Harangszó, 1937

1937-02-28 / 9. szám

28. évfolyam 1087. február 28, i. száttt Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. tngysn mdlóklat tané» alatt kéthatanként a KIS HARANQSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. Postacsekkszámla 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk, Ha o velünk, ki ellenünk? az Ur a mi oltalmunk! A Harangaxö uerkeutfi-kiadAhivatala O YÖR n., Potófi-tér ». Előfizetési iia: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P SO fillér Hogy beteljesedjék az Írás! Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetnem most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyal­nál? De mi módon teljesednének be az Irásők, hogy így kell lenni? Máté 26, 53—54. Oh mily nagy csudadolog ez! Álnokságunkért őt veri Isten fiának nem kedvez; És ö békén elszenvedi. Egyetlen angyal is elég lett volna, hogy meg­védje Krisztust a zsidók dühétől. Jézus meg azt mondja, hogy tizenkét sereg angyala is lehetne. Ez pedig több mint hetvenezer angyal. Holott egy is elég lett volna, hogy megvédje Krisztust akár az egész vi­lággal szemben. De Jézus így szól: „Tedd hüvelyébe szablyádat. Mi módon teljesednek be akkor az írások?“ Mintha mondaná: Ha mindezeket el nem szenvedem, akkor nem teljesednék be az írás. Annak pedig be kell tel­jesednie. Nos hát ezért kell ennek így lenni. Lám, tehát ez az oka Krisztus szenvedésének. Nem mintha kényszerből kellett volna szenvednie, vagy mert az Isten nem talált más utat dicsőségének véghezvite­lére. Hanem, hogy az Isten igaznak találtassék s meg­tartsa igéjét, amelyet prófétái által szólott. Isten akarta így, — jótetszéséből. Bár másként is tehetett volna, de nem akart. Dr. Luther Márton. f D- Geduly Henrik Lapunk a múlt évben arról a nagyszabású ünnepségről emlékezett meg, amelyet május közepén rende­zett a tiszai egyházkerület abból az alkalomból, hogy püspöke 25 év óta vezette az egyházkerület ügyeit. Or­szágos volt az ünnepség, amelyből részt kért az állam és az egyetemes egyház. Most ismét országos ünnep­ség színhelye volt a nyíregyházi nagytemplom, de nem az örömnek, hanem a gyásznak ünnepe volt ott febr. 22.-én, hétfőn délelőtt, mert ak­kor vitték 46 esztendei igehirdetői szolgálatának a színhelyéről a temető csendes, nyugalmas helyére nyíregy­házi egyházközségünk egyik rendes lelkipásztorát, tiszai egyházkerüle­tünk püspökét, egyetemes egyhá­zunk és törvényhozó zsinatunk lel­készelnökét, D. Geduly Henriket. _ Bécsben született 1866-ban. Ősei bérces Nógrád vidékén voltak otthon s közülük többen szolgálták az anyaszentegyházat. Középiskoláit Sel­mecbányán, a teológiát a pozsonyi akadémián végezte. Mindig az elsők közé tartozott. Zólyomban, majd Nyíregyházán volt segédlelkész és ilyen minőségben a nyíregyházi gim­názium vallástanára. Nyolc évi segédlel- készkedés után az országos n.evű szó- . nők, Farbaky József halála után 1896- ban lett a nyíregyházi egyházközség lel­késze. Kimagaslott az egyházmegyében és az egyházkerületben egyaránt. A ki­«f D. Geduly Henrik püspök. váló szervező és egyházjogász Zelenka Pál halálával megüresedett püspöki székbe 1911-ben került. Nagy választási küzdelem volt ennek az előzménye. Ár­vától Brassóig hullámzóit az egyházke­rület hangulata országps érdeklődés, kftv zepette, mig végül neki nyújtotta az egyházkerület többségének bizalma a püspöki széket. Nagy lelkesedéssel kezdett hozzá a 46 éves, munkabíró, ereje teljében lévő ifjú püspök a 175 egyhézközséget, 10 egyházmegyét, 176 elemi, 13 középfokú, 2 főiskolát magába foglaló egyházkerület gon­dozásához. Fáradhatatlan tevékeny­séget fejtett ki az egyházmegyék meglátogatásában. Kiváló munkatár­saival szép fejlődésbe hozta az egész egyházkerületet, melynek néha vi­haros közgyűlései voltak, de a viha­rok között is mindig ott volt a szen­vedélyek hullámait megtörő szirtfok: az anyaszentegyház. Legkészségesebb munkatársai az egymást követő ki­váló egyházkei illeti felügyelők vol­tak: Szent-Iványi Árpád, Dr. Meskó László, Dr. Zelenka Lajos és jelenleg Lichtenstein László. A fejlődő munkára azonban sú­lyos megpróbáltatás következett a trianoni békével, mert az egyházke­rület bizony a legkisebbé vált s hívei­nek a lélekszáma ma alig haladja meg a 39 ezret. Súlyos fájdalom hor­dozója lett a hazájáért és egyházáért vérző szív. Ez a fájdalom ott volt szüntelenül a szavaiban és ott volt a szemeiben. Egy pillanatig sem adta fel a reményt, hogy meg fogja lát­ni még egyházkerülete megnövekedését. Ez a reménység lüktetett ott az ereiben és azokban a beszédekben, amelyeket csonka egyházkerülete fennmaradásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom