Harangszó, 1939

1939-07-16 / 29. szám

3d. évfolyam. lm július 16. 29. szám. Alapította: K API BÉLA 1910-ban. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tanöv alatt kéthatankónf a KIS HARANQSZÓ. A Haranfsiú usrkstsU-kladóhlTatala GYŐR II., PetSIi-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 %-ob kedvezmény. Beolvadt lapok: 1935-ben a Jöjjetek énhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KEPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Űr a ml oltalmunkl Amerikába egész évre z dollái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacaekkszámla: 30,628. A keresztség vigasztalás. Aki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül. Márk 16, 16. Ha valaki bűnbe esik, gondoljon nagyon erősen a keresztségére, melyben az Isten bocsánatra kötelezte magát annak, aki mindhalálig kész küzdeni a bűn el- j len. Támaszkodjék boldog daccal Isten ez ígéretére s akkor újra érvénybe lép a keresztség. A szíve pedig újra megbékél és felvidul.Nem tulajdon cselekedetének elégtételében, hanem Isten irgalmasságában, melyet a keresztségben örök megtartásra ígéretül kapott. E hitben tartson ki oly szilárdan, hogy ha minden te­remtmény és bűn nekiesnék, akkor is rajta csüngjön. Mert aki ettől eltántorodik, hazuggá teszi az Istent a keresztséghez fűzött ígéreteiben. Dr. Luther Mártoa. Vigasztaljon gyötrődésed, Midőn bűntudat gyötör, Támogasson csüggedésed, Kétség s baj reám ha tör. Verejtéked hűvösitsen, Segítőm, ha senki nincsen; i Kérlek, halálod ára Rajtam ne vesszen kárba. Pedagógus evangélizáció Rozsnyón. Amikor valaki ezt a elmet először elolvassa, bizonyosan megcsóválja a .fejét: két idegen szó is egyszerre egy címben. Pedig ez alatt a cím alatt áldott összejövetel zajlott le nemrégiben Rozs­nyó városában. Ez a szó ugyanis, hogy „pedagógus“, nevelőt, tanítót, tanárt, általában gyermekek tanításával, okta­tásával foglalkozó embert jelent. Ez a másik ismerősebben hangzó szó: „evan- gelizáció“, pedig olyan összejövetelt jelent, amelyen az evangélium, va­gyis a Jézus Krisztusról szóló örvende­tes jó hir fényébe helyezik és szemlé lik a dolgokat meg az embereket. Peda­gógus evangelizáció tehát olyan össze­jövetelt jelent, ahol tanítók és tanárok az evangélium fényében szemlélik mun­kájukat és önmagukat. Azt keresik, hogy mit üzen az evangélium tanítónak, iskolának s gyermeknek egyaránt. Tiszakerület újonnan megválasztott püspöke ilyen összejövetelt rendezett kerületének pe­dagógusai számára június 26-tól június 30-ig Rozsnyón. — Több mint hetvenen jelentek meg a hívó szóra, akiknek azonban csak kétharmad része volt ti- szakerületi, a többiek Dunántúlról és a bányai kerületből jöttek össze, mert a tiszai egyházkerület ebből az alkalom­ból szeretettel megnyitotta kapuját és szívét az egész ország evangélikus pe­dagógus tábora előtt. Harminc gyüleke­zetből 4 lelkész és vallástanár, 4 tanító- képző-intézeti tanár illetőleg tanárnő, 8 középiskolai tanár és tanárnő, 1 tanár­jelölt, meg mintegy ötven tanító és ta­nítónő vett részt az összejövetelen. Leg­messzebbről jöttek az orosháziak (3) és Sopronból dr. báró Podmaniczky Pál teológiai tanár. Legtöbben jöttek Nyír­egyházáról: huszonnégyen. Rozsnyó a színhelye az összejövetelnek. A haza­tért Felvidék egyik legkedvesebb városa. Mint „kalapban a krajcár“ úgy fekszik ez az ősi, nagymúltú történelmi város­ka erdőborította hegyóriások védő ölé­ben. Evangélikus gyülekezete igazi ke­resztyén vendégszeretettel nyitotta meg kapuit az ország pedagógusai előtt. Túrista otthonában ingyen szállást nyúj­tott, a Protestáns Egylet helyiségeiben pedig előadó termet. Az összejövetel há­zigazdája Vargha Sándor rozsnyói espe­reslelkész. Sok lelkészi munkája mellett magára vette ezt a terhet is és fáradha­tatlan buzgalommal szolgálta az össze­jövetel ügyét. — Minden napra volt va­lami kedves meglepetése számunkra: vá­rosnézés, szebbnél szebb kirándulások a környező hegyekbe stb. Ha mindnyá­jan úgy éreztük magunkat Rozsnyón, mintha hazajöttünk volna, úgy ez első­sorban az ő érdeme. Nagyjelentőségű volt ez az összejövetel. Nemcsak azért, mert az első ilyen az országban. Hanem méginkább azért, mert az evangéliumi nevelés s az egyházi iskola égetően idő­szerű kérdései kerültek szóba s az evan­gélium megvilágításába. Legfőképpen pedig azért, mert megtette az első dön­tő lépést az evangélikus egyház minden rendű és rangú pedagógusai testvéri kö­zösségének kialakítása felé, Ez a közös­( REFORMÁTUS FÖISKÍ>!a ' ség ezen az összejövetelen valóban meg­volt: a tanyai törpeiskola tanítójától az egyetemi tanárig, az egyháznak minden­féle korú és rendű nevelője együtt ült itt az örök pedagógus: Krisztus lábainál. A pedagógusok összejövetele gyüleke­zetté, egyházzá lett: Ebben van ennek az összejövetelnek a döntő jelentősége. A reggeli áhítatokat a templomban tartottuk, az ősi, lutheri reggeli dicséret rendje szerint. Turóczy Zoltán püspök tartotta ezeket az, azt hiszem mindenki számára feledhetetlen, istentiszteleteket. Ezután bibliakörökbe szétoszolva, az ige körül elcsendesedve kerestük a személyes keresztyén élet kérdéseire a feleletet. Meg kellett lát­nunk, hogy „szoros kapu“ előtt áll az evangélikus egyház pedagógus serege. Személy szerint szól mindegyikünkhöz a felhívás: „szükség néktek újonnan szü­letnetek!“ Csak akkor tudja az evan­gélikus nevelő nehéz feladatát, az egy­ház ifjúságának nevelését teljesíteni, ha maga is rálép a keskeny útra.“ Nem új nevelési rendszerekre van elsősorban szükség, hanem új emberekre, Lélekben megújult nevelőkre, tanítókra! A délelőtti és délutáni sorozatos előadások összefoglaló címe: pedagógia a biblia mérlegén. Turóczy Zoltán püspök tar­totta ezeket az előadásokat. Ezekben volt az összejövetel magja és veleje. Sú­lyos, elvi jelentőségű megállapítások, ke­mény mondatok hangzottak el. Megany- nyi csákányütés, melyek alatt egy letűnt — bár sajnos még el nem múlt! — hí*

Next

/
Oldalképek
Tartalom