Harangszó, 1937

1937-01-01 / 1. szám

193? január 1. HAftANGSZÓ 3. IMÁDKOZZ. Ha bánat éri fáid lelkedet, Ha tépi a bú, megsebzett szivedet, Ha álmatlan éjszakákon halkan fel­zokogsz, Ha csalódásod nagy s már-már nem bírod: Imádkozz az ég Urához, meghallgatja panaszod! Ha fáidalom nem gyötri már lelkedet, Ha beteg szived lassan-lassan beheged, Ha csendes éjszakákon megnyugodva remélsz, Ha az Isten keze úi iövőt hoz feléd: Imádkozz az ég Urához: köszönd szived örömét! Popelka Irén. Evangélikus egyházunk rövid világtörténelme. 7. Lettország. Történet. Lettországba brémai né­met kereskedők vitték először a keresz- tyénséeet a 12. században. Az ország mai fővárosát, Ricát, az első lett püs­pök, ' Apeldern Albert alapította 1200- ban. A lutheri reformáció első nyomaival 1521-ben találkozunk. Knoepken And­rás, Pomerániáhól elűzött német lel­kész ekkor prédikálta először Ricában a reformáció igazságait. öt követte a reformáció lettországi szolgálatában Luther két tanítványa, Teeetmaier és Briesmann, akik végleg meegyökerez- tették lett földön a reformációt. 1562- ben már az egész Lettország evangéli­kus volt. Az ellenreformáció viharán Gusztáv Adolf mentette át a lett evan­gélikus egyházat. A múlt század eleién erőteljes orosz befolyás kezdett érvényesülni úgy po­litikailag, mint egyházilag. A görögke­letiek erőteljes térítő munkát kezdtek az evangélikusok között. 1867-bfen kö­telezően hivatalos nyelvvé tették az oroszt. A háború után Lettország is felsza­badult az orosz iga alól és önálló köz­társaságként szervezkedett. — Ezzel egvíit a lett evangélikus egyház is kü­lön- és önálló lett. Szervezet. A lett evangélikus egvház vén-leges alkotmánya egészen fiatal: 1928-ból való. Az egyház két píisoök- ségre (lett többségi és német kisebbsé­gi) és 18 egyházmegyére oszlik. A lett evangélikus egyház hitvallási könvve azonos a többi evangélikus egyházéval. Az istentisztelet nvelve a lett. német és észt. Az egyház legfőbb intéző szerve a három évre választott kilenctagú egy­házi főtanács. Az egyházi adózás ön­kéntes. Az egvház élvezi az állam vé­delmét és támogatását. Az iskolák mind államiak, de rendszeres és kötelező hit­oktatás folyik bennük. Istentiszteletük liturgikus. Házasságkötésnél a felek szabadon választhatnak az egyházi es­küvő és polgári kötés között. A lelké­szek az állami egyetemen nyerik kikép­zésüket. Utána még egy évet töltenek a lelkészképző teológiai intézetben. Számadatok. Lettország lakosainak száma 1055 167. Ebből lett faiú 92.40%, német 6.39%, észt s egvéb 1.21 %. Az or­szág lakosságának 57%-a evangélikus, 23%-a római katolikus, 9%-a görög ke­leti, 5%-a ó-oroszhitfl, 5%-a zsidó s 1%-a felekezetnélküli. Az evangélikus gyülekezetek száma: 246 lett, 47 német és 2 észt, összesen 295. A lelkészek szá­ma 193 és pedig 140 lett, 51 német és 2 észt. Van két lett és egy németnyelvű egyházi lapjuk. — Külön missziói egye­sületük nincs. A gyülekezetek a kül- missziói adományokat a svéd és lipcsei missziónak küldik el. Közli: Szabó József. Tudnivalók hazai egyházunk külmissziói munkájáról. A magyar evangélikus egyház kül­missziói munkájának hivatalos közpon­ti szerve a Magyarhoni Evangélikus Missziói Egyesület. Elnökei: Németh Károly lébényi esperes és dr. Molnár Gyula kúriai biró. Az Egyesület lapja a Missziói La- nok. Szerkeszti: Németh Károly espe­res. Megjelenik havonta. Előfizetési dí­ja évi 1 pengő. A lap terjedelme a kö­zel jövőben bővülni fog, előfizetési díja azonban marad a régi. A lap megren­delhető ezen a c'men: Drenvovszky Já­nos vallástanár Kispest, Főtér 12. Az Egyesület missziói gyermekszö­vetségek országszerte való szervezésé­vel igyekszik a misszió szent ügye iránt érdeklődést kelteni már a gyermekek között is. A gyermekszövetségek meg­szervezésére nézve szívesen szolgál fel­világosítással Bélák Sándor lelkész. To­kai. Az eddig megalakult gyermekszö­vetségek egy árva gyermeket tartanak el Indiában. — A szarvasi fiókegvesü- let pedig egy indiai bibliaárus asszony költségeiről gondoskodik. Misszióegyesületünknek önálló kül- misszionáriusa ezidőszerint még nin­csen. De rendszeres adományokkal tá­mogatja a lipcsei, a finn és az ukrán evangélikus missziót. A kiilmisszió ügyére vonatkozó bár­Zrlnyl prókátora. 10 Történeti színmű, négy felvonásban. Egykorú dalokkal. Irta: Payr Sándor. Zenei részét zongorára és énekhangra alkal­mazta és saját szerzeményeivel Is kibővítette: Kapi Gyula. 5. JELENET. (Wittnyédy. Lozsi.) WITTNYÉDY (az íróasztalhoz ül): Hogy állanak ügyeink? Referálj rólok, de csak gyorsan, mert ezer dolog fő a fejemben, az időnk rövid. LOZSI (állva az aktacsomót sietve szedi): Thököly önagyságának Késmárkra a kontraktust elküldtem. Széchy uram is Kőszegen az egyezséget elfogadta. Bátori Zsófia is prókátort keres, sürgetve hívja nagy uramat. WITTNYÉDY: Hogyne, hogyne! Most jöttem Bécsből, már meg Sárospatakra szaladjak. Repülni csak nem tud az ember. Kengyelfutónak meg öreg vagyok. Tovább, tovább! LOZSI: Az eperjesi kollégium köszönetét mond a 6000 forint adományért. „Köznemestől fejedelmi ajándék" írják a levélben. WITTNYÉDY: Jó, jó! Én tudom, hogy miért tettem. Tovább! LOZSI: Wittenbergáből is a két alumnusunk pénzt kér, hogy külön ágyat bérelhessen. Eddig együtt háltak. WITTNYÉDY: No az nem is járja. Küldj nekik húsíz forintot. LOZSI: Itt van azután Nágli uram levele is. 4000 forintot ígér nagy uram házáért, hogy végre kilakoltassa a városból. WITTNYÉDY: Beste lélek. Jól tudja, hogy magam nyolc ezerért vettem és mennyit építettem bele. így nem alkuszunk, Nágli uram. Gyermekeim jussát nem prédálom el. Inkább ma­radunk egymás gyönyörűségére. Tovább! LOZSI: Itt vannak azután a bizalmas levelek, melyeket nem hordottam fpl. (Átad eev csomót.) WITTNYÉDY (futva átnézi): Bethlen Miklós Erdélyből. Keczer Menyhért Sárosból. Gremonville francia követ Bécsből. Hohó, hát végre az óvatos gallus is megszó'al? (Fe'hontja, ol­vasni kezd.) No hadd lássuk! (Kopogás.) Ki az? Már is za­varnak? (Lozsi el.) 6. JELENET. (Wittnyédy, And'fássy, L ö v e y.) WITTNYÉDY: Isten hozott, kedves barátim. Epedve várlak! Én siettem volna hozzátok, ha nem jöttök. ANDRÁSSY: Gondoltuk, az Erzsi lakzija csak hazahoz, ha még életben vagy. Már szinte országos ünnep lesz, ha itt­hon láthatunk. LÖVEY: A nagy emberek elvonnak tőlünk, a kicsinyek­től. Hogy áll hát a háború dolga? Te bizonyára tudod. WITTNYÉDY: Nagy örömöt tartogatok a számotokra. Győztünk. Szentgotthárdnál az armádia megverte a törököt. Csuda esett az impériumban. ANDRASSY: Lehetetlen. Te tréfálsz! WITTNYÉDY: De most sem a német győzött ám, hanem a francia vitézek, kiket Lajos király küldött ide irgalomból. Montekukoli csak a hegyen guggolt. Távolból nézte a csatát az ősz kánya Perspektíva. És most halld azután a dicsekvésü­ket. Rómában már tedeumot rendeltek örömlövésekkel. Lipót királyt, mint új Herkulest pingálják már a képírók. És ahány német vezért, annyi oroszlánt jegyez az udvari historikus. Dicső nép vagyunk mi, barátim! ANDRÁSSY: És hát Zrínyi? Neki mi rész jutott? Remé­lem, csak ö volt a fővezér? WITTNYÉDY: Csalódtok, édesim. Nem ismeritek ti a németet. Hogy a magyarnak része ne lehessen benne, Zrínyit, aki mint szomszéd, gyermekkorától fogva ismeri és veri a tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom