Harangszó, 1938

1938-10-30 / 44. szám

1938. október 30. HARANGSZÓ 845. Isten igéje ma is hatalom. A biblia­terjesztő társulatok évi jelentései tele vannak megkapó történetekkel, ame lyek arról beszélnek, hogy mit tud mí- velni a biblia az emberi lélekkel. Iszá­kosok javulnak meg, rablógyilkosok Lux Elek terve. válnak Isten szolgáivá az ige hatása alatt. Vedd és olvasd hát a szentírást, örülj, hogy ma már nem láncon őrzött ritkaság, hanem fillérekért megszerez­hető olcsó könyv. Egyházunknak megújhodás, lelkűnk­höz, aki a Jézus Krisztusban jelenti ki magát nekünk. Hallgatni — egyedül az ö szavára. Reménykedni — egyedül az ő ígéreteiben. Bízni — egyedül az ő ere­jében. Engedelmeskedni — egyedül az ő parancsolatainak. Várakozni —■ egye­dül az ő visszajövetelére. Egyszóval: hinni a Jézus Krisztusban és senki más­ban. Ez nagyon gyakorlati és hétköznapi dolog. Ne gondoljuk, hogy ez csak az üdvösségre vonatkozik. Mi egyedül a Krisztustól várjuk az örökéletet, az ő érdemében bizakodunk és nem saját jó- cselekedeteinkben. Ez igy igaz. De ha az üdvösségre nézve csak Krisztusban reménykedünk, akkor itt a földi életben sem lehet rajta kívül senkiben sem re­ménykednünk. Sőt, hogy örökéle- íünkre nézve csak benne bízunk és min­dent tőle várunk, ezt ép ezzel kell meg­bizonyítanunk, hogy már itt e világban is egyedül Krisztust valljuk szabaditónk­nak. Mert, ha olyan nagy dologban mint az üdvösség bizodalmunk van hozzá, hogy ne lenne akkor a kisebb dolgok­ban is? És hogyan hihctem én, hogy Krisztus örök életet ad nekem, ha azt nem hiszem, hogy bizonnyal megadja mindennapi kenyeremet? Azért az igazi hitet az különbözteti meg az afféle vasárnapi hittől, hogy erő­sen bízik Krisztus segítő készségében és hatalmában a mindennapi élet dolgaira nézve is. — Aki vallja Lutherrel a má­sodik hitágazat magyarázatában: „Hi­szem, hogy Jézus Krisztus, ... az én Uram, aki engem elveszett és elkárho- zott embert megváltott minden bűntől, a haláltól és az ördögnek hatalmától megszabadított..az hogyne vallaná az első hitágazat magyarázata szerint: „Hiszem, hogy Isten nekem ... ruhát, megváltó Jézus Krisztusnak Atyja, az cn szerető mennyei Atyám és Uram. „Azért ha egy keresztyén ember vesze­delembe, ínségbe, szomorúságba jut, nincsen más vigasztalása, csak az imád­ság: Istenhez kiált segítségért." (Luther.) Vitéz Székely Károly terve. Ezért hát sem üdvösségemet, sem föl­di boldogságomat nem várom sem szen­tektől, sem angyaloktól, sem emberek hatalmától vagy segítségétől, sem a pénznek erejétől, hanem egyedid az én Uramtól Krisztusomtól. Ez a mi hitünk, Pásztor János terve. nek békesség, üdvösség csak Isten igé­jéből származhatik! A mi hitünk. „Abban van az igazi hit, hogy az ember Krisztust vallja egyetlen Urának és szabaditó­jának.“ (Luther.) íme, ez a reformáció magva! Az egye­dül a Jézus Krisztusba vetett bizodal- nias hit. Odafordúlás a mennyei Atyá­ételt, italt, házat... és mindenféle jót ád, minden veszedelem ellen megoltal­maz és minden gonosztól megvéd.“ Bi­zony, ilyen gyakorlati, a mindennapi életbe való dolog a hit. Nem is egyéb mint erős, bizodalmas megállás minden ínség, szorongattatás és veszedelem kö­zepette. „Az igazi hit bátorrá és szilár­dé tesz, hogy nyíltan megvalljuk Isten előtt szükségünket és tőle segítséget kérjünk,“ mondja Luther. „A hivő ember nagy bizonyossággal megáll és nem fél senki teremtett lélektől, egyedül az Is­tentől!“ (Luther.) Hiszen az Isten a a reformáció veleje! Mi más ez, mint az első parancsolat betöltése: „ne legyenek más Isteneid!“ Mert ez az én Istenem, akiben bízom, akitől segítséget várok. Ha embertől, pénztől, néptől, fajtól, testtől és vértől várom, akkor ezek az én isteneim. Mert van a világon sok úr és fejedelemség és hatalmasság, — de nékünk csak egy Urunk van: a Krisztus! Ez a mi hitünk. Ezért vagyunk a re­formáció egyháza. Groó Gyula. Grantner Jenő terve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom