Harangszó, 1937

1937-08-15 / 33. szám

Ounárivuii i,rot»LöpM Kiadóhivatala HARANGSZÓ 1Ó37. aügus2tus l5. «Gyógyíts meg engem. Uram9* cimü imádsdgos könyv darabonként 20 fillérért kapható. Portó 4 f. Diszkötésben 1 P. Az ár beküldhető bélyegben is. Harmóniumok már eladók 165 pen­gőtől, részletre is. Kovács Testvérek. Budapest, IV. Molnár-u. 26. 2—3 Okleveles, evangélikus vallásu taní­tónő gyermekek mellett, mint nevelőnő elhelyezkedést keres. Továbbiak e cí­men: Evangélikus lelkészi Hivatal. Zala­egerszeg. 1—2 A szarvasi evang. tanítóképzőben szép eredménnyel végzett két tanítónő állást keres. Családhoz is elmennének házitanítónak, vagy korrepetitornak ele­mi iskolás vagy a középiskolák alsó osztályaiba járó gyermekek mellé. Sze­rény igényűek. Érdeklődők forduljanak a kelenföldi evangélikus lelkészi hiva­talhoz. Budapest, IX. Lenke-út 56. 2—3 Az eredeti kisméretű Luther-rózsák állandóan kaphatók. Viszonteladóknak darabja 35 fillér. — Cím: Jáaosa Lajos vésnöki mfiintézete. cielyegzők, jelvények ét zászlószegek gyártása. Szombathely, Püspök-bazár 14.00 P ingatlan óvadékkal állást ke­res evangélikus családos ember egyház­nál, vagy magánosoknál házmesteri vagy másmilyen minőségben. Érdeklőd­ni lehet: Tolna Mihály Gyöngyös, vagy Sztehlo Gábor lelkész, Nagytarcsa cí­mén. 2—2 Diakonisszaállomás panziója Kőszeg. Felvesz egész éven át üdülést, gyógyu­lást keresőket. Lábbadozó betegeket is. Alpesi kiima, diéta, ápolás. Tájékoztatót küld. Cím: evang. diakonisszaállomás Kőszeg. 7—8 Bonyhádon tanuló diák egészséges lakást és gondos felügyeletet kaphat Schöll Lajosné evangélikus főesperes özvegyénél. Cím: Bonyhád, József-utca. 2—2 Ha az ajándék maradandó érték, tartós az öröm ! - Nálunk már kevés pénzért vehet J, arany ékszert, ezüst tárgyakat és pontos Órát. Jöjjön választani! SZIGETI NÁNDOR és FIA ékszerész Budapest, IV., Kecskeméti-u. 9.'"Alapitva 1867, A bonyhádi gimnáziumnak első, má­sodik osztálybeli két tanulója kaphat vi­lágos, derűs lakást fűtéssel világítással, mosással, cipőtisztítással, hetenkénti fürdővel. Gondos felügyelet, a tanulók­kal naponkénti foglalkozás. Cím: nyd. ig. tanító, Perczel Dezső u. 3. 1—1 MO&ZORUT legolcsóbban STIX®É-t6I csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. :-: Aki a , Harangszó‘-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZES ZSIGMOND, MARCSEK JANOS, NEMETH KAROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHGVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Fele;ős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nen adunk vissza. Baross-nyomtía. Uzsaly és Koncz. T.: 7-63 Uj utak, új élet felé. Irta: Orbán Károly. Azzal tisztában vagyok, hogy mai állástalan ifjúságun­kat nem lehet még az idők nyomására sem azonnal a kapita­lizmus műhelyébe cégvezetőként, irányítóként beültetni, nem juthat oda, ahol a nagy tervek születnek, de ha egyszerű se­géderőnként állítjuk is be a kereskedelem forgatagába, ma­rad rajta valami ebből a légkörből. Megbarátkozik az életfor­mával, gondolkodásmódja, életfelfogása is hozzásimul, látó­köre ebben az irányban fejlődik, világszemlélete is más lesz, mint a hivatalszobában sínylődő közalkalmazotté. A gyermeke meg már bizonyosan többet visz magával az életbe ebből a szellemből, ő mellette már nem fognak olyan észrevétlenül elsuhanni a gazdasági élet jelenségei. Valahol és valamikor bele kell abba kezdenünk, hogy né­pünk arra való egyedeit beleállítsuk ebbe az eddig elhanyagolt munkatérbe, valamikor el kell indulnunk ezen az úton. Kár lenne most vitatkozni, kár lenne előre jósolgatni, elégedjünk meg azzal, hogy kevés olyan munkája, folyamata volt a nem­zeti életnek, amire a fajunk képtelen lett volna. Nem tudom elhinni, hogy ezzel is meg ne birkóznánk. Nem állítom, hogy így gazdaságunk, kereskedelmünk irányí­tása valamikor tisztán magyar kézbe kerül, de ha nem messze jutunk is ezen az úton, amit elérünk, az nemzeti értékké lesz s a fejlődési lehetőségek határát meg kár lenne előre jó, vagy rosszakaratulag; lekicsinylőén vagy elbizakodottan meghúzni. Tehát: „Kezdj buzgón s már sokra ménéi...!" De hol? A családban s az iskolában is. Az elemitől kezdve minden is­kolában legyen erre idő, alkalom, hozzáértés, sőt megfelelő gyakorlati érzék is. Egymást támogatva, józan tárgyilagos meglátással indulva el a megvalósítás felé. Az édesapa, vagy nagyapa ne akarjon már a születés pil­lanatában pályát jelölni a gyermek számára!: „Ebből pedig pap, vagy katona lesz stb." Majd meglássuk! Az idő s az ébredő hajlandóságok fogják azt majd megmutatni. Hátha valamelyik őse művészi hajlamai ütköznek ki benne; hátha valami szeren­csés tervező, feltaláló szunnyad benne, amivel nemcsak magá­nak használhat, hanem a nemzetét vezeti találmányával szebb s boldogabb világ felél? A régi magyar apák, nemes urak életét bánattá tette volna az a tudat, hogy fiuk, unokájuk piktorrá, vagy komédiássá nevelődik, mégha világhírre ver­gődik is. Ma nem vagyunk ilyen érzékenyek. Sok védett nagy­birtok gazdája eltűrné, ha valamelyik sarja akár sótartó, akár harisnyakötő feltalálásával tehermentesítené az ősi házat s bir­tokot. Szerintem nem esnék sérelem a címeren. A mai okos ember Isten ujját látja a képességek idejében való megcsillanásban és ez helyes a köz szempontjából is. Elő­relátó ember egyenesen éeltkérdéssé teszi a képességek vizsgá­latát zsellérházban is, palotában is. Ne átok legyen az, ha a gyerek inasnak kívánkozik, ha­nem, öröm, hogy lám-lám, gyakorlati élet, szabad mozgás, úi ismeretlenségek titkai után kívánkozik a gyerek. Persze nem az inaskodásnál kezdeni, hanem az iskoláknál s az érett­ségi, vagy akár az egyetem, a bevégzett tanulmány után kez­deni a gyakorlat megismerését, az inaskodást, ésszel, érte­lemmel. így lehet csak a gazdasági élet, a kereskedelem ve­zető, irányító helyeire eljutni. Azt hiszem abban sem kételke­dik senki, hogy ilyen pozíciókra azután nem a bukott diákokat kell nagy kegyesen elbiztatni, odaadni, hanem valóban a rend­kívüli képességekkel bírókat. Hétköznapi adottságokkal itt éppen nem lehet szárnyra kelni, csak alacsonyan maradni. Lehetetlenség is, hogy mindenki a vezető helyre jusson, hisz közkatonának is keil lenni. Vezérek meg úgyis csak a milliós tömegek élére kellenek; egy-kettő meg majd csak akad a mil­liók sorából, ha a gazdasági élet fontosságára ráeszmél a nemzet tömege s nem tartja a vele való foglalkozást kényel­metlenségnek, lealázónak, tisztességtelennek. Az élet folyton súlyosbodó volta 10 év múlva úgyis érett­ségizett embereket állít minden pult, ipari műhely asztala, tőkéje, szövőszéke, mozgó gépkolosszusa mellé. Mert ma már a susztertől, szabótól, hentestől, fűszerestől is annyi figyelmet, szolgálatra készséget várunk, amivel pár iskolát, vagy csak elemit végzettek nem rendelkeznek. Lám a vasútnál alkalma­zott karpaszományos érettségizettek nem jobban betöltik-e a helyüket, mint a régi világ 6 elemit végzett bácsikáknak egy része? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom