Harangszó, 1939
1939-03-19 / 12. szám
90. HARANGSZÓ 1939. március 19. 13. Gömörhosszuszó. Hazatért. Gömörhosszuszó, — mint község és egyház — eredete és keletkezése a középkorra esik. Első lakói, miként azt neve is bizonyítja, magyarok voltak. Hogy pontosan mikor keletkezhetett az egyház, az meg nem állapítható, hiányoznak hozzá a történelmi adatok. De hogy ez a község ősrégi időktől lakott volt s földesurai voltak, arról a megyei levéltárban található írások tanúskodnak. Peterfy P. Károly jezsuita „Sacra concilia ecclesia romana catholica in Hungária“ című munkája 269. lapján írja, hogy Bebek György és László testvérek 1371-ben a helység felvégén templomot építettek, tehát biztosan azon a helyen, ahol a mostani evangélikus templom áll. Ez az első templom a huszita időkben husziták kezébe került, amelyet vérpiros színre festettek és a templom frontjára a kelyhet festették. A reformáció idejében a reformáció lutheri irányához csatlakoztak. A Zápolya János és I. Ferdinánd közti háborúk alatt Zápolya oldalán a török beavatkozás folytán is, Gömörben sok elpusztított község közt Hosszuszó község is a huszita templommal együtt lángok martaléka lett 1530 körül. E pusztulás után a templom valószínűleg 1610-ben lett újra felépítve és pedig egy öllel szélesebbre az előbbinél. A kuruc-labanc világban Gömörhosszuszó szintén sokat szenvedett, a lakosság nem egyszer volt kénytelen erdők sűrűjében s barlangokban keresni menedéiket, mely zaklatások, valamint az 1714-ben kitört éh és döghalál következtében a helység elnéptelenedett. 1748-ban kezdették a földes urak Ragályi Zsigmond és Jekelfalusy N. a községet újra benépesíteni, minden letelepedő számára 7 évre minden földesúri terhek elengedését biztosítván. Ennek következtében számos földmívescsalád költözött ide, kiknek utódai nagyobbrészt ma is a községben laknak. Ezen beköltözködöttek az elpusztult, üres, avult zsindelytetőzetű templomot legalább szalmával kívánták befedni, hogy azt a végpusztulástól megóvják, de e szándékukban a helytartótanács meggátolta őket. 1750-ben a gömörpanyiti anyaegyházhoz csatlakoztak leányegyházi minőségben, de a temetések elvégzése és hívei gondozása miatt kijáró Urszinyi Mátyás gömörpajnyiti lelkész hivatalos látogatásaitól a helytartótanács nevében a megye részéről pénzbírság terhe alatt csakhamar eltiltatott. Ettől fogva a hosszuszói evangélikus hívek istentiszteletre úrvacsorára s minden egyházi funkció elvégeztetése végett bejártak az anyaegyházba. 1763-ban sok üggyel-bajjal kijárták a helybeli lakosok, hogy-tanítót hívhattak meg a helyiségbe Ádámi György személyében, ki mint lévita működött s végezte a lelkész távollétében a funkciókat, amelyek tartásától azonban csakhamar eltiltatott s a lakosok közül számosán börtön, ütlegeli, száműzetés és pénzbírsággal bűnhődtek hitükhöz való szilárd ragaszkodásukért. Római katolikus papok jelentek meg megyei tisztviselők kíséretében Hosszuszón, hol mindenkit megeskettek, kivallattak s mindenkit elítéltek. De e faggatások úgy látszik csak növelték a hívek buzgalmát, mutatja ezt az a körülmény, hogy éppen ez időben 1764-ben épült fel az iskola, mely egyszersmind imatermül is szolgált. A II. József császár által 1781-ben kiadott s Gömörmegyében 1782 január havában kihirdetett türelmi parancs végre enyhülést hozott, az ez időtájt szinA hazatért gömörhosszúszói templom. tén kereset alatt volt hosszuszóiak pere is beszüntettetett s a kedvező fordulat folytán a kecsői és ardói hitrokonokkal megjelentek a pelsőczi megyegyűlésen, hol kitartásukért dicséretet s azt a tanácsot nyerték, hogy együtt a gömörpanyiti anyaegyházhoz csatlakozzanak. 1790-ben engedélyt kapott Hosszuszó egyház romban heverő temploma helyén új templom építésére, mely 1792- ben készült el és szenteltetett fel. E templomhoz tornyot nem építettek, — a torony 1840-ben épült fel, ormát ma is aranyozott gömb díszíti, mely felett hold s a felett ismét nap emelkedik szintén bearanyozva. Az 1789. évben leégett iskolaépület 1797-ben épült fel, majd 1862-ben s ismét 1907-ben lett újra építve. 1805-ben november havában lett Hosszuszó a gömörpanyiti egyháztól kikebelezve s alakult felsőbb engedéllyel anyaegyházzá, mely alkalommal Ardó és Kecső leányegyházak csatlakoztak hozzá. Az 1792-ben épült hosszuszói templom 1913-ban lett ismét megújítva és nyolc méterrel meghosszabbítva. A torony ez alkalomból renoválva nem lett. A csehszlovák megszállás 20 esztendeje alatt az egyház anyagi állapota mglehetősen leromlott, — mert a marxista szellem által fertőzött országos közszellem áldott gyümölcsöket nem teremhetett, sem anyagi sem erkölcsi téren. A gazdasági válságokkal sújtott nép elszegényedése mellett ezen fent- vázolt mentalitás volt oka az egyházak eladósodásának, viszont a nép szegénységét a gazdasági kríziseken kívül a minden oldalról rázúduló elviselhetetlen terhek is előidézték, úgyhogy ezek mellett az egyházi terhek viselését is nehéznek találta s a szegénység és a bedugult áldozatkészség következményei meglátszanak az egyházi épületeken, a templomon is, mely javításra szorul. Megemlítem még, hogy a 20 éves cseh megszállás alatt az elnemzetlenítés ellen egyedül az egyházi önkormányzat bástyája mögül lehetett védekezni, s erre valóban nagy szükség is volt, mert Hosszuszó visszaszlovákosítandó egyházként volt kezelve s csak egyházi önkormányzatunk keretén belül a hívek kitartása folytán sikerült templom és iskolában a magyar nyelvet megőrizni úgy Hosszuszón, mint Ardó filiában is. Legnagyobb volt a nyomás e tekintetben a 19-ik és 20-ik évben, de a 20 éves magyar éjszaka kihajnalodása, végre is felszabadított e nyomás alól s reméljük, hogy a nemzeti felszabadulás e hajnalsugarától meghátrál a marxista ideológia is, a lelki, erkölcsi és egyházi értékek e nagy kártevője. Palásty Árpád. MEGENGEDTED . . . Megengedted Uram amit Tőled kértem, Ott lakozhatom most Házad közelében, Hogyha felvirrad rám a vasárnap napja, Itten is hívogat a templom harangja. Itten is felcsendül ajkamon az ének, Hálákat adva az Ég Istenének, Itten is sóhajtom imádkozó hittel, „Uram ki fent lakói, segíts meg, ne hagyj el“ Örömben bánatban egyre hívlak Téged, Az új otthonomat minden bajtól védjed. Elszakadtam én is mint fának az ága De szivemben itt is ói a hitvirága. Segítő kegyelmed soha el ne hagyjon Erőt vehessek majd a kísértő harcon! Uram megengedted amit Tőled kértem, Itten folyik éltem Házad közelében Hívogat a harang felcsendülő hangja Mindig vár a templom kicsike fapadja. Kis falum temploma, fehér meszelt templom. Falaid közt fejem alázatra hajtom. Lévayné Csajbók Lidia.