Harangszó, 1938
1938-07-31 / 31. szám
246. HARANGSZÓ 1938. július ál. olvassuk, hogy megtér. A másik eltaszítja magától a kegyelmet. Éppen az idősebb, a rendes életű és rendezett viszonyok közt élő fiúról nem gondolnék, hogy elkárhozik. Míg az elveszett, tékozló fiú rátalál az Atya szívére, addig az idősebb fiú, ki nem keveredett világi társaságba, saját elhatározásából marad kívül az atyai házon. Sok olyan nagy bűnös megtér, akiről soha senki sem tételezte volna fel s viszont sok olyan derék ember elbukik s bűnbe keveredik, akiről senki sem gondolta volna. Az ítélet nagy napján majd nagyon elcsodálkozunk ezen. Az életben sok olyan út van, melynek kiinduló pontja közös, de egyszerre szétágaznak s mindegyik máshol végződik. A két latort egy és ugyanazon helyen feszítették keresztre, egy helyen is temették el őket. Ugyanazok a katonák törték össze csontjaikat és egyidőben haltak meg. Mégis az volt a különbség köztük, hogy az egyik a kárhozatban, a másik a paradicsomban ébredt fel. Tény, hogy mindnyájan elvesztünk. A kérdés ez: bűnbánóan hazatértünk-e az Atyához? Megtértünk-e? Jézus a maga visszatéréséről beszélve azt mondja: „Akkor két mezei munkás közül az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Két őrlő asszony közül az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.“ Hogyan üdvözülhetek? Ezt a kérdést kell, hogy mindenki önmagához intézze, mert az üdvösség kérdése személyes ügy, nem a tömegnek ügye. Ki mint veti ágyát, úgy alszik majd. Egy embernek két fia volt. Mindkettő elveszett. Az egyik megtaláltatott, a másik nem. Az egyik megtért, a másik nem. A kettő közül te melyik vagy? Ford.: W. J. Apróságok Bodelschwingh életéből. Közli: Wallrabenstein Jakab. Harminc éve annak, hogy a jó Isten kegyelme, Bodelschwingh Frigyes leikésznek epileptikusok és egyéb testi és szellemi fogyatékosok részére létesített intézetébe vezetett. Ott mint kandidátus felvettem a betegápoló diakónusok kék kötényét s nehéz, de örömmel végzett testi munka révén megismertem a Krisztus által hirdetett és gyakorolt „gyakorlati keresztyénséget.“ A „gyakorlati keresz- tyénség“ megszemélyesítőjénél, Bodelschwingh lelkésznél egész életemre szóló útravalót kaptam. Bodelschwingh bibliai egyénisége, Krisztus iránti szeretetéről tanúskodó életműve, mely Isten országában, a belmisszió töiténetében, szinte páratlanul áll, megérdemli, hogy ismertessük életéből azokat az apró történeteket, melyek bár csekélyeknek látszanak, de mégis döntő befolyással voltak reá. Ezek az apró történetek fényesen szemléltetik, hogy Isten hogyan készíti elő munkatársait, már akkor, mikor nekik maguknak még sejtelmük sincsen róla. Pál apostol életét, munkáját, gyülekezet alapítását szemlélve, azt kell mondanunk, nem Pál apostol végezte ezt az óriási munkát, az ő beteges testével, hanem Pál apostolon keresztül, maga a feltámadott Krisztus. Bodelschwingh életművéről is azt kell mondanunk, hogy nem Bodelschwingh építette az „irgalom városát,“ hanem általa az Ür. Háromszáz háznál többet épített, háromezernél több beteget, szerencsétlent, hajléktalant tartott el. Erre halandó ember csak úgy képes, ha vele van az Ür! Ismerkedjünk meg a nagy belmiszszionárius életéből vett egyes apró történetekkel s e történetek révén magával Bodelschwingh apóval. *** A kis Frigyes fitestvéreinek apró játékaiban, csintevéseiben mindig részt vett. Kedvenc szórakozásuk volt a házuktól nem messze fekvő bekerített gyümölcsösbe menni s ott nemcsak Ízes gyümölcsöt enni, hanem bujósdit s egyéb játékot játszani. A kerítés nem képezett számukra akadályt. Ha a kertajtó be volt is zárva s elfelejtettek kulcsot vinni, átmásztak a kerítésen. Persze hogy az ilyen mászó gyakorlatokat a ruha sínylette meg. Ezért édesapjuk megtiltotta a kerítés mászást. Egyszer megint ott voltak mindnyájan a gyümölcsösben cseresznyét szedni. A kis Frigyes jóllakván, megunta a játékot is, azért lefeküdt egy padra pihenni. Elaludt. Testvérei a játék hevében ott felejtették a kis Frigyest. Otthon a szülők már várták gyerekeiket s nagy volt a ijedelem, mikor a kis Frigyes nem jött meg a többiekkel. Keresték mindenfelé. De nem találták. Ha a kertben maradt volna is, gondolták testvérei, csak nem marad ott, ha rá zárták is az ajtót, hisz gyerekjáték magát átvetni a kerítésen. Hosszas hiábavaló keresés után mégis kiment az apa a gyümölcsösbe is utána nézni s íme kis fia ott kuksolt a bezárt ajtó mellett s várta a szabadulást. Apja szinte szemrehányólag mondotta neki, hogy mért nem mászott át a kerítésen s jött volna haza, mint ezt máskor is nem egyszer megtette. Erre a kis Frigyes azt válaszolta: „Hisz édesapám megtiltotta a kerítés mászást.“ Édesapja parancsa számára szent volt. Ezt áthágni nem szabad. Ahogy mint gyermek édesapja parancsának szótfogadott, úgy fogadott szót később mennyei atyjának is. Az Isten Igéjében kijelentett isteni akarat, számára szent volt, amit áthágni nem szabad. Egész életét Isten akarata alá helyezte s általa vezettette magát. *** Édesapja nagyon sze ■ tette a természetet. Kirándulásaira magával vitte fiait is. így kedvel- tette meg velük a természetet, a nagy Isten csodaszép templomát. Nem a rendes, ismert, kényelmes utakon mentek, hanem árkon, boK- ron, hegyen, völgyön, erdőn, mezőn, szakadékon keresztül, a nap, vagy a torony irányában, minden akadályon keresztül egyenesen a cél felé! így izgalmasabb, érdekesebb, tanulságosabb és szebb volt az út. Több testi erő kellett hozzá s nagyobb élményt nyújtott. „Uj utakat keresni. Minden akadályon keresztül a kitűzött cél felé“, ez volt férfi korában Bodelschwingh apónak jelszava és munkamódszere az embermentés és felebaráti szeretet gyakorlás terén. Ha Isten lelkének indítását érezte egyik tervének megvalósítására, akkor nem ismert akadályt. Addig imádkozott, verbuvált, utazott, tartott előadásokat és koldult, míg egy száz főt befogadó épület nem állt a teutoburgi erdőben, Bielefeld mellett. Embereket menteni, szegényeknek hajlékot, kenyeret adni, ez a cél lelkesítette. Ez a lelkesedés hozta létre egymás után a különféle épületeket, hol eleinte száz, később ezer meg ezer számra találtak meleg otthont az élet számkivetettjei, nyomo* Bodelschwing bieleíeldi telepének bejárati háza, a tudakozódó iroda.