Harangszó, 1936

1936-02-09 / 7. szám

I» HAftANG$2Ó i§36 február §. íunántúli Frot.Lap" Kiadóhivatala PÁPA Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéb ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTElN-féle szeretetotthon, Budakeszi. lünk is jobban díszük és édesebb gyümölcsöt terem a melegebb, védettebb helyeken, nevezetesen az épüle­tek vagy kerítések déli, nyugati, keleti, de már ke- vésbbé az északi oldalán. Ezért olyan helyre, ahol a szőlő fő éltető elemét: a napfényt nélkülözi, mint a fák árnyékában, vagy a falak északi oldalán, kár szőlőt ültetnünk. Szabadfekvésű területen, künn a határban ültet­hető a szőlő az egészen sík vidékre, de itt is legelőnyö­sebb számára a hegyek és dombok enyhe hajlású déli, nyugati és keleti lejtője. Telepítésnél fontos a talaj összetétele is. Ez ha­tározza meg ugyanis mindenekelőtt azt, hogy úgyne­vezett hazai (oltás nélküli), vagy oltványszőlőt ültes­sünk-e. A laza összetételű .— idegenszóval — immu­nis homoktalajban jól díszük az oltás nélküli hazai, gyökeres vessző is, míg ellenben minden más talajon csakis oltványszőlövel érhetünk el eredményt, hacsak az aránylag költséges és elég körülményes szénkéne- gezésre rá nem szánjuk magunkat. Fontos továbbá a nem immunis talajok összeté­tele a bennük levő mésztartalom miatt is. Amely ta­lajban ugyanis 15%-nál kisebb a mésztartalom, abba vadalanyul megfelel a Ripária Portalis, a nagyobb mésztartalmú talajok vadalanyaként legjobban el van terjedve a Berlandieri, amelynek különböző jelzésű változatai közt legáltalánosabb a Berlandieri X Ripá­ria Teleki 8 B. ­Hogyan győződhetünk meg talajunk mésztartal­múról? Vagy talajmintát küldőnk be a m. kir. szőlő és borgazdasági kísérleti állomásnak Budapestre — am­pelológiai intézet —, ahol a talajt vegyi úton — termé­szetesen pénzért — megvizsgálják és százalék szerint kimutatják annak összetételét, vagy pedig ha erre köl­teni nem akarunk, házilag mi magunk is meggyőződ­hetünk talajunk hozzávetőleges mésztartalmúról a kö­vetkező eljárással. Egy jókora marokra való földet te­gyünk porcellán tányérra és öntsünk rá egy evőkanál­nyi ecetet. Amely talaj egyáltalában nem, vagy nagyon rövid ideig pezseg, abban kevés a mész; abba bátran ültethetünk Ripária vadalanyt. Minél hosszabb és erő­sebb habzással pezseg a talaj, annál nagyobb a mész- tartalma; ilyenkor a telepítéshez Berlandieri haszná­landó. A telepítés első munkája a talaj megfordítása. Ne mulasszuk el ezt akár a háznál, akár a szabadban tele­pítünk! A háznál vagy az udvarban, a kerítésnél vagy a falak mellé ültetendő egy sor szőlőnek legalább 150 cm. széles földsávot fordítsunk meg. A fordítás 60—80 cm. mélységben úgy történjék, hogy a talaj felszínén levő, szerves anyagokban gazdagabb, tehát terméke­nyebb talajréteg kerüljön az árok fenekére, ahol majd a szőlő gyökérzete táplálkozni fog. A fordítást lehető­leg ősszel végezzük, hogy abba a téli hóié jól beivód- hassék és hogy a talaj tavaszra kissé mgüllepedhessék. Különös gondot fordítsunk fordításkor a cserebogár pajorjának lelkiismeretes összeszedésére és pusztítá­sára, mert az erre fordított munkával nagyon sok kel­lemetlenségtől és bosszúságtól szabadulunk meg. Aki nagyon sovány, vagy kihasznált földben akar szőlőt te­lepíteni, okosan teszi, ha fordításkor úgynevezett alap­vető trágyázást végez, vagyis a trágyát a földdel együtt úgy tordítja az árokba, hogy az az árok feneke felett 15—20 cm. magasságban rétegeződjék el. A fordítás­kor össze szokták szedni a talaj felszínére került köve­ket. Ezt a munkát hagyjuk tavaszra, mert nagyon sok követ a téli fagy elmállaszt; tavasszal is csak az ököl- nagyságunál nagyobb köveket szedjük össze, a kisebb kövek csak hadd maradjanak a föld színén, azok ugyanis elsőrendű melegraktározó képességükkel nap­pal magukbaszívják a napsugarakat, éjjel pedig kisu­gározzák és így a szőlőérlelést és a cukortartalom fej­lődését nagyban elősegítik. A telepítés egyik legfontosabb fejezete a fajtaki­választás. Az oltványszőlőknél az alany kiválasztását, amint láttuk, maga a talaj, mégpedig annak inésztar- talma határozza meg. A termelendő csemegefajta kivá­lasztása tőlünk függ. Itt tartsuk szem előtt azt, hogy milyen célra akarunk telepíteni. Ha csak a házi szük­ségletet akarjuk kielégíteni, akkor telepítsünk külön­böző érésű fajtákat. Ezzel elérhetjük, hogy július vé­gétől, sőt néha közepétől késő őszig, okszerű eltartás­sal pedig késő tavaszig, tehát az év háromnegyed ré­szében élvezhetjük a szőlőt. A termelésre ajánlható csemegefajok érési sorrendben: Csaba gyöngye érik július második felében; madün: augusztus elején; sző­lőskertek királynéja és Kossuth Lajos: augusztus kö­zepén; fehér és piros saszla: szeptember hó elején; passzatutti: szeptember hó közepén; ezeréves Magyar- ország emléke: szeptember végén; Erzsébet királyné emléke: október hó elején; kecskecsecsű: október hó közepén és végén. Aki pedig haszonszőlészethez akar fogni, vagyis terve, hogy a felesleges szőlőt értékesíti, leghelyesebben cselekszik, ha két vagy három fajtánál nem telepít többet. Ezek számára első helyen ajánlható a fehér és piros saszla, Erzsébet királyné emléke, ezeréves Magyarország emléke és a legújabban aján­lott Afuz Ali. Ezek a fajták bírják legjobban a téli eltevést és szállítást. Következő közleményünk címe: Oltás, iskolázás. VIRÁttOT. KOSZORÚT legolcsóbban iTIXIÉ-tél csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. TELEFON: 9 — 46. Szives pártfogást kérek. Szappan, fésű, kölnivíz, parföm és borotválkezó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Erzsébet - tér 13. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál £ százalék engedményben részesül I Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS 2SIGM0ND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kifcdó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk viasza Barosa-nyomda Uisaly és Konca, Győr - Telelőn 7-U

Next

/
Oldalképek
Tartalom