Harangszó, 1937
1937-07-25 / 30. szám
Ő8. évfolyam. 1037. július 25. 30. szám. Alapított*: K A PI BÉLA 1910-ben. Laptuiajdono*: Dunántúli Luth«r-8zöv0tség. Msgjelanik mindan vasárnap. Ingytn mai léklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANQ8ZÖ. íy.'iő-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Poatacsekkscámla 80.526. ORSZÁGOS evangélikus néplap Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunk! A Harangszó szerkesztő kiadóhivatala GYŐR n., PetŐfi-tér a. Előfizetési áta: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre ü P én fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikáiba egész évre 2 dollár; az utódáillamokba negyedévre 1 P 60 fillér Övé a halalom! Ha az (Jr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. 127. zsoltár 1. Házadat Isten hadd építse s igazgassa. Mit kon- tárkodsz bele az ö művébe?: nem rád, hanem őrá tartozik a gondviselés. Mert ki a ház gazda-ura, az hadd gondoskodjék. Sok szükséglete lehet egy háznak, ám az Isten nagyobb, mint egy ház. Ki az eget- földet betölti, csak meg tud elégíteni egy házat, ha egyszer gondjaiba veszi s dicséretét elfogadja. Nem mintha Isten tiltaná a munkát. Az embernek igenis dolgoznia kell, de a megélhetést nem szabad a saját munkánknak tulajdonítani, hanem egyedül Isten jóságának. Mert ahol az ember a saját munkájának tulajdonítja, ott azonnal felüti fejét a fukarság és aggodalmaskodás, amelyik azt hiszi, hogy sok munkával sokat lehet szerezni. így aztán sokszor éppen az ellenkezője esik meg: egyesek tengernyit dolgoznak s kenyérre is alig telik nékik. Mások viszont köny- nyen veszik a munkát, mégis ömlik hozzájuk a bőség. Mindez azért van, mert Isten magának akarja a dicsőséget, amint hogy az előmenetelt is ő adja egyedül. Te ugyanis szánthatsz-vethetsz akár ezer évig s megteheted a világ valamennyi dolgát, — egyetlen fia- füszálat se tudsz a földből előhozni. Isten azonban minden te munkád nélkül is, amíg te alszol, füvet teremthet a magocskából s reá tetszése szerint — magvak sokaságát. Dr. Luther Márton. * Gondod vagyon, Uram, Mi gyarló éltünkre, Életünkben való Minden szükségünkre; Még annak előtte, • Hogysem rágondoltunk, El vagyon rendelve Felségednél dolgunk. Isten harmadik parancsolata. Az ünnepnapot megszenteljed. (2. Mó. 20, 8.) Mit jelent ez? Felelet: Istent féljük és szeressük: Igéjét és annak hirdetését me& ne vessük, hanem szentnek tartsuk, örömest hallgassuk és tanuljuk. (Luther.) * * * Mondd meg: mit csinálsz vasárnap és megmondom ki vagy! A keresztyén ember mindennap imádkozik, énekel és olvassa Isten igéjét, de a vasárnapot teljesen annak szenteli. Megünnepeled-e a vasárnapot? — ezt a kérdést intézte a római vizsgálóbíró az eléjevezetett őskeresztyén vértanukhoz és hitvallókhoz. Már ebben az időben is a vasárnap megszentelése volt a keresztyének ismertető jele. Nem áll meg tehát az az adventista okoskodás, hogy a vasárnapot csak Nagy Konstantin óta ünnepük a keresztyének. Az üdvözítő feltámadása és a Szentlélek kitöltetése avatta heti ünneppé a vasárnapot. Az őskeresztyének ezt a napot így nevezték: az „Ür napja“ (Jel. 1, 10.) Az ünnepnap megszentelése két lényeges követelményt foglal magában: 1. Tested pihenjen! 2. Lelked munkálkodjék! Izrael népének egyik főereje mindenkor az ünnepnap megszentelésében rejlett. A szándékos ünnepsértésért halálbüntetés (megkö- vezés) járt (4 Mó. 15, 32). Még tüzet sem volt szabad gyújtani ünnepnapon, mert az is munkaszámba ment (2 Mózes 35, 3). Tilos volt az utazás, kivéve az 1575 m.- nyi szombatnapi utat. Tilos volt a piac (Nehem. 13, 19.). Sőt a Mak- kabeusok korában akadtak vakbuzgó izraelita katonák, akik az ünnep iránti rajongásból nem fogtak fegyvert, inkább lemészároltat- ták magukat az ellenség által (1. Makk. 2, 38. és 2. Makk. 6, 11.). Angliában egy tekintélyes társadalmi szervezet, a Sunday Observance Society őrködik éberen a vasárnap megszentelése fölött. Nálunk pedig egy miniszteri rendelkezés elég ahoz, hogy hatályon kívül helyezze az isteni és emberi törvényt! Éhez az eszközhöz szerintünk csak a legvégső szükség esetén szabad nyúlni. A vasárnapi piacokat és vásárokat pedig, e szégyenbélyegeket községeink orcáján, végérvényesen hétköznapokra kellene áttenni. Bűn, ha valaki ünnepnap alkalmával piacon, vásáron vesz vagy elad, dolgozik vagy mulatozik. Azt se felejtsd el, hogy az ünnep éjfél- től-éjfélig, 24 órán át tart. Tehát vasárnap korán reggel és vasárnap későn este még mindig ünnep van. B. kötélgyártó mester a hétköznapot henyélésre és korcsmázásra használta, de vasárnap reggel nagy serényen látott mindig munkához. Megkérdeztük: „B. bácsi! Miért vasárnap fonja maga a kötelet?“
