Harangszó, 1939
1939-01-22 / 4. szám
HARANGSZÓ 28. Érsekújvár is felszabadult a török járom alól. Ezt a győzelmet hirdeti a volt várbástyák maradványaiból, a Czuczor- téren 1935-ben emelt jubileumi emlékmű, amellyel szemben egy másik emlékmű köszönti az arra járó-kelőket és ez az emlékmű az új gót stílusban épült evangélikus templom. Ennek a templomnak alapkövét 1904 szeptember 30.-án helyezték el ünnepélyesen és 1905 augusztus 15.-én már templomszentelésre gyűlhettek egybe az itteni evangélikusok. A Gerey Ernő, budapesti építész tervei szerint Holota Dezső, ér- sekujvári építőmester által épült templomot néhai D. Baltik Frigyes, volt du- náninneni püspök adta át rendeltetésének. örömünnep volt ez a nap, győzelemnek napja, mert új életre kelt itt egy gyülekezet, amely már a reformáció korában virágzó életről tanúskodott, de amely az ellenreformáció hatása alatt, különösen miután Pázmány Péter a Ferenciek rendjét 1628—29-ben itt Érsekújváron otthonnal látta el, tétlenségre, lassú kialvásra lett kárhoztatva; bárha dunántúli énekeskönyvünk tanúsága szerint ezekben az években Érsekujvá- rott még Péczeli Király Imre, akinek a „Dicsőült helyeken, ott, hol virágzik az Éden...“, „Krisztus urunknak áldott születésén...“, „Ne szállj perbe énve- lem, oh én édes Istenem ...“ és „Kihez folyamodjam Kívüled, Krisztusom...“ kezdetű, mélyhitű énekeket köszönhetjük, — evangélikus lelkészként működött. Mindenesetre nem lehet tagadnunk az erőszakos ellenreformáció bénító hatását, amely hűtlenségre csábított nem egy állhatatlant és lelkét éppenúgy megváltoztatta mint ahogy a török az összes felekezetek templomait itt is mecsetekké változtatta át. Csak 1800 után telepedtek le ismét evangélikus kereskedők és iparosok, a kiegyezés után evangélikus hivatalnokok is, és a millénium évében, június 30.-án, alakul meg a komáromi egyházközség keretén belül az érsekujvári fiókegyház. Ennek létrejötte különösen Jánossy Lajos, komáromi esperes-lelkész érdeme, aki eme fiókegyházának szolgálatában éppenúgy fáradhatatlan volt, mint utána 17 éven át lie. Fizély Ödön, volt aranyosmaróti, most somorjai lelkész. Az általa kezdeményezett paplaképítést végrehajtották ugyan, de amikor a papiak 1929-ben elkészült és a fiók-, illetőleg leányegyház ugyanazon év május 5.-én önálló anyaegyházzá alakult, már Holcsik György lelkész szerepel itt adminisztrátorként, akit a gyülekezet csak másfél év után hív meg egyhangúlag rendes lelkészéül. Őt követi —- öt évi hitbuzgó szolgálat után — Taszler Mátyás, aki pánszláv érzelménél fogva Érsekújvár hazatérésekor, a bevonuló magyarok elől, éjnek idején, — híveinek tudta nélkül — el menekült... Elhagyott gyülekezete élé re D. Kovács Sándor, dunáninneni püspök, aki Érsekújvár evangélikusainak sorsát már évtizedekkel ezelőtt is, D. Baltik püspökkel együtt, nagyon segítőkészen szívén viselte, most adminisztrátort rendelt ki. Mert, habár a hívek lélekszámú a nagy szórványban — a szlovák telepesek eltávoztával — 1400- ról 500-ra csökkent, még mindig akad munka bőven és ha már évtizedekkel ezelőtt igaz volt Baltik püspök megállapítása: „Érsekújvár egyházunknak egyik legfontosabb végvára,“ mennyivel inkább áll az ma, amikor Érsekújvár végvárjellegét valóban senki sem vonhatja kétségbe. Hadd legyen ennek a végvárnak bizonyos „erődítménye“ evangélikus gyülekezetünk, amelynek magyar hívei a 20 éves cseh megszállás alatt is magyar istentiszteleteken magyarul dicsőítették az Urat, aki nékünk hajlékunk nemzedékről-nemzedékre, és nem engedték, hogy templomunk főbejáratának magyar felirata eltűnjön: „Erős vár a mi Istenünk!“ De, hogy gyülekezetünk erődítmény lehessen, ahhoz szükséges, hogy erősít- tessék. A nagyon szép lelkészlak után még 162.000 csehkorona, azaz mintegy közel 24.000 pengő terheli a gyülekezetei. Lényegesen megcsappant lélekszámúval képtelen eleget tenni fizetési kötelezettségének. Ezért, mint ahogy templomának felépítésénél az egyházkerületen kívül a magyarhoni egyetemes gyámintézet és több hitbuzgó szív hathatós áldozata, közadakozása segítette, úgy bizalommal és szeretettel reméljük most is egyházkerületünk, magyarhoni gyámintézetünk és hitbuzgó szívek atya- fiságos támogatását, tudván, hogy a mindegyre megújuló hitnek és szeretetnek erejét mi egyedül Attól nyerhetjük, aki nékünk hajlékunk nemzedékről- nemzedékre. „Dicsőség, tisztesség és békesség mindenkinek, aki jót cselekszik!“ Róni. 2, 10. Jacobi Viktor h. lelkész. fíc dobd el a használt bélyeget, hanem gyújtsd össze és hüld be a Harangszó kiadóhivatalába. Qz elmúlt énben 70 pengőt jut» íaítunk használt bélyegekből a mis*» szió szent ügyénekŐsök vétke az utódokban. Hogy mennyire megbünteti Isten az ősök vétkét a fiákban s ezért mennyire felelős minden ember az utódjaiért, annak borzalmas igazolása a következő összeállítás. A tudósok összeállították egy Ada Jucke nevű, 1740-ben született iszákos, tolvaj és csavargó német nőnek a leszármazási táblázatát. 834 ivadékát tudták kikutatni. Ezek közül 709-nek a viszonyairól tudtak meg pontos adatokat. E 709 utód közül az adatok összeállításakor: 64 szegényházban élt, 160 törvénytelen születésű volt, 142 koldus, 181 erkölcstelen életű, 766 betörő, 7 pedig gyilkos volt. Ez az egyetlen család 75 év alatt károkozás, fogházköltség és segélyezés alakjában 5 millió márkájába került a német államnak. Mennyire igaz, amit az ige mond: „Az atyák ették meg az egrest és a fiák foga vásott el bele!" 1939. január 22. ÜZENET DÉLRŐL. Magyar testvér állj meg Egy testvéri szóra! Jer, hallgasd, mit sóhajt Ez a magyar róna! Tájait húsz évig Sűrű köd takarta, Fojtó terhe ráült Sok derék magyarra! Tele volt a lelkünk Kesergő panasszal, Magyar könny csillogott A mezőn tavasszal. Magyar bánat érett Nyáron a kalászban, Néma csend lakozott Minden magya,r házban .,. Könnyes volt szüretünk, Bús az aratásunk, Fölijedt az álmunk, Sírt a vigadásunk ... De bíztunk. És hittük, Hogy majd egyszer eljő Az áldott, a drága Déli magyar szellő ... Eljött és nyomában Hős magyar honvédek F ölszabdították Ezt a szép vidéket. Jöttek a honvédek Dallal és zenével, Szivükben a Vezér Nagy üzenetével: „Magyarok, testvérek, Ütött már az óra: Itt van a Szabadság Büszke lobogója! Álljatok alája, Vigyétek, védjétek! De lehanyatlani Sohse engedjétek/“ Alsószeli. Boross Bél. »so a Magyar-íínn nyelvtan. Többször jeleztük már, hogy la punk március végére kiadja az els< igazi magyar-finn nyelvtant. 1 nyelvtant a következő jellemvoná saiért ajánljuk olvasóink szives fi gyeimébe: Olcsó lesz, mint a Harangszi minden kiadványa. Érthető lesz, mert mellőzi . nagyképű tudálékoskodást. Belől a legegyszerűbb ember is megta nulhatja a finn testvérnép nyelvéi Élvezetes lesz, mert rendkívül ér
