Harangszó, 1940
1940-09-01 / 35. szám
át. évfolyatfi. <§4Ó. széptember 1. S3, szirti AIiiIMIii KAPI BtCA lfll-bu Laptulaj donort : Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tané« alatt «ét hat inként a KIS HARANQSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek enhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl A Imifail intkmli-UiUUnUi GYŐR II., Petöíi-tér 2. ElAOietM ára: negyedévre 1 P 28 Dilit, félévre 2 P 40 fUlér, egy évre * P 80 fillér. Csoportot küldéssel 10 "/»-os kedvesmény. Amerikába égési évra 1 dollái; ai utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacaekkszámla: 80,(28. A kincsek gyűjtéséről. Ne gyüjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti és ahol a tolvajok kiássák és ellopják. Máté 6, 19. Jézusnak ezzel a szavával a legtöbb ember nem ért egyet. Ügy élnek, mintha ez volna megírva: Gyüjtsetek magatoknak kincseket a földön. A mennyben nincsen moly és nincsen tolvaj. Mert ott nincsenek kincsek sem. így aztán gyűjtenek. Amennyire csak tehetik. Egy részük pénzt gyűjt. Némelyek állandóbbat és biztosabbat akarnak gyűjteni: földet és gazdagságot. Némelyek kényelmes otthon után vágyódnak. Némelyeknek ékszerek kellenek. Némelyek a művészetért esengenek. Némelyek tudást gyűjtenek. Mások részt kívánnak a kultúra gazdag szellemi életéből. Némelyeknek sikerül. A legtöbb ember azonban nem tud kincseket gyűjteni. De itt e földön való szegénységük mégsem szerez nekik kincseket a mennyben. Hiszen szívük azokhoz a kincsekhez ragaszkodik, amelyeket nem tudnak megszerezni. S állandóan és fáradhatatlanul abban reménykednek, hogy a szerencse egyszer mégis csak melléjük szegődik. Mit tart Isten ezek felől az emberek felől? Sokan azt hiszik, hogy Isten sajnálja tőlük azt a kevéske szerencsét, amit itt a földön a maguk küz- ködésével és iparkodásával el tudnak érni s hogy csak azt várja, mikor ragadhatja el tőlük, ami kevéskét gyűjtöttek. Dehogy. Nem sajnál tőled semmit. „Felhozza ő az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.“ ö az, aki megáldotta munkádat és megadta neked azt, ami most a tied. Erre nem gondoltál, sem hálát nem adtál érte. Isten azonban mégis így cselekedett. Sőt többet tett. Mivel olyan szegény vagy, veled érzett az egész úton. Hiszen nincsen egyebed, mint ezek a földi kincsek, ö látja, hogy milyen beteg a szerencséd. S látja annak az órának a jöttét, amikor minden elvétetik tőled. Ezért int ma újra. Öle Hallesby — Bt. Podmaniczky Pál. Az egyház uíja a családhoz. Nemcsak az iskolaév kezdete miatt, hanem az egyház állandóan szükséges pásztori szolgálata miatt érdemes erről beszélnünk. Az iskolai évben fokozottabban ki kell építenünk a gyermekeink hit- és lelki életével foglalkozni hivatottak és a családunk közötti kapcsolatokat. De nélkülözhetetlenül szükség van az egyház és a család belső, lelki kapcsolataira a felnőttek sorában is. Ne mondja senki, hogy nekem nem kell. Aki keresztyénnek, Krisztusénak vallja magát, az nem élheti másképpen igazán a keresztyénségét, csak ha belső, lelki kapcsolatban van egyházával. Adófizetéssel nem lehet ezt megváltani. Még a külsőséges, bár mindenkori templomjárás sem oldhatja meg ezt a kérdést. A hittanórák kitűnő eredménnyei is csak részeredmények, ha nem járul hozzá az egyháznak a családdal való belső kapcsolata. Ezen a téren nagyon sok, nemcsak egyházunk, hanem családjaink mulasztása is. Együtt kell tehát összefogni egyházunk válságos éveiben, a mai keresztyénség- és egyház-ellenesen szervezkedő világban arra, hogy legyen ugyan a családnak is útja az egyházba, de legyen út a lelkipásztornak is a családhoz. Míg a szentegyházban a szószék és a padok közötti távolság nagyon nagy és Isten igéje kell is, hogy a maga felséges, szent üzenetével alázza meg a gyülekezetei, addig a családi hajlékunkba érkezett lelkipásztor közvetlenül ismerhet meg minket, mint ahogyan Krisztus Urunk mondotta: ismerem az én juhaimat és ők is ismernek engemet. Erre a közvetlen megismerésre éppen azért van szükség, hogy ne a fejünk felett beszéljen el a nagytudományú lelkipásztor, hanem éppen a mai körülmények és nagy kérdések között vergődő lelkeknek hirdethesse Isten felséges igéjét. Vagy a szülőkkel egyetértésben, az evangéliumi nevelés igazi áldásaiban részesíthesse a reábízott gyermekeket. A lelki- pásztoroknak meg kellett tanul- niok, hogy mit tegyenek e téren és azt kötelesek is gyakorolni. Most hadd írjuk meg azt, mi a keresztyének tízparancsolata a lelkipásztori látogatással kapcsolatosan:
