Harangszó, 1937

1937-09-19 / 38. szám

„tunűntuli ^rot.Lap" Kiadóhivatala PJt?A HAKANGS2Ö ........... W37. süéptembeí 19. w Gyógyíts meg engem. Uram" cimü imádságos könyv darabonként 20 fillérért kapható. Portó 4 f. Diszkötésben 1 P. Az ár beküldhető bélyegben is. VAS ANYAGOT, HÁZTARTÁSI és MEZŐGAZDASÁGI FELSZERELÉSEKET, IPARI SZERSZÁMOKAT és KERÉKPÁROKAT 18_52 legjobb minőségben a legolcsóbban vásárolhat PÓ8 DEZSŐ vaskereskedéseiben «yőr, 253KÄÄ». Magyaróvár. Moson. A n t <S » y p h o n vexórképv ls.l.t Gyár, Koson é> Pos.onym.fy« jréiiére. A zalagalsai evangélikus anyaegy- házközség a jelen tanévre kisegítő kán­tortanítót alkalmaz havi 65 pengő dí­jazással és lakással. Kántori képesítés­sel is biró férfiak felszerelt kérvényeiket szeptember 26-ig a lelkészi hivatalhoz adhatják be. Személyes megjelenés csak szept. 26-án engedélyezve saját költség mellett. 1—1 PÁLYÁZAT. A bányai egyházkerület az aszódi Petőfi-gimnáziumnál betöltendő latin- történelem szakos helyettes tanári ál­lásra a szabályszerű illetményekkel pá­lyázatot hirdet. Pályázhatnak oly okle­veles evangélikus tanárok, akik a latin nyelvből és történelemből középiskolai képesítést nyertek. Pályázók a bányai ev. egyházkerület püspökéhez címzett, kellően felszerelt folyamodványaikat fo­lyó évi szeptember 25-ig az aszódi ev. Petőfi-gimnázium igazgatóságához küld­jék be. Budapest, 1937. szeptember 9. Dr. Raffay Sándor s. k. bányakerületi ev. püspök. Figyelembe ajánljuk 3 3 Liesche Károly papírkereskedéséf és nyomtatvány raktárát GYŐR, Kisfaludy-u. 15. Keresek fiatal tanítónőt, német anya­nyelvűt, ki IV. gimn. és IV. elemista fiuk tanítására felügyel és házartásban is szívesen segít. Cím: dr. vitéz Pánczél Józsefné Gyula, Békés m. 1—1 Jó bizonyítványokkal rendelkező, ön­állóan főző mindenes szakácsnő azonnal beléphet. Levélben ajánlkozni: Selmeczy Miklós, Budapest, I. Dániel-u. 38. címre. 1—1 Ha az ajándék maradandó érték, tartós az öröm ! 2 Nálunk már kevés pénzért vehet | arany ékszert, ezüst tárgyakat és pontos Órát. Jöjjön választani 1 SZIGETI NÁNDOR és FIA ékszerész Budapest, IV., Kecskeméti-u. 9. Alapítva 1867. „Béthel“ evangélikus diakonisszaott­hon Kőszeg. Panzió. Felvesz télen is üdülést, gyógyulást keresőket. Lábba- dozó betegeket is. Alpesi kiima, ápolás, diéta. — Tájékoztatót küld. Cím: Bét­hel, evang. diakonisszaotthon, Kőszeg. 3—8 A Dunántúli Evangélikus Egyházaknak évtizedek óta szállítója és jó beszerzési forrása: KISS TIVADAR könyvkereskedés Pápa papir- és irószer- 4-4 kereskedés, könyvkötészet. Szerkesztó-Dizousóg: IRÁNYI KAMILL, Or. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KAROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHOVSZKY GYULA, TŰRÚCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és Kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza, öaross-nvomca. Uzsalv és Koncz T ■ 7-AS Uj utak, uj élet felé. Irta: Orbán Károly. Családi életének kapcsai erősek, náluk a szülői szeretet s tisztelet nagyon is elismerésre méltó. Most már ami a kér. erkölccsel ebből összefér, azt kell a mi gyermekeinknek is meglátni, megszokni, követni. A pél­da a leghatalmasabb nevelőeszköz. A gyermeket a környezet neveli: „Minden ékes szónál többet beszél a tett.“ Gyermeke lövőjét, tehát kiki a saját életével formálja ki! Az Ujmagyarság valamelyik márciusi számában olvastam, hogy egyik neves újságíró leszaladt az orsz. mezőgazdasági kiállítás előtt Tetétlen pusztára, némi tájékoztatásért, hangu­latos beharangozásért. íme a házigazda nem roskadásig rakott telített asztalhoz, borosüvegek, kolbászrakás mellé ülteti az érdeklődő vendéget — aki pedig ugyancsak megfujja majd a harsonát ezen amúgy is nagyhírű gazdaságról, — hanem sáros csizmával a tehénistálló előtt várja s rögtön a látnivalók közé állítja, saját maga kalauzolja, mert senki úgy nem ismeri a gazdaságot, mint maga a házigazda: inárcsi Farkas Ferenc Öméltósága. Még azt is tudja bizonyosan, hogy melyik csi­kója, bikaborja, melyik fogát dobta el, váltotta ki legutoljára. Néhány évtizeddel, vagy félszázaddal ezelőtt az ilyen „betűiaragó tintanyalót" a komondor, vagy legfeljebb a bé­resgazda várta, az akkori méltóságos háziúr meg valahol ka­szinózott, kártyázott, vagy névnapozott, ö úgysem tudta volna bizonyosan, melyik a tehén, melyik a bikaistálló, melyik az üsző, melyik az ökörborju. Mert ha ez nem igy lett volna ezelőtt félszázaddal, úgy ma is magyar kézen volna sok drága magyar föld és viruló gazdaság. Hát azért kell még a tizenkettedik órában észbekapni, megmozdulni, mert csak ilyen gazdák s ehhez hasonló gon­dolkodású és szakképzett, munkájuknak, hivatásuknak élő ma­gyarok élhetnek, boldogulhatnak nemcsak a mezőgazdaság­ban, hanem a kereskedelem és ipar mezején és a magyar élet többi őrhelyén is. A régi életnek csaknem minden baja a tétlenségben, dor­bézolásban, a borban gyökeredzett. Annak a világnak vissza- térhetetlenül vége van. Ma meg kell értenie mindenkinek, hogy a földi élet legnagyobb öröme, értéke a munka, nem az ivás, a henyélés, a semmittevés. Még pihenésre is csak annyit szen­telhetünk, amennyi arra feltétlenül szükséges, egy perccel sem többet. Ez áll miniszterektől kezdve a konvenciós béresig mindenkire. Aki ezt meg nem érti, azt semmiféle politika a nyomorúságtól meg nem menti. Eszembejut falun töltött gyermekkorom, amikor hajnal­ban minden gazda, zsellér, napszámos ment az „Ábrishoz“, a maga fél meg egy decijére és a pálinka gőze ülte meg a magyar falu levegőjét. A kilencvenes évek végén kezdtek a magyarságot féltő, tisztánlátó, lelkes emberek az iskola harcbavetésével birokra- kelni a pálinkaivás ellen. Megjelentek az iskolák falain a beszé­des képek: Részeges János, meg a Józan Miska képei. Mi gyermekek meg csak néztük, néztük őket s hallgattuk hozzá a tanítók szomorú meséit az ivás rabjairól, az,után szótlan megdöbbenéssel, magunkbaszállással tépelődtünk a nemzet e szörnyű mételyéről. És, 20 év múlva muskátlis ablakok, gyü­mölcsöskertek jelezték, hogy a pálinkaivás ördögét kiüldözte, sárbatiporta a magyar összefogás, felvilágosodás. így jutott diadalra a szövetkezeti eszme, a népművelés, a leventemozga­lom ügye is s így lenne a közvéleménybe átültethető a gazda­sági és kereskedelmi téren való elhelyezkedés gondolata is. Amit a család és iskola 100 meg 100 karú hatalmassága a közigazgatás támogatásával, megértésével, megmozdulásával elkezd; az nem fulladhat a sikertelenség posványába! — Vége. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom