Harangszó, 1939

1939-03-19 / 12. szám

94. HARANGSZÓ 1939. március 19. teljes önállóságát kívánják. Több helyen összecsapás volt a csehek és szlovákok között. Döntő események állanak küszö­bön. — Madridban a köztársasági kor­mány csapatai és a kommunisták között elkeseredett harc folyik. nz egyházi esztendő Böjt 4. vasárnapja. Caeíare. Galata 4, 21-31. Adjunk hálát: Hogy Isten Krisztusban új szövetsé­get kötött velünk. Hogy az ígéret gyermekei vagyunk. Hogy örökösök vagyunk. Könyörögjünk: Hogy ne legyünk többé szolga Ság­ban. Hogy úgy éljünk, mint az újszövet­ség gyermekei. Hogy Urunk tetszéséhez szabjuk éle­tünket. HÍREK A Harangszó pontos a megjelenés­ben! Pontos vagy-e te a fizetésben?! Kíyiregyíjázci. Túróczy Zoltánt, az elhunyt Dómján Elek lelkészi öröké­be egyhangúan meghívott volt győri lelkészt március 19.-én iktatja be szol­gálatába Túrmezei Sándor tokaji lelkész, alesperes. A győri gyülekezet az iktató ünnepélyen nagyobb küldöttséggel kép­viselteti magát. A Tessedik Sámuel Evangélikus Misz- sziói Intézet ünnepélyes felavatása és zá­rókövének elhelyezése 1939. március 20.- án délután 4 órakor lesz Nagytarcsán. A felavatást D. dr. Raffay Sándor püspök végzi. Utána 5 órakor lesz az intézet első évfolyamának záróünnepélye. Sopron. A nőegylet a leányegylettel és a női Gyámintézettel karöltve már­cius 7.-én tartotta meg évi rendes köz­gyűlését. Az egyesület elmúlt évi műkö­déséről dr. Benkő László titkár számolt be. Jelentéséből kitűnik, hogy a nőegy­let széleskörű munkásságot fejt ki. Há­romszáznál több családot részesített élel­mezési segélyben, a konfirmandus gyer­mekeket ruhával és cipővel látta el, ősz­szel a hadbavonultak családtagjairól gondoskodott. Ezenkívül számos esetben nyújtott állandó és alkalmi készpénzse­gélyeket. Mindezek összege jóval meg­haladja a 3000 P-t. Hasonlóan értékes munkát . végzett szűkebb körben a Gyámintézet és a leányegylet is. A köz­gyűlés keretében Rátz Egon ny. posta­felügyelő tartott értékes előadást, Ku­szák István tanár pedig költeményeket adott elő. Debrecen. A diákszövetség leányosz­tálya március 12.-én műsoros böjti sze- retetvendégséget tartott, amelyen Lá­bossá Lajos vallástanár bibliamagyaráza­tot, Fekete Ilona elnök pedig előadást tartott művészi számok keretében. Alsószeli. Március 12.-én rendezte év­adzáró kultúrestjét. A műsort a vegyes­kar vezette be a Hiszekegy eléneklésé- vel, majd előadta Beethoven: Isten dicső­sége című művét. Ezután Mátis István felsőszeli helyettes lelkész Észtországról tartott tartalmas előadást. Az előadó kü­lönösen az észtországi evangélikusok éle­tét, egyházi szervezetét s az észt nép szo­kásait ismertette, kihangsúlyozva, hogy e kicsiny északi ország népe 700 évig élt idegen hatalmak elnyomása alatt s ta­valy ünnepelte fényes külsőségek köze­pette fölszabadulásának 20. évfordulóját. A kultúrház szépszámú közönsége lelke­sen megtapsolta az előadót. Ezután Pan- cza Elza és Kajos Elemér kultúrköri ta­gok szavalata következett, végül a kul­túrkör énekkara a jeligével zárta be az estét. A hallgatók önkéntes adományait a kör vezetősége eljuttatta a szlovákiai Magyar Házak akciójának javára. Kelenföld. A gyülekezet március 12.- én rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egyhangúlag választották meg gyüleke­zeti felügyelőnek dr. Kring Jenő ítélő­táblabírót és másodfelügyelőnek dr. Vály Lajos ügyvédet, budapest székesfővárosi bizottsági tagot. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg a közgyűlés t. b. fel­ügyelőjéül dr. Traeger Ernő miniszter- elnökségi osztályfőnököt és t. b. presbi­ternek D. Kovács Sándort, a dunánin- neni egyházkerület püspökét. A felügye­lők beiktatása március 26.-án a délelőtti istentisztelet keretében lesz. KÜLÖNFÉLÉK Teljes megbecsülés Szüllő Gézának, aki olyan kimondhatatlanul sokat tett a felvidéki magyarságért! De hogy a Fel­vidék elmúlt húsz évéről szóló, Pesti Hírlapban közölt cikksorozatában egy­házi téren nem mér egyenlő mértékkel, az bizonyos! Bántó tévedéssel azt állítja, hogy a pozsonyi evangélikus teológia mindig a szláv propaganda fészke volt. Holott éppen az ellenkezője igaz, amint arra D. Raffay Sándor és D. Kovács Sán­dor püspökeink másnap megjelenő hely­reigazító nyilatkozata rámutat. Arról azonban nem ír, hogy a kassai római ka­tolikus papság hogy viselkedett és vi­selkedik még ma is a magyarsággal szemben! Követendő példa. Szeretett Szerkesz­tőség! Mellékelten küldök 1.30 P-t bé­lyegben azon kéréssel, hogy kérem a „Harangszó“ megindítását menyasszony­jelöltem címére: J. Zs. úrleány, Pest­szentlőrinc . .. 1939. március 1.-től kezd­ve. Ügy érzem, hogy nem hiányozhatik ő nála sem ez a lelket nevelő lap. Ezt szántam néki húsvéti ajándéknak, hogy megindítom nevére szeretett lapomat. Többet ér ez mindenféle más ajándék­nál úgy érzem. Ezért kérem szeretettel Szerkesztő Urat, hogy a fenti címre már­cius 1.-től kezdve a „Harangszót“ meg­indítani szíveskedjék. Szerény katona zsoldomból szívesen fizetem negyed­évenként az előfizetési díjat. Bár csak minden egyes ember, akinek több pénze van tíz naponként 3 P-nél, rendelné meg ezt a lapot, mert ilyen keresztyén sajtó kell az evangélikus ember asztalára a mai időkben különösen. „Harangszót mindenegyes evangélikus család asztalá­ra!“ Pápa, 1939. március hó 10.-én. Sze­retettel a Harangszó hű olvasója: Hor­váth György tizedes. ÚJ KÖNYVEK 1939-ben Szenczi Molnár Albert mű­veiből szeretném kiadni a gyöngyszeme­ket. Nemcsak Dávid király zsoltárát for­dította magyarra Pázmány Péter nagy kortársa, hanem imádságokat, prédiká­ciókat is adott ki, tanácsadást nyújtott a házassághoz, értekezett a legfőbb jóról, magyar nyelvtant írt egy német fejede­lem számára, revideálta a Károli-Bibliát, latin-magyar szótárt szerkesztett, a hei- delbergi öreg catechizmust megjobbítot­ta: az irodalom minden fajtáját szolgálta, ami csak érdekelte kortársait. Minden munkájából összefüggő szemelvényeket szeretnék adni, ha Szenczi Molnár Albert érdekli a magyar protestánsokat 1939- ben is. Ha ezer előjegyzőt sikerül sze­reznem, akkor a munka 10 ív (160 oldal) terjedelmű lesz, ha kétezer előjegyzőt, vagy ennél többet, akkor 20 vagy 25 ív (320—400) oldal terjedelemben köszönt majd az év második felében könyvespol­cunkra Szenczi Molnár Albert. Megren­delhető: dr. Incze Gábor ref. vallásokta­tási igazgatónál Budapest, II. Török-u. 4. szám. SZERKESZTŐI ÜZENETEK K. L. Rimaszombat. Mi is szükségte­lennek érezzük, hogy a jó tótokat egy­szerre székébe szlovákoknak nevezzük. A „tót“ név éppen úgy nem csufnév, mint ahogy nem csúfnév az, ha a németet mi magyarok nem „deutsch“-nek, hanem németnek nevezzük. — Evangélikus. Sze­ged. A nagy ünnepség közvetítését mi is hallgattuk. Az volt az érzésünk, hogy az efféle pompázó külsőségeknek vajmi ke­vés köze van az egyszerű názáreti Jézus ügyéhez. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Eljegyzés. Szántó Erzsébet és Kelemen Gyula Kiskőrösön jegye­sek. (Minden külön értesítés helyett.) Juhász Etelkát eljegyezte E i 1 e r József Bócsáról. Halálozás. — Özv. Schaádt Gyuláné, született Láng Irma ny. leányközépiskolai tanárnő életének 75. évében, türelemmel viselt hosszú szenvedés után, márc. 10.- én elhúnyt. — Felsőeőri Farkas Etelka, a Harangszó hű olvasója 80 éves korában elhúnyt. Temetése Répceszemerén ment végbe nagy részvét mellett. — Feltáma­dunk! TERJESSZÜK A „HARANGSZÓ“-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom