Harangszó, 1939
1939-02-26 / 9. szám
6é. HARANGSrd 1935. február Öfi. ■» i vízkeresztig fehér, vízkereszttől böjtig zöld, böjttől virágvasárnapig lila, nagyhéten fekete (nagycsütörtökön azonban fehér), husvéttól áldozócsütörtökig fehér, pünkösdtől szentháromság vasárnapjáig vörös, a szentháromság utáni vasárnapokon zöld, aratási hálaadón zöld, reformáció ünnepén és a hazafias ünnepeken vörös. Voltaképpen tehát csupán öt pár — lila, fehér, zöld, fekete és vörös — térítőre van szükség. Ha ezeket beszereztük és következetesen használjuk, akkor templomainkban már a néma oltár és szószék is prédikálni fogja az egyházi esztendő nagy tényeit. Szabj József. bat 200 évi szünetelés után Töltéssy Sámuelnek e célra berendezett csűrében, 1786. február 5.-én első nyilvános isten- tiszteletét. Megválasztja első lelkészét, Kuzmányj Sámuelt és tanítóját, Fábri Jánost. Telket vásárol templom, iskola és papiak részére. A megkezdett építés gyorsan halad. Bár sem ajtók, sem ablakok, sem boltozat még nem volt a templomon, mégis 1788. november 30.-án a még nem is félig kész templomban megtartják az első istentiszteletet. Micsoda vágyakozás Isten háza után! A templom csak 1790-ben készült el teljesen s július 4.-én szentelték fel. A torony pénz hiány miatt csak részletekben épül s végre 1858-ban teljesen elkészül s három, ma is meglévő, acélharangot szereztek bele a hívek. Ä templom belső berendezésénél különös figyelmet érdemelnek: az oltárkép, az úrvacsorái és keresztelési szentedények. Ezeket az egyház III. Gusztáv Adolf svéd királytól kapta térítvény niellett, mclysferint ha megsiOnne $g. 10. Rimaszombat. h. evangélikusnak lenni, akkor ezeket a svéd királyi kincstárnak vissza kell szolgáltatni. Ugyanis az építkező egyház értesülvén, hogy a bécsi svéd, követség, a bécsi evangélikus egyház megalakulása folytán beszüntette magán kápolnáját, ennek szenteszközeiért folyamodott, s azokat meg is kapta. Az oltárkép a megfeszített Jézust ábrázolja, svéd festő műve, aki később Szent- pétervárott cári udvari festő lett. Az úrvacsorái edények tömör ezüstből készültek, gazdagon aranyozva. Az egyház 1804-ben gimnáziumot is állít fel s bár azonnal 30 tanulója van 1806-ban mégis megszűnik, anyagi nehézségek miatt. Az elemi iskola szépen fejlődik. 1862-ben külön fiú és külön leányiskolára oszlik. 1873-ban tűzvész pusztította el az épületeket. Ekkor a város közös fiúiskolát állított fel, az egyház tehát beszüntette fiúiskoláját, a leányiskola részére pedig szép, emeletes épületet emelt. A város később, 1890-ben elemi és polgári leányiskolát is állított fel s az egyházakat felhívta, hogy iskoláikat szüntessék be. Ezt szerződésileg meg is tette mind a három felekezet, biztosítva a tanítók felekezeti számarányát. A kicsi, 78 lelket számláló dúsai leányegyház felekezeti magyarnyelvű iskoláját megtartotta 1934-ig, bár szlovák állami iskolát állítottak fel a nagy számú telepesek" részére. 1934-ben az evangélikus tankötelesek száma háromra apadt le, s ezért az államsegély megvonása következtében, az iskolát szüneteltetni kellett. A felszabadulás alkalmával a Felvidéki Evangélikus Egyházi Tanács intézkedésére a több mint 200 éves evangélikus iskolát újra megnyitottuk. A templomot és tornyot legutóbb 1929-ben külsőleg és 1935-ben belsőleg renováltatta az egyház és most jókarban várja építésének 1940-ben esedékes 150-ik évfordúlóját. 1924-től Leánykor, Lutherkor, Bibliakör, vasárnapi iskola működése élénk belmissziói életet teremtett. Az egyház e belmissziói szervei a hitnek és nemzethűségnek hathatós ápolói voltak az elvesztett iskolák helyett. * Mennyi lelkesedés, mennyi küzdelem és áldozat egy egyházközség életében! És e fölött az élet fölött sötét árnyékként lebegett az utolsó két évtized alatt a gyötrő gondolat: magyar elődeink építése, más nyelvűek öröksége lesz. A város lakosságának nagyobb része kicserélődött, a magyar hivatalnok osztály eltűnt, a helyükbe jött szlovákok és csehek az egyházban egyre több követeléssel léptek fel s egyre jobban előtérbe nyomultak. Kemény harcot kellett vívnunk ősi jogaink épségben tartásig Hazatért. Ahol a gyorsfolyású Rima meglassú- dik, partjának kétoldalán tornyosuló hegyek dombokká szelídülnek és fokozatosan beleolvadnak a magyar rónaságba, ott fekszik az 1938. november 10.-én visszatért Rimaszombat, a vele szomszédos és már egészen összeépült Ri- matamásfalva községgel, amellyel egy anyaegyházat alkot. A rimaszombat-tamásfalvi egyháznak kétszer kellett megküzdenie a kezdet nehézségeivel. A reformáció megindulása után nem sokára megalakult az evangélikus egyházközség úgy, hogy 1550-ben úgy a rimaszombatiak, mint a tamásfalviak evangélikus vallásúak voltak. A 17. század első felében azonban Rimaszombat helvét hitvallásúvá lett. A kishonti esperes- ség 1./3. sz. eredeti jegyzőkönyvének 3—5. lapján az 1620. év június 16.-án Tiszolcon tartott esperes-gyűlés leírásában, a rimaszombati egyház és annak lelkésze, mint ág. h. ev. szerepel és a lelkészt megrójják, hogy a gyűlésen nem jelent meg. Az elmaradás oka az volt, hogy a kálvinizmus felé terelte egyházát. Ezentúl a jegyzőkönyvek nem is emlékeznek meg a rimaszombati evangélikus egyházról. A város kálvinizált. Tamásfalva megmaradt továbbra is evangélikus vallásának és a cseren- csényi, majd a felsőpokorágyi egyházhoz csatlakozik. Követi a példát a néhány megmaradt rimaszombati evangélikus is. Súlyos fordulat történik 1771-ben. A rimaráhói plébános tüntetőén pro- cessiót vezet a városon keresztül. Ekkor a higgadtabb iparos férfiak éppen a debreceni vásáron voltak, — az itthon maradtak, főkép asszonyok, a processiót szétverték, a vezetőjét a Rima mellékágába (Sodoma-patak) dobták, ahol különösebb baja ugyan nem esett, de a megtorlás nem maradt el, — a reformátusok és evangélikusok a szabad vallásgyakorlattól eltiltattak. Hiába járult evangélikus küldöttség 1773-ban II. József elé, aki országos kőrútjában Rimaszombatot is meglátogatta, hogy imaházat építhessenek és kántortanítót tarthassanak, — nem kaptak engedélyt. Tíz év lepergése után megjelent II. József türelmi rendelete. Erre Rimaszombat Tamásfalvával együtt leányegyházként Felsőpokorágyhoz csatlakozik, Tamásfalván Andrik András csűrét istentiszteleti célra közköltségen berendezik, de néhány istentisztelet megtartása után a vallásgyakorlattól ismételten eltiltják őket. Ekkor a türelmi rendeletre támaszkodva, anyaegyházzá szervezkednek, Dúsa, mint leányegyház, megígéri csatlakozását. így tartja meg Rima,szög]A hazatért rimaszombati templom.
