóvoisng. Magtelsnlk minden vasarnao. Ingyan malléklai tanév alatt fté.hátanként a KIS HARANÜ8ZÚ. Beolvadt lapok: 935-ben a jöjjetek ónhozzám 1938-bMn a felvidéki Luther. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A luu|»i mrkuili-UiMlHltU GYŐR II.. Fetúti-tér 2. KlOflxoteai Ara negyedévre 1 P 28 fits At. félévre 2P4o fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény Amerikába egész évre 3 dollái; az utódállamokba negyedévre l P 60 fillér. Poatacsekkszámla: 30,626, KI Isten gyermeke ? ... azt, aki hozzám jő semmiképpen ki nem vetem. János 6, 37. Az a leírása Isten gyermekeinek, amelyet itt kapunk, nagyon világos és nagyon mély. Te, aki nem vagy bizonyos felőle, Isten gyermeke vagy-e, figyelj ide, mert itt megtudhatod, melyek Isten gyermekének legvilágosabb ismertető jelei. Isten gyermeke az olyan ember, aki Jézushoz megy. Az olyan ember, aki nemcsak valahová megy, ha­nem Jézushoz megy. Nap-nap mellett, sőt minden alkalommal, ahányszor csak meggyőzi lelkiismerete afelől, hogy vétkezett. Itt van a tulajdonképpeni különbség a megtért és a meg nem tért ember között. Mind a ketten bű­nösök. S mindkettőt meggyőzi Isten Lelke a bűne felől. A megtéretlen azonban eltávolodik Istentől a maga bűnével. A megtért viszont Istenhez megy vele. De nem mindig könnyű Isten gyermeke számára, hogy Jézushoz menjen a maga bűnével. Akkor sem volt könnyű, amikor először kellett ezt megtennie, de még keservesebb, amikor nap-nap mellett meg kell ezt cselekednie. És ha az evangélium nem bátorí­taná a maga vigasztalásával, nem is merné megtenni, annyira el van csüggedve néha. Ezért halld meg ma is az evangéliumot, Isten kedves gyermeke! így hangzik az ma: „azt, aki hoz­zám jő, semmiképpen ki nem vetem.“ Semmiképpen. Amíg odamész hozzá és megvallod nap-nap mellett való vétkezéseidet és mulasztásaidat, addig Isten gyermeke vagy. Ne aggodalmaskodjál amiatt, hogy a bűn foly­vást a sarkadban van! Még nem bocsáttattál el a kegyelem nagy ispo­tályából. Ha visszaesel nyavalyádba, csak kiálts nagy és jó orvosodhoz! S emlékezzél szavára: „Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.“ Csak bátran! Kevés idő és el fogsz bocsáttatni az ispotályból. Ezt a szolgálatot is a halál teszi neked. Csak akkor gyógyul meg a lelked teljesen. S akkor aztán az egész örökkévalóságon át soha nem fogod megszomorítani Megváltódat. Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. Az evangélikus keresztyén templomi tízparancsolata. 1. A templomot rendszeresen lá­togasd. Legalább minden vasárnap és minden ünnepnap egyszer légy ott. A templom Isten háza, ahol az övéit állandóan és tervszerűen táplálja mennyei eledellel. Az egy­házi esztendő, az ünnepek sorrend­je is kötelez erre. Ha egy vasár­napot kihagysz, már kiesett egy láncszem a lelki életedből. 2. A templomban pontosnak kell lenned. Nincsen kellemetlenebb és bosszantóbb a testvéreid számára, mint a későn érkezésed és az, hogy az utolsó ének befejezése előtt el­mégy. Ha már későn jössz, ülj le az ajtó közelében és ne kipegj- kopogj akkor, amikor más énekel, imádkozik és az igére figyel. Ha idejében érkezel hagyd üresen az ajtó körüli padokat. 3. A templomba megüresített, de hívő szívvel menj. Ne a mun­kádra gondoljál, hanem arra, hogy milyen erőtelen vagy hozzá. Ne az erényeidet gyüjtsd csokorba, hanem a bűneidet rakd le Isten lába elé. Ne csodát és jeleket vár­jál a templomban, hanem Isten ne­ked szóló üzenetéért imádkozzál: igéjéért és Szent Leikéért. 4. A templomban is imádkozzál. Bemenet, kijövet necsak a kala­podba nézz és fejedet meghajtva kulcsold imádságra kezedet, ha­nem mondjál valóban is imádsá­got. Kezd az Atya, Fiú, Szent Lé­lek Isten nevében és fejezd be a dicsőségmondással. A lelkész imádságát mondd vele áhítatos és hívő szívvel. A. Hitvallást és a Miatyánkot fennhangon kellene együttmondanod a lelkésszel! 5. A templomban a gyülekezet­tel együtt énekeljél. Az egyházi éneknek énekelt imádságnak kell lennie. A bűnbánati éneket egész halkan, a dicséretet boldog örven­dezéssel kell énekelned. Éktelen dolog tehát, ha túlkiabálod a gyü­lekezetei, de viszont hallgatnod annyit jelent, hogy a templom elő­kelő különce akarsz lenni, nem vállalod a gyülekezettel a közös­séget. Ha nincsen hallásod, olvasd magadban az éneket. Csak a saját énekeskönyveddel vagy jó temp­lomos evangélikus. 6. A templomi zenét vedd úgy, mint lelked előkészítőjét. Az or­gonazene, vagy énekkar nem a be­széded, a köhögésed, a lépteid

Next

/
Oldalképek
Tartalom