Harangszó, 1940
1940-06-02 / 22. szám
31. tvjolyft. 1§40. junlus 2. 22. szám. Alapította» 1 API BÉLA 1910-b.n Laptulajdonol: Dunántúli Luther-8z(vetstg. Meg|ilinik minden yuármp. Ingy«n mtlléklit tanév alatt kéthatankénf a KIS HARANQSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek énhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. Erós vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 0 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunk/ A Haraagud •x.rk.aitó-kl.dóklT.Uli GYŐR II., Petőíi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla: 30,628. Most kövesd Jézust! Lön pedig, mikor ménének, valaki monda néki az úton: Követlek téged, Uram, valahová mégy! Lukács 9, 57. Ennek a mai vasárnapnak a textusa három olyan emberről szól, akikkel Jézus az ő követéséről váltott szót. Nem sok az, amit megtudunk felőlük. Nem tudjuk a nevüket, nem tudjuk azt sem, mi lett a további sorsuk. De egyszer majd találkozni fogunk velük, akkor, amikor az emberek minden időkből és nemzetségekből egybegyüjtetnek. S akkor majd meg fogjuk látni, hogy életük történetének azon a napon íródott a legfontosabb lapja. Mert azon a napon találkoztak Jézussal. „Lön pedig, mikor ménének“, olvassuk. Csodálatos darab út volt az, amelyet Jézus oldalán tettek meg, ilyen beszélgetést folytatva. Sokan azt mondják, bárcsak Jézus idejében éltek volna. Olyan könnyű volt akkor az embernek találkozni Jézussal és megragadni lelke üdvösségét. De tévednek. Ma könnyebb Jézussal találkozni. Jézus ma is itt jár-kel közöttünk s hozzánk csatlakozik, az örökkévalóság felé vivő úton haladtunkban. Beszédbe ereszkedik velünk. S vannak közöttünk akárhányan, akik meghallották, mit mondott nekik Jézus szelíd és mégis hatalmas szava. A textusunkban szereplő három ember, úgy látszik, gyönge, határozatlan jellemű ember volt. Van azonban olyan vonás is az elbeszélésben, amely arra mutat, hogy derék, jóindulatú emberek voltak. Gondoltak a hozzátartozóikra. Arra volt azonban hajlamuk, hogy kitérjenek a döntés elől. Szeretteik felől nemcsak jó gondolataik, hanem jó szándékaik is voltak. Követni követték volna Jézust. Csak nem akkor mindjárt. Voltak egyéb tennivalóik, amelyeket előbb meg kellett tenniök. Hányán, de hányán hasonlítanak hozzájuk! Derék, jóakaratéi emberek, sok vallásos vágy és gondolat foglalkoztatja őket. Telve vannak jó szándékkal. A megtérés szándékával is. Valami azonban mindig útjukba akad. Valami csekélység. Mégis elég arra, hogy elhalasszák miatta a döntést. Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. Trianont évforduló. Ha a világeseményeket figyeljük, anélkül, hogy rémeket látnánk, észre kell vennünk, hogy mindig szélesebb területen bontakozik ki egy új világháborúnak a borzalmas képe. Először északon gyulladtak ki és lobbantak fel a félelmetes tüzek. Ma már nyugaton lobognak a bizonytalanságok éjszakai sötétségében kísérteties lángjai és félő, hogy hamarosan átcsapnak keletre és délre és egész Európát lángba borítják. Erre gondolva sehogysem tudunk elvonatkozni attól a gondolattól, hogy ennek az egyre nagyobb arányokat öltő mai háborúnak a hátterében többek között ott húzódik meg a szomorú emlékű trianoni béke. Évek óta nem kísértett volna s ma sem fenyegetne ennek a világháborúnak a réme, ha nem lett volna a múlt világháború befejezésekor az az igazságtalan s a felszabadítás nevében milliókat rabságba hajtó Páris-környéki béke. Ennek a trianoni békének minden évfordulója szomorú emlékű nap nekünk magyaroknak. Minden évben fájó szívvel megyünk el mellette. Ráemlékezünk mindarra, amit ez a béke elrabolt tőlünk. Nem árt, ha most néhány adattal emlé- Kezetbe idézzük ezt. A világháború kitörésekor hazánk területe 325.411 km2 volt az 1910-es népszámlálás szerinti 20.886.487 lakossal. Trianoni békeszerződés csupán 93.073 km2-t hagyott meg aJ'enti terület- ből az 193^«s^TíépÁzálnmI)h-xsze^ református főiskola j rinti 8.688.319 lakossal. Tehát az ország területéből 71%-ot, lakosságából pedig 63.5%-ot juttatott idegen kézre. Ebből az idegen kézre juttatott területből és lakosságból a románok 103.093 km2-t kaptak 5.300.000 lakossal, a szerbek 63.085 km2-t 4.200.000 lakossal, a csehek 61.578 km2-t 3.500.000 lakossal, Ausztria 3.972 km2-t 300.000 lakossal, lengyelek 580 km2-t 24.000 lakossal, olaszok 21 km2-t 50.000 lakossal (Fiume). — Az 1938 november 2-i bécsi döntés alapján a Felvidékből visszakaptunk 12.012 km2-t 1.056.657 lakossal s később Kárpátaljának visszatérésével 12.073 km2-t 664.826 lakossal. Ma hazánk területe ezzel 117.146 km2, lakossága pedig 10.822.000. Még mindig nagy tehát az a terület, amelyet
