Harangszó, 1936

1936-11-01 / 45. szám

360. HARANGSZŐ 1936 november 1. ur felszólalásával, valamint Dr. Traeger Ernő miniszteri tanácsos, a dunántúli egyházke­rületi gyámintézet világi elnöke és aki ma­gyar és német nyelven szlvbemarkoló be­szédet mondott a Gyámintézet szent ügyé­ről. Lelki gazdagodást jelentett hallani azt, hogy mit tettek le egyesületek és egyének a Gyámintézet asztalára s milyen érzésektől indíttatva hozták el különféle adományaikat. Ezekből a lelki javakból kapott ezen a két napon a soproni gyülekezet ifjúsága. Több mint ezer elemi iskolás gyermek töl­tötte meg zsúfolásig a gyülekezet nagy temp­lomát és hallgatta gyermekistentisztelet ke­retében a szegény özvegyasszony 2 filléres adományáról szóló gyám intézeti beszédet. Lelki javakat osztogatott a Gyámintézet a soproni-felső egyházmegve minden egyes gyülekezetének. Vasárnap délután az egyház­megye minden egyes gyülekezetébe kiszállt egy-egy lelkészből és világiakból álló kis csapat és zsúfolt templom előtt hirdette a Gyámintézet üzenetét. Hisszük, hogy ez a bőséges lelki osztogatás nem volt hiába való! A gyámintézet ezen a 2 napon nem csak pengőket adott, hanem adta a legdrá­gábbat, éltető lelkét és mozgatóját: az örök Igét. Ez az Ige szólt a soproni templomban kora reggeltől késő estig más-más lelkész ajkáról. Ez az ige szólt a világi vezetők ajkáról is. Vajha adná a kegyelem Istene, hogy'ez a drága Ige ne térjen vissza üresen ! Weltler Rezső „A pogány bálványimádás azért bűn — mondotta mostani kőrútján Ihmels missziói igaz­gató — mert benne az ember isten fölé akar emel­kedni s néki parancsolni. — Ebből a szempontból sok ember keresztyénsége sem egyéb mint biinös pogányság. tyegö apró lámpa alatt. Tanulmányozta az egyházközség tör­ténetét. Olyan volt, mint a részeg ember, ki nem bír elválni a saját tragédiájától. Mert rettentő beszéde volt enne* a múltnak. A könyvek lapjai közül kihalt magyar nevek feketéinek elő: Balogh, Rigó, Ko­vács, Konc4 Balázs, Lőrinczy, Doma- hidy... Az egykori alispán unokája gö­rögkatolikus cseléd, az egykori elő- neves, ősi magyar családból származó kálvinista pap dédunokája ma magyar- gyűlölő román tanító. Naghi-nak hívják... Ezernyolcszáznegyvennyolcban a ma­gyar papot összes híveivel együtt át­keresztelte a görögkatolikus lelkész. Vérig megalázva fordít tovább a pe­nészes szagú, rongyos lapokon, keresi a hitnek, a bizalomadó munkának szép mezőit, de csak a pusztulás és halál, kietlenség kaszál a fakult betűk sűrű rendjében. Az arca be van esve a papnak, sze­mei mélyen beomlottak sötét gödreikbe. Minden éjszaka így birkózik a halállal, de nem tágít, mert hiszen magyar pap ö, ki mélységesen tud hinni és szen­vedni. Már izzanak benne a szavak, amelyeket jövő vasárnap mondani fog a híveinek, a megmaradt árVa magyarok­nak. Egész héten a bemutatkozó istentisz­teletre készült. Olyan könnyes, meleg, szentséges és szép lesz ez a templomi találkozás, amilyent nem látott a világ. Gyámíntézetí számadatok. Ziermann Lajos gyámintézeti egyházi elnök évi jelentéséből írtuk ki az alábbi néhány érdekes adatot: Egyházkerületi gyáminté/.etek bevétele: Bányai egyházkerületben . . 3769 49 P Dunánlnneni egyházkerületben 1203.52 „ Dunántúli , 12559 86 » Tiszai . 585.96 , összesen 16118 83 P * A múlt évben kiadott gyámintézeti jubileumi emléíkfüzetre befolyt: a bányai kerületben . . 287 20 P a dunáninneni „ ... 125.65 „ a tiszai , ... 75.40 „ a dunántúli „ . . . 1033.78 , összesen: 1522.03 P I : ' * A gyámintézet céljaira a közgyűlés alkalmából a következő adományok folytak be: készpénz: 127.89 P; azon­kívül Celldömölki Nőegylet 3 drb. új­testamentum, 2 drb. biblia, 3 drb. Nagy Reformátor füzet; két magát megnevez­ni nemakaró adakozó testvér kettő drb. gyertyatartó; egy ajkai jószívű nötest- vérünk egy • oltárterítő; Szombathelyi Nőegylet: 2 drb. énekeskönyv, 1 drb. tiiblia, 5 drb. újtes,tamentum, 20 drb. Márk evangéliuma, 20 drb. Lukács evan­géliuma,' 9 drb, János evangéliuma; sop­roni líceumi evangélikus ifjúság 1 díszes oltári biblia és énekeskönyvek; Győri Evang. Belmissziói Egyesület 20 drb. énekeskönyv; nevüket rejtő nőtestvérek 2 drb. német biblia; Schey és Mechie Magához Krisztushoz méltó. Megérde­mel minden áldozatot. Előre örült neki, mint a jegyes jegyesének, virág a nap­fénynek. Áz emberek nem tudtak minderről, mert az idő sürgette a munkát a ha­táron. Erről eszébe jutott, hogy jó volna neki is a kenyérre gondolni. Fogta az ásót és kiment a papi bir­tokra. hogy felássa. Nem tétovázott. Belevágta az ásót. Mélyen fogta a nyomot, hogy jól keve­redjék a föld. Az első órában már embercsontokat forgatott fel. Félig köves koponyacson­tokat, leves, szúvas, sárga kar- és láb­szárcsontokat, melyeket félig már el­szopogatott a halál, játékszerű csigolyá­kat, ujjpereceket. Ijedten visszahökkent, de eszébe ju­tott, hogy száz év előtt magyar temető volt ezen a helyen. Tehát magyar cson­tok ezek. Megilietődve lehajlott hozzájuk, gon­dosan megtisztogatta a sártól, földtö1 es halomba gyűjtötte, legalább a nagyjai. Csodálkozott, hogy a régi sírok egy ásó­nyomra ennyire a felszínre kerültek; de száz esztendő bizony lemosta róluk a nehéz föld-szemfedőt. Este a zsidó boltostól kölcsönkért rossz csihánzsákba összeszedte a cson­tokat és bevitte a papi házba, hogy a kutyák szét ne rágják, valami szét ne dúlja őket. — Majd — mondjuk vasárnap — az élő hívei jelenlétében, valami csendes, kőfaragómesterek egy-egy márvány ol­tári kereszt; magát megnevezni nem­akaró család 1 drb. oltári kereszt. * A németországi Gusztáv Adolf Egylet elmúlt évi adománya 17.500 márka volt. * Az 500 márkás adomány a következő­képpen nyert felosztást: Dunántúlra a segély 7/18-ad része esik. így: Harka 135, Őrimagyarosd 100, Szekszárd 200, Kaposvár 200, Tolna- németi 400, Dombóvár 200, Keszthely 200 P. (összesen 1435 P.) Dunáninneni egyházkerület 1080: P-t kap a következő felosztással: Tatabánya-Felsőgaíla 380, Székes- fehérvár 300, Komárom 200, Szécsény 200 P. Bányai egyházikerületre 6/18-ad rész esik: ez Szentetornya, Mende és Vác között egyenlő arányban oszlik meg. A tiszai kerületre eső részt az egri misszió kapta. Megismerni! Semmit sem tehetünk addig bűnein* ellen, amíg nem ismerjük azokat. Bű­neink felismerése azonban életünk leg­nehezebb feladatát képezi. A bűn mát azzal megmutatja emberfeletti hatalmát, hogy olyan nagyszerűen tudja magát észrevétlenné tenni. Nehéz megismerni a bűnt, mert rend­kívül változatos. Életünk egész terüle­tét áthatja. Nem ismerheted meg addig teljesen bűneidet, amíg azokat csak itt vagy ott, életednek súlyosabb eltorzu­békés helyen sírt ásnak és illő módon eltemeti a csontokat. — Majd vasárnap!... Ügy érezte, hogy minden, egész élete ettől a vasárnaptól függ. Szombaton végigjárta a híveit és ked­vesen, szeretettel meghívta őket a va­sárnapi istentiszteletre a papi házba. Kicsit idegenek voltak hozzá a hívei, szégyenkeztek is, de mind megígérték, hogy ott lesznek. Korán kelt és feldíszítette szegényes hajlékát. Kecskelábú, szúette fenyőfa asztala volt az Úrasztala, amire kirakta az egy­ház kincseit. Letakarta egy háromszáz esztendős aranyhímes selymes abrosszal, kirakta rá az ősi aranyozott ezüst tá­nyért és kelyhet, rátette a Károli Bibliát. Maga is felvette egyetlen fekete ruhá­ját és habos palástját. Csak éppen harangozni nem tudott, mert harangja nem volt. A hívek már megszokták, hogy a görögkatolikus templom harangszavához igazodjanak. Ott — úgy tudja — tíz órakor szoktak beharangozni. Türelmetlenül forgatta zsebóráját ujjai között. Kilenc óra után a románok megmoz­dultak. Kieresztett ingű férfiak, színes katrincás nők ott húztak el az ablakai előtt csevegve, nyugodtan, a fiatalja ka­cagva. Buzgó keresztet hánytak, mikor a harang rájuk dördült. A pap az ablakon át nézte őket. Hozzá még nem jött senki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom