Harangszó, 1938

Kis harangszó

18. oldal.

KIS HARANGSZÓ

1938. március 6.

ségbe. Senkisem hallotta meg kiáltását. Az Isten bünbocsánata mindig nyomon követ bennünket a magasságból is és akkor jön el, amikor épen a legszükségesebb. Isten kész megbocsátani. Kiáltottál-e

SULYOK DANI

Meglátta a kirakatban Schweitzer*) doktor könyvét:

Afrikai missziónak E legújabb gyöngyét.

Neve napja közeledvén Kérte apját egyre:

A legkedvesebb ajándék Ez a szép könyv lenne.

És most olvas Sulyok Dani Korán s későn este;

Mit vágyai úgy kerestek E könyvben meglelte.

*

Ámulattal megcsodálja Ezt a drága orvost,

Ki Jézusért annyi vágyat Hős szivében hordott.

Odahagyta a kényelmet,

A művelt világot,

Orvosnak állt s vagyonával Afrikában jár most.

*) Schweitzer: Orvos az őserdőben.

Az őrangyal.

Németből átdolgozta: P. L.

Laci ezen az estén sokáig hevert álmatlanul ágyában. Nagyon foglalkoztatták anyja komoly szavai. De mégis, angyalokban és ilyesfélékben nem tudott hinni. Hogyan is mondta új tanáruk dr. Kövessy János, akiért rajongott az egész osztály: Fiúk, azután nehogy valami ostoba babonában higyjetek, amely még most, a dicső XX. században is ott kísért sok sötét koponyában. A műveltség szabaddá tesz. Ti legyetek szabadok és maradjatok is szabadok. Szemeteket, fületeket tartsátok nyitva, vizsgáljatoK

már hozzá? Vagy még mindig nem látod, hogy a bűn mi'yen mélyre rántja az embert? És örvendeztél e már, hogy Istennél van bocsánat? Féljed hát az Urat és könyörögj néki! Ez a keresztyén gyermek böjtje.

OLVASMÁNYA.

Az őserdő közepében Kórházat teremtett S betegeket, ahogy lehet A Jézusnak ment meg.

Hogy elfogyott a vagyona S leégett kórháza,

Hangversennyel pénzt gyűjteni A világot járta.

Művész is volt ez az orvos,

Mégis odavágyott,

Hol Krisztusnak pogányokból Szerezhetett nyájat.

Pedig ezek a pogányok Hálátlanok, rosszak,

Lusták, csalfák és piszkosak Nem ismernek jobbat.

Dani vágya megerősül S tanul buzgó hévvel:

Ö is elmegy Afrikába A Jézus nevével!

Sokoray Miklós bácsi.

meg mindent, amit láttok, hallotok, olvastok: érdemes-e az elhivésre. És minden dajkamesével szemben használjátok a művelt ember fegyverét: a világot legyőző, megsemmisítő, vidám nevetést. A nevetés hangjára, a valóság ragyago napfényében szétfoszlanak az éjszaka ostoba kísértései... Igen, Kövessy tanár urat megkérdezi egyszer, hogy mit is tart ő az angyalokról, főleg az őriző angyalokról. Igen, megteszi. Laci megnyugodva fordúlt a fal felé s pár pillanat múlva már le is csukódtak a szempillái.

De Laci mégsem kérdezősködött az angyalokról. Valahogyan nem tudott