Harangszó, 1937
1937-08-15 / 33. szám
Ounárivuii i,rot»LöpM Kiadóhivatala HARANGSZÓ 1Ó37. aügus2tus l5. «Gyógyíts meg engem. Uram9* cimü imádsdgos könyv darabonként 20 fillérért kapható. Portó 4 f. Diszkötésben 1 P. Az ár beküldhető bélyegben is. Harmóniumok már eladók 165 pengőtől, részletre is. Kovács Testvérek. Budapest, IV. Molnár-u. 26. 2—3 Okleveles, evangélikus vallásu tanítónő gyermekek mellett, mint nevelőnő elhelyezkedést keres. Továbbiak e címen: Evangélikus lelkészi Hivatal. Zalaegerszeg. 1—2 A szarvasi evang. tanítóképzőben szép eredménnyel végzett két tanítónő állást keres. Családhoz is elmennének házitanítónak, vagy korrepetitornak elemi iskolás vagy a középiskolák alsó osztályaiba járó gyermekek mellé. Szerény igényűek. Érdeklődők forduljanak a kelenföldi evangélikus lelkészi hivatalhoz. Budapest, IX. Lenke-út 56. 2—3 Az eredeti kisméretű Luther-rózsák állandóan kaphatók. Viszonteladóknak darabja 35 fillér. — Cím: Jáaosa Lajos vésnöki mfiintézete. cielyegzők, jelvények ét zászlószegek gyártása. Szombathely, Püspök-bazár 14.00 P ingatlan óvadékkal állást keres evangélikus családos ember egyháznál, vagy magánosoknál házmesteri vagy másmilyen minőségben. Érdeklődni lehet: Tolna Mihály Gyöngyös, vagy Sztehlo Gábor lelkész, Nagytarcsa címén. 2—2 Diakonisszaállomás panziója Kőszeg. Felvesz egész éven át üdülést, gyógyulást keresőket. Lábbadozó betegeket is. Alpesi kiima, diéta, ápolás. Tájékoztatót küld. Cím: evang. diakonisszaállomás Kőszeg. 7—8 Bonyhádon tanuló diák egészséges lakást és gondos felügyeletet kaphat Schöll Lajosné evangélikus főesperes özvegyénél. Cím: Bonyhád, József-utca. 2—2 Ha az ajándék maradandó érték, tartós az öröm ! - Nálunk már kevés pénzért vehet J, arany ékszert, ezüst tárgyakat és pontos Órát. Jöjjön választani! SZIGETI NÁNDOR és FIA ékszerész Budapest, IV., Kecskeméti-u. 9.'"Alapitva 1867, A bonyhádi gimnáziumnak első, második osztálybeli két tanulója kaphat világos, derűs lakást fűtéssel világítással, mosással, cipőtisztítással, hetenkénti fürdővel. Gondos felügyelet, a tanulókkal naponkénti foglalkozás. Cím: nyd. ig. tanító, Perczel Dezső u. 3. 1—1 MO&ZORUT legolcsóbban STIX®É-t6I csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. :-: Aki a , Harangszó‘-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZES ZSIGMOND, MARCSEK JANOS, NEMETH KAROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHGVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Fele;ős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nen adunk vissza. Baross-nyomtía. Uzsaly és Koncz. T.: 7-63 Uj utak, új élet felé. Irta: Orbán Károly. Azzal tisztában vagyok, hogy mai állástalan ifjúságunkat nem lehet még az idők nyomására sem azonnal a kapitalizmus műhelyébe cégvezetőként, irányítóként beültetni, nem juthat oda, ahol a nagy tervek születnek, de ha egyszerű segéderőnként állítjuk is be a kereskedelem forgatagába, marad rajta valami ebből a légkörből. Megbarátkozik az életformával, gondolkodásmódja, életfelfogása is hozzásimul, látóköre ebben az irányban fejlődik, világszemlélete is más lesz, mint a hivatalszobában sínylődő közalkalmazotté. A gyermeke meg már bizonyosan többet visz magával az életbe ebből a szellemből, ő mellette már nem fognak olyan észrevétlenül elsuhanni a gazdasági élet jelenségei. Valahol és valamikor bele kell abba kezdenünk, hogy népünk arra való egyedeit beleállítsuk ebbe az eddig elhanyagolt munkatérbe, valamikor el kell indulnunk ezen az úton. Kár lenne most vitatkozni, kár lenne előre jósolgatni, elégedjünk meg azzal, hogy kevés olyan munkája, folyamata volt a nemzeti életnek, amire a fajunk képtelen lett volna. Nem tudom elhinni, hogy ezzel is meg ne birkóznánk. Nem állítom, hogy így gazdaságunk, kereskedelmünk irányítása valamikor tisztán magyar kézbe kerül, de ha nem messze jutunk is ezen az úton, amit elérünk, az nemzeti értékké lesz s a fejlődési lehetőségek határát meg kár lenne előre jó, vagy rosszakaratulag; lekicsinylőén vagy elbizakodottan meghúzni. Tehát: „Kezdj buzgón s már sokra ménéi...!" De hol? A családban s az iskolában is. Az elemitől kezdve minden iskolában legyen erre idő, alkalom, hozzáértés, sőt megfelelő gyakorlati érzék is. Egymást támogatva, józan tárgyilagos meglátással indulva el a megvalósítás felé. Az édesapa, vagy nagyapa ne akarjon már a születés pillanatában pályát jelölni a gyermek számára!: „Ebből pedig pap, vagy katona lesz stb." Majd meglássuk! Az idő s az ébredő hajlandóságok fogják azt majd megmutatni. Hátha valamelyik őse művészi hajlamai ütköznek ki benne; hátha valami szerencsés tervező, feltaláló szunnyad benne, amivel nemcsak magának használhat, hanem a nemzetét vezeti találmányával szebb s boldogabb világ felél? A régi magyar apák, nemes urak életét bánattá tette volna az a tudat, hogy fiuk, unokájuk piktorrá, vagy komédiássá nevelődik, mégha világhírre vergődik is. Ma nem vagyunk ilyen érzékenyek. Sok védett nagybirtok gazdája eltűrné, ha valamelyik sarja akár sótartó, akár harisnyakötő feltalálásával tehermentesítené az ősi házat s birtokot. Szerintem nem esnék sérelem a címeren. A mai okos ember Isten ujját látja a képességek idejében való megcsillanásban és ez helyes a köz szempontjából is. Előrelátó ember egyenesen éeltkérdéssé teszi a képességek vizsgálatát zsellérházban is, palotában is. Ne átok legyen az, ha a gyerek inasnak kívánkozik, hanem, öröm, hogy lám-lám, gyakorlati élet, szabad mozgás, úi ismeretlenségek titkai után kívánkozik a gyerek. Persze nem az inaskodásnál kezdeni, hanem az iskoláknál s az érettségi, vagy akár az egyetem, a bevégzett tanulmány után kezdeni a gyakorlat megismerését, az inaskodást, ésszel, értelemmel. így lehet csak a gazdasági élet, a kereskedelem vezető, irányító helyeire eljutni. Azt hiszem abban sem kételkedik senki, hogy ilyen pozíciókra azután nem a bukott diákokat kell nagy kegyesen elbiztatni, odaadni, hanem valóban a rendkívüli képességekkel bírókat. Hétköznapi adottságokkal itt éppen nem lehet szárnyra kelni, csak alacsonyan maradni. Lehetetlenség is, hogy mindenki a vezető helyre jusson, hisz közkatonának is keil lenni. Vezérek meg úgyis csak a milliós tömegek élére kellenek; egy-kettő meg majd csak akad a milliók sorából, ha a gazdasági élet fontosságára ráeszmél a nemzet tömege s nem tartja a vele való foglalkozást kényelmetlenségnek, lealázónak, tisztességtelennek. Az élet folyton súlyosbodó volta 10 év múlva úgyis érettségizett embereket állít minden pult, ipari műhely asztala, tőkéje, szövőszéke, mozgó gépkolosszusa mellé. Mert ma már a susztertől, szabótól, hentestől, fűszerestől is annyi figyelmet, szolgálatra készséget várunk, amivel pár iskolát, vagy csak elemit végzettek nem rendelkeznek. Lám a vasútnál alkalmazott karpaszományos érettségizettek nem jobban betöltik-e a helyüket, mint a régi világ 6 elemit végzett bácsikáknak egy része? (Folytatjuk.)